Debrecen;Kósa Lajos;szennyvízhálózat;víziközmű-szolgáltatás;akkumulátorgyár;

- Önti a pénzt a kormány Debrecenbe, a lakossági ellátásra hivatkozva a kínai akkugyárnak kedveznek

Közel 175 milliárd forintnyi debreceni infrastruktúra-fejlesztési programról döntött a kormány nemrég - ennek péntek délután tartottak tájékoztatást a város vezetői, Kósa Lajossal karöltve. 

Debrecen vízhálózatát bővítik, valamint a 108-as vasútvonalat fejlesztik tovább, ami közleményük szerint mind az ipari területeket, mind pedig a lakosságot érintik. A részletekről a Debreceni Szennyvíztisztító Üzem területén tartott sajtótájékoztatón számolt be Papp László polgármester, Kósa Lajos országgyűlési képviselő, valamint Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója.

Az elkövetkező négy évben több ütemben 174,5 milliárd forint értékű infrastruktúra-fejlesztés valósulhat meg Debrecenben a kormány döntése értelmében.

A beruházások két területre bonthatók. A nagyobb összegű, 108,8 milliárd forintos programban kiépítik a Déli Gazdasági Övezet szennyvízelvezetését szolgáló vezetékét, elkészítik a városi ivóvíz-hálózat és vízbázisok fejlesztésének kiviteli terveit, fejlesztik a városi szennyvíz-hálózat és szennyvíztelepet, bővítik az ipari szennyvíz-tisztítás kapacitását, illetve lehetővé teszik a gazdasági övezetek nagyobb mértékű szürkevíz-használatát.

Papp László polgármester szerint ezeknek a fejlesztéseknek megvannak az ipari, gazdasági vonatkozásai az iparterületekhez kapcsolódóan, és megvannak a lakossági vonatkozásai is.

„Az egyensúlyra törekedve mindig is azt az álláspontot képviseltük – és ezt kértük a kormánytól is –, hogy ne csak gazdasági fókuszú víziközmű-fejlesztésről vagy fejlesztésről beszéljünk általában, hanem olyanokról is, amelyek a város polgárainak életét teszik jobbá, kiszámíthatóbbá, könnyebbé” – fogalmazott.

A kapacitásbővítéseknek, új vezetékeknek köszönhetően a Déli-, valamint az Északnyugati Gazdasági Övezetben is biztosított lesz a szükséges technológia ahhoz, hogy a vállalatok által igényelt mennyiségű szürkevíz rendelkezésre álljon – hangzott el, utalva a tervezett CATL kínai akkumulátorgyár sokszor hangoztatott vízigényére.

A másik, közel 66 milliárd forintos projekt az Északnyugati Gazdasági Övezet vasúti infrastruktúra-fejlesztését foglalja magában. Ennek első üteme 2023 végéig befejeződik. A második ütem keretében tovább korszerűsítik a 108-as számú, vasútvonalat, többek között villamosítják a Debrecen és Balmazújváros közötti szakaszt. Papp László ennek jelentőségéről is beszélt.

„A két város között Kelet-Magyarország egyik legnagyobb gazdasági övezete található. A debreceni gazdaság szempontjából is jelentős munkaerő-áramlás vonatkozásában ez a fejlesztés, a vonal villamosítása elengedhetetlen. Ez az első igazán komoly, Debrecent érintő elővárosi vasúti fejlesztés.” – fűzte hozzá.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő szavai szerint Debrecen kifejezetten gazdag rétegvizekben, de ezt a tartalékot kímélni kell.

- Fejleszteni kell a víziközmű-szolgáltatást, a rendszereket, a csatornahálózatot, és akkor a következő húsz, harminc, negyven évre is azt tudjuk mondani, hogy az utódainkra olyan vízkészletet hagyunk, amilyet elődeinktől kaptunk. Ha így teszünk, Debrecen vízellátása sok száz évre biztosított lesz” – fogalmazott.

Az International Press Institute (IPI) egyértelmű bosszúnak nevezte, hogy interjú közben léptek fel a szervezők.