Úgy tűnik, a magyar államhoz kötődő NER-es vállalkozások is mindent megtesznek, hogy a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyár valamennyi igényét kielégítsék, s elháruljanak az akadályok az energiafaló, hatalmas vízigényű beruházás elől.
A fentiekre utal, hogy a napokban a Mészáros Lőrinc cégcsoportjához tartozó Opus TITÁSZ és Opus Tigáz Zrt. egy, a Mészáros Lőrinc felesége által irányított Whitedog Média megbízásából készült közleményben jelentette be, nyolcmilliárdos beruházásra készül az elkövetkező időszakban Hajdú-Bihar megyében. Több mint 43 kilométer elosztóhálózatot, 93 transzformátorállomást létesítenek, 13 ezer új fogyasztási pontot kötnek be és ugyanennyi helyen cserélnek mérőórát a villamos energiai területen, míg a gázhálózatban 121 új gerincvezetéket, 400 leágazóvezetéket építenek a többi között.
A közleményt böngészve kiderült: jócskán jut a fejlesztésre szánt pénzekből a debreceni déli iparterületnek is, ahol a kínai akkumulátorgyár építését tervezik.
Itt 740 MVA (Megavoltamper) teljesítményű fejlesztés valósul meg, hatszor akkora, mint az Észak-Nyugati Gazdasági övezetben (137,5 MVA) és több mint tízszer annyi, mint az Agrár Ipari Parkban (60 MVA).
Közölték azt is, hogy az Európai Unió és a Kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával a Széchenyi Terv Plusz keretében 26,6 milliárd forint értékben valósítanak meg komplex villamos-hálózati beruházásokat a napelemes rendszerek integrációjához.
A fejlesztések a következő években is folytatódnak, a társaság jelentős elosztóhálózati fejlesztéseket tervez a Déli és az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben, hogy – mint írták - tovább növeljék az ellátásbiztonságot és az ügyfélélményt.
- A 740 Megavoltamperes teljesítményfejlesztés nagyjából feleannyi, mint emennyire az akkumulátorgyárnak első lépcsőben szüksége lesz, ám az továbbra is kérdés, honnan akarják az üzem ellátáshoz kellő, egyharmad-Paksnyi áramot biztosítani
– jegyezte meg lapunknak egy debreceni szakértő. A kormány által beígért gázerőmű-építés szavai szerint a legrosszabb megoldások egyike, mert nem elég hatékony, ráadásul ez terheli meg leginkább a környezetet.
Közben a Civishir portál kedden interjút közölt Szilágyi Balázzsal, a CATL közügyekért felelős vezetőjével, aki elmondta: kínai munkaerő csak a kezdeti időszakban, ideiglenesen érkezik a városba, elsősorban helyi, magyar munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni a debreceni üzemben, amely a teljes kapacitása elérése után 9000 dolgozónak ad majd munkát, s ezzel szavai szerint a térség legnagyobb foglalkoztatója lesz. Az irodai dolgozók felvétele már elkezdődött, de a gyártási folyamatban közvetlenül részt vevő munkatársak - gépkezelők, technikusok és mérnökök toborzása csak később kezdődik el – tette hozzá.
Mint korában megírtuk, idén márciusban több párt, civil szervezet és magánszemély is megtámadta a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal egységes környezethasználati engedélyét, amelyet a debreceni akkumulátorgyár építéséhez kapott a beruházó kínai érdekeltségű Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. (CATL). Volt, aki nemcsak a a határozat megsemmisítését kérte a bíróságtól, de azt is, hogy igazságügyi szakértő, környezetvédelmi szakember vizsgálja a beruházó által benyújtott dokumentumokat. A bíróság akár meg is semmisítheti az engedélyt, és új eljárásra kötelezheti a kormányhivatalt. Úgy tudjuk,
a gyárnak egyelőre nincs építési engedélye,
az erre vonatkozó eljárás folyamatban van, ez azonban nem gátolja, hogy a területen talaj-előkészítést és a jövendő gyárba akár munkaerő-toborzást végezzen a cég.
„Orbán Viktor saját kezűleg építse fel az akkumulátorgyárat!”Eltrollkodta a kormány a válaszadást azzal kapcsolatban, miért rúgták ki a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét