A vállalatok számára kínált, állami Széchenyi Kártya és Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1-1,2 százalékkal járul hozzá idén a GDP-növekedéshez; ezek nélkül a gazdaság visszaesést mutatna – vélekedett Nagy Márton csütörtökön egy, az év pénzügyi eseményének kiáltott szakmai konferencián. A tudósítások szerint mindazonáltal egyetlen részvevő sem akadt, aki felhívta volna a gazdaságfejlesztési miniszter figyelmét, hogy a magyar gazdaságot technikailag már fél éve recesszió jellemzi és ez így is marad még legalább két hónapig.
Sőt: a kormányfüggetlen elemzők többsége 2023-ra nulla körüli GDP-bővülésre számít; ma már úgymond csak ennek előjele a kérdés. Ennek tükrében a miniszter és a kormány sokak szerint még mindig egy alternatív gazdaságpolitikai valóság világában él. A napokban az Európai Uniónak benyújtott Konvergenciaprogramban idénre még mindig másfél százalékos gazdasági növekedést valószínűsítettek. Az elmúlt hónapban frissített gazdasági előrejelzések közül így a kormányé a leginkább derűlátó. A független elemzők az elmúlt hetek során mérsékelték GDP-növekedési várakozásaikat nulla közelébe.
Legutóbb az ING Bank szakértői rukkoltak elő egy hosszabb elemzéssel, amiben a magyar gazdaság elmúlt hónapokban felmutatott teljesítményét kiábrándítónak nevezték.
Szerintük az első negyed év során a várakozásokhoz képest a kiskereskedelem és az ipar is gyengébben teljesített. A gazdaság lendülete ma már leginkább a technikai recesszió kifejezéssel jellemezhető. A korábban reméltnél a kilábalás is kevésbé erőteljesnek ígérkezik. A magyar gazdaság 2022 III. negyede óta recesszióban van. Ez azt jelenti, hogy negyed éves alapon csökken a GDP értéke. Ez így marad az idei év első felében is. Az elemzők az első negyedre 0,8, a másodikra pedig egy százalékpontos GDP-csökkenést várnak. Igaz, június után fordulhat a kocka. A III. negyed évre már 0,8 százalékpontos bővülésre számítanak.
A KSH csak május közepén hozza nyilvánosságra az első negyed éves növekedési adatokat. 2023 második felére az ING elemzői csak szerény gazdasági fellendülésre számítanak. Bár ugyanis az inflációs nyomás enyhül, a belső kereslet egész évben gyenge marad - vélik. A visszafogott fogyasztás és beruházási kedv együttes hatása miatt az ING Bank 0,7 százalékról 0,2 százalékra ronta a GDP-re vonatkozó éves növekedési becslését – nyilatkozta lapunknak Virovácz Péter vezető elemző. A friss érték módosítására akkor lát esélyt, ha az első negyed évi visszaesés mégsem bizonyul erőteljesnek. A kiviteli és a mezőgazdasági adatokra ugyanis nem látnak rá, és mindkét terület tartogathat kellemes meglepetéseket. 2024-re már 3,3 százalékos gazdasági növekedést várnak. Mindazonáltal ezt sem tartja túl erőteljesnek, mivel az állam nem lesz képes többletkeresletet gerjeszteni. A Konvergenciaprogramból is kitűnik, hogy a növekvő kamatkiadások elszívják az államháztartás forrásait és így a növekedés serkentésre nem marad erő – tette hozzá az elemző.
Az elmúlt hetekben frissült gazdasági előrejelzések többsége nulla százalékos vagy épp az alatti növekedést vár az idénre.
Idénre éves szinten úgy a GKI Gazdaságkutató, mint a Kopint-Tárki, fél százalékos GDP-csökkenéssel számol. Nem is az a lényeg, hogy plusszal vagy mínusszal kezdődik az idei gazdasági növekedési index-becslés, hanem hogy az valahol nulla környékére várható - fogalmazott korábban Palócz Éva, a Kopint-Tárki első embere. Míg a kormány továbbra is bízik a másfél százalékos növekedésben, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nulla-másfél százalékra vette vissza várakozását. Bár az előrejelzésben még szerepel a másfél százalékos érték, a valószínűség lefelé mutat.
A várható áremelkedési ütem megítélésében még nagyobb az eltérés a piac és a kormány között. Míg a független elemzők 18,5-19,3 százalékos idei inflációt várnak, a kormány még mindig 15 százalékra teszi a várható pénzromlást mértékét. Bár Virovácz Péter a kormánynak nagyon sok erényt tulajdonít, szerinte pszichológusként éppenséggel még nem működnek jól. A 15 százalékos inflációs előrejelzés ugyanis a piac számára nem igazán hihető, nem működik a lelki ráhatás – tette hozzá. Az ING elemzője szerint idén az év végére elérhetővé válhat az egy számjegyű drágulás, jövőre pedig 5 százalékra mérséklődhet az infláció. A 2024-es szintet ezzel szemben a kormány hat százalékra teszi. Az ING elemzője szerint a kormány az idei, 15 százalékos előrejelzésért cserébe vállal be a jövő évre a piacinál magasabb inflációs előrejelzést. Így ugyanis kisebb a bázishatás. Ha idén valóban 19 százalék lesz a drágulás, akkor a magasabb bázis miatt, 2024-re hat százaléknál alacsonyabb inflációs index várható – tette hozzá az elemző.
