történelem;Novák Katalin;Böröndi Gábor;

- Bocsánatkérést várnak a lengyelek az új magyar vezérkari főnök sértése után, de aligha fogják megkapni

Sebastian Kęciek lengyel nagykövet Novák Katalin magyarázkodásával sem elégedett meg. 

Amint arról már beszámoltunk, ismét kialakult egy kisebb diplomáciai feszültség Lengyelországgal, miután a Magyar Honvédség új vezérkari főnökének, Böröndi Gábornak olyan hibátlanul sikerült felmondania a kormányzati kommunikációs paneleket az állami médiában, hogy Sebastian Kęciek magyarországi lengyel nagykövet nyílt levélben üzent neki emiatt.

Böröndi Gábor ominózus mondatai eképpen hangzottak: „Gondoljunk bele a második világháborúba, 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, és mi lett a vége? Nem fogták meg – ha fogalmazhatok így – időben békefolyamattal azt az eszkalációt, és elvezetett a második világháborúhoz.”

A történelemhamisító okfejtés miatt Sebastian Kęciek közölte: „Ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről.”

Az ügyben most Novák Katalin államfő is megszólalt, aki a Twitteren igyekezett árnyalni a Böröndi-féle propagandisztikus nyilatkozatot. Úgy fogalmazott: „A hadsereg főparancsnokaként és Magyarország köztársasági elnökeként jól tudom, hogy a vezérkari főnöknek rengeteg tennivalója van: szembenézni az ukrajnai háború jelentette fenyegetéssel és modernizálni a hadsereget. A történelmi vitákat és interpretációkat viszont jobb, ha meghagyjuk a történészeknek.”

Úgy tűnik azonban, hogy Sebastian Kęciek lengyel nagykövet nem volt maradéktalanul elégedett az államfői bejegyzéssel. A mikroblogon reagálva ugyanis azt írta:

„Elnökasszony, egy mondat, vagy akár csak egy szó is elegendő lenne.”

Bár a nagykövet azt nem konkretizálta, hogy pontosan milyen szót, vagy mondatot hiányol, másra elég nehéz következtetni, mint hogy egy bocsánatkérést várna.

A nem is olyan távoli jövő kórházaiban arcfelismerő rendszerek, robotok, 3D nyomtatók és mesterségesintelligencia-alapú betegségelőrejelző eszközök segítik majd a gyógyítási folyamatot. Személyre szabott módszerekkel – többek között a teljesen digitális páciensutak kialakításával – pedig új dimenziók válnak elérhetővé a betegségmegelőzésben is.