Az állami MVM által az oroszoknak fizetett gáztarifa két hónappal követi az irányadó tőzsdét – jelentette be tegnap a közrádiónak adott szokásos interjújában Orbán Viktor. A lapunk korábbi becsléseit igazoló kijelentés azért figyelemre méltó, mert tavaly szeptember végén Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még egy hónapot említett. Ez utóbbi állítás alapján viszont az orosz tarifa jóval olcsóbban jönne ki.
Lapunk mindazonáltal tavaly január óta, következetesen kitart amellett, hogy – legalábbis a KSH külkereskedelmi adatbázisa alapján – orosz tarifánk a TTF-nek nevezett, holland gáztőzsde két hónappal korábbi árain alapul, azt ráadásul általában 7-10 százalékkal meg is haladva. Bár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly számításainkat „nonszensznek” nevezte, aminek helytállóságát néhány „energetikai szakértő” is kétségbe vonta, tegnap Orbán Viktor - sőt néhány órával később, a bangladesi kereskedelmi miniszterrel közös budapesti sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter is - igazolta lapunk megállapításait. A kormányfő szerint így tervezhetőbb a beszerzés, ami fontos a már megindult téli tartalékolás során.
Ezen túlmenően ugyanakkor a miniszterelnök, mondhatni, szokás szerint, számos csúsztatással és téves megállapítással élt.
Az európai készletezés felfutásával például a tőzsdei árak emelkedésére számít. Bár ez kétségkívül rímel egyes energetikai szakértők előrejelzéseire, az árak tavaly augusztus óta, folyamatosan esnek. Tegnap például a TTF megawattóránként (MWh) 35 eurón, egy és háromnegyed éves mélyponton zárt. Orbán Viktor, szokása szerint, azt is állította, hogy az energiaárak még mindig a „háború előtti” szint másfél-kétszeresére rúgnak. Ezzel szemben a valóság, hogy a gázárak 2021. augusztusa és a háború tavaly februári kitörése között jóval 35 euró felett álltak, akár a 180 eurót is elérve. Bár 2021 augusztusa előtt az árak évtizedekig kétségkívül jóval alacsonyabbak voltak, a kormányfő eme, a pártpropagandába illeszkedő csúsztatással vélhetőleg azt a tényt kívánta elmosni, hogy Moszkva magatartása miatt már a háború kitörése – így értelemszerűen bármiféle uniós szankció - előtt közel egy évvel drágulásnak indult a gáz.
A kormányfő azt is valótlanul állította, hogy „a baloldal” a lakossági árak emelését indítványozná: az MSZP és a DK például régóta a hatályosnál alacsonyabb rezsit követel. Szerinte, ha eme – nem létező – javaslatot elfogadták volna, a családok havi rezsikiadásai 180 ezer forinttal nőnek. Ezt egy szintén cáfolt érték. Az általa szintén hivatkozott „liberális közgazdászok” pedig többnyire az árak ama, „átlagfogyasztás feletti” piacosítását vetették fel, amit a kabinet tavaly augusztusban meglépett és amihez – az áresés ellenére - azóta is ragaszkodnak.
Orbán Viktor szerint a kormánynak „mindig meg kell vizsgálnia, hogy képes-e a következő hónapokra is fenntartani a rezsivédett árakat”. Ehhez képest, a 2022-es választások előtt még azt ígérték, hogy a rezsicsökkentés addig marad, amíg a Fidesz-KDNP kormányoz. A kormányfő tegnap biztosított afelől, hogy „nem szabadulnak el az árak”, ami, bár a közművekre igaz, a kijelentésnek az uniós csúcstartó infláció sajátos fénytörést ad. (A rezsi kapcsán egyébként a miniszterelnök szintén ötletszerűen kalandozott el úgy az ukrán gabonabehozatali tilalom, mint az utazási megyebérlet irányába.) A kormányfő szerint tavaly az ország energiakiadásai 7 milliárd euróról 17 milliárd euróra nőttek, ami miatt tízmilliárd eurót „elő kellett szedni”. (Bár a KSH energiastatisztikái ennél némiképp magasabb értékeket mutatnak, a különbség hozzávetőleg helytálló.) Orbán Viktor megemlékezett a hazai mikrovállalkozások, illetve a piaci energiabeszerzésről tavaly nem gondoskodó, lakosságon kívüli fogyasztók energiatarifáinak megfelezéséről. Miközben ezt a csökkentést is közpénzből fedezik, a kormány a jelek szerint a többi, idén nagyon magas árú energiabeszerzési szerződésekben ragadt, nem háztartási fogyasztó helyzetén nem kíván könnyíteni.
