A kormányzó toryknak kedvezett a koronázási ünnepség: a westminsteri apátság zajló ceremónia háttérbe szorította a helyhatósági választások közel-végeredményét, így vasárnapig az indokoltnál kevesebb szó esett Rishi Sunak első komolyabb megmérettetésének kudarcáról. Természetesen a csak Angliában megrendezett, Londont nem érintő részleges önkormányzati választást súlyán kell kezelni, de 230 tanács összetételének eldöntése mindenképpen értékelhető pillanatfelvétel a pártok népszerűségéről. Egy híján minden választókörzet befejezte a számlálást, és ebből az derült ki, hogy az érintett 8000 tanácstagi hely elosztása során a Konzervatív Párt az előzetesen legrosszabbnak nevezett 1000 helyett 1050 helyet bukott, míg a Munkáspárt 536-tal, a Liberális Demokraták pedig 405-tel javították pozíciójukat. Ötven önkormányzat vezetéséről kell lemondaniuk a toryknak és húsz év óta először fordul elő, hogy kevesebb konzervatív, mint munkáspárti helyi képviselő tevékenykedik.
Míg Sir Keir Starmer péntek reggeli órákban „fantasztikusnak” nevezte pártja teljesítményét, az egyik legbefolyásosabb közvélemény-kutatási szakértő, Michael Thrasher azt „jónak”, de nem „látványosnak” minősítette a The Sunday Timesban. Országosra vetítve a helyi számokat a Labour 36, a toryk 29, a LibDemek 18 százalékon állnak. A Labour a legutóbbi, 2019-es voks óta ugyan 5, de az elmúlt egy évben csak 1 százalékkal javított pozícióján, ami azt jelenti, hogy ha most lennének a parlamenti választások, döntésképtelen országgyűlés jönne létre: a Munkáspárt kisebbségi kormányt tudna csak alakítani, illetve a konzervatívok 2010-es helyzetéhez hasonlóan koalíciós kormányzásra kényszerülne, amire leginkább a LibDemek meghívásával kerülhetne sor. Sir John Curtis választási elemző úgy látja, a Munkáspárt "már majdnem ott van"a westminsteri többséget jelentő 326 mandátumnál, de még van tennivaló.
Az adatok összesítése alapján úgy látszik, hogy enyhül az összefüggés a Konzervatívokra, illetve a Brexitre szavazók között, ami bíztató a legnagyobb ellenzéki párt számára, hiszen esélyt jelent a 2019-ben Boris Johnson által megnyert "vörös fal", a hagyományos munkáspárti fellegvárak visszanyerésére. A BBC vasárnap reggeli politikai magazinműsorában megszólaltatott árnyék-miniszter, Wes Streeting óvta az "önelégültségtől" a Munkáspártot, mint mondta, "nem lehet magától értetődőnek" tekinteni az emberek bizalmát. A Labour esélyeit nagyban növeli a Skót Nemzeti Párt (SNP) szétesése Nicola Sturgeon első miniszter lemondása óta és az a politikai szokás, hogy sem a LibDemek, sem a kisebb független pártok nem szerepelnek hasonlóan jól országos, mint helyi szavazásokon, melyeket a választók előszeretettel használnak fel elégedetlenségük kifejezésére.
Lucy Frazer kulturális miniszter a BBC már említett magazinműsorában elismerte, hogy a toryknak "el kell gondolkozniuk a történteken". Emlékeztetett azonban, hogy Rishi Sunak még csak hat hónapja került hatalomra. Úgy vélte: az eredmények érezhetővé válásával a közvélemény nagyobb elismeréssel adózik majd a kormány előtt. Frazer arról beszélt, hogy a mostani választási kudarcot a pandémia, az ukrajnai háború és mindkettő következményeként a megélhetési válság összefüggésében kell értékelni. Politikai elemzők viszont attól tartanak, az alulszereplés után a párt jobb szárnya nyomást gyakorol Sunakra, hogy csökkentse az adókat, a közkiadásokat, lassítsa le a lakásépítési programot és helyezze a gyorsabb növekedés útjára a gazdaságot.
