Mitől olyan ellentmondásosak a magyar szívgyógyászat eredményei? Miközben az infarktusosok azonnali ellátásának eredményei nagyot javultak az utóbbi években, a hosszabb távú túlélésükben, illetve általában a szívhalálok elkerülésében erről nincs szó.
Ha csak az infarktusos betegek ellátását követő 30 napos túlélési arányát nézzük nemzetközi összehasonlításban is megálljuk a helyünket. Ez a mutatónk alig valamivel rosszabb, mint Svédországban, ám, ha ugyanezen betegek egyéves túlélését vizsgáljuk, az már jóval kedvezőtlenebb. Míg az első az ellátórendszer szervezettségének, a kezelés minőségének egyfajta bizonyítványa, a második, a rosszabb adatban már a betegek gondozásának problémái, valamint az ő együttműködési hajlandóságuk is benne van.
Most hányan vannak szívsebészeti várólistán?
Ez az adat naponta változik, de a legutolsó általam ismert szám május első napjaiban 645 volt.
Ezt a restanciát mennyi idő alatt tudják ledolgozni?
Csak azt tudom megmondani, hogy az előző félévben országosan 1659 beteg került műtőasztalra. A centrumok képesek ennél többet is operálni és ennek a megszervezése éppen folyamatban van.
Tekintettel a járvány tapasztalataira, mint a Kardiológiai Szakmai Kollégium vezetője látja-e szükségét az ellátási protokollok „megigazításának” a következő pandémia előtt?
Erre azért nem tudok egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni, mert mi szinte úgy dolgoztunk, mintha az ország nem állt volna le. A kardiológiai betegek ellátása kétféle módon zajlik: vannak a sürgős, akut esetek és vannak amelyek nem annyira sürgősek, ezekben a kezelés ütemezhető. A gyors beavatkozásra szorulók nem szenvedtek hátrányt: hozzájuk a Covid alatt is vagy mentőt hívtak, vagy maguk sétáltak be az intézetbe segítséget kérni. A GOVKI-ban kialakítottunk egy sürgősségi fogadóhelyet. Akinek panasza van, akár az utcáról is bejöhet, szinte azonnal teljeskörűen megvizsgálják, és megkapja a szükséges ellátást is. Az ütemezhető, halasztható eseteket további két csoportra bontjuk: a három és hat hónapon belül elláthatókra. Szerencsére vannak olyan kardiológiai eltérések, amelyek kompenzálására fölkészült a szervezet. Ők most azok a betegek, akik miatt a várólista valamennyire feltorlódott. Most azon van vagyunk, hogy ők is mielőbb sorra kerüljenek, hozzáférjenek a szükséges kezelésekhez. Azt bizton állíthatom, hogy olyan Magyarországon nem volt, mint Olaszországban, vagy az Egyesült Államokban, ahol az infarktusos betegek nem jutottak el a kórházba vagy azért mert nem mertek odamenni, vagy azért mert nem voltak felkészülve a fogadásukra és ezért nem kapták meg a szívkatéteres kezelést.
Kattintson és regisztráljon cikkünk elolvasásához a mobil Népszaván! Egy hétig szabad a betekintés.
Mik azok a tünetek, amik elkerülhetetlenné teszik a mentő hívását?
Kiknek van a legnagyobb esélyük az infarktusra?
Mi az, amivel orvosi történelmet csinálhatnak az intézet munkatársai?
– derül ki cikkünkből még.
