- Orbán Viktor: Spekulánsok hozták be Közép-Európába a gabonát, leverték az árakat

Nem az afrikai éhezőkhöz, hanem spekulánsokhoz került az ukrán gabona, amelyet behoztak Közép-Európába, hogy leverjék az árakat – jelentette ki Orbán Viktor a hagyományos pénteki rádióinterjújában.

Azt nem tudni, Orbán Viktor mire alapozta ezt az állítását, de mindenesetre azt elfelejtette megemlíti, hogy az ukrán gabona az orosz tengeri blokád, és nem pusztán a háború miatt vesztegelt az ukrajnai kikötőkben.

Orbán Viktor az önálló magyar külpolitika végének minősítette, hogy az EU, megelégelve az állandó magyar vétózgatást, azt fontolgatja, hogy minősített (kétharmados!) többség is elegendő a külpolitikai döntéshozatalhoz.

Orbán Viktor az interjú elején ismét az orosz propagandát visszhangozva arról beszélt, csak a nyugatiakon és az Egyesült Államokon múlik, meddig és mennyi pénzt hajlandóak költeni (a háborúra). Ezután ismét jó putyini módra az atomfegyverekkel ijesztgetett.

– Nekem nincs olyan élénk fantáziám, hogy elképzeljem azt, hogy valaki egy atomhatalmat képes legyőzni. Tehát azt gondolni, hogy az oroszok majd ölbe tett kézzel fogják nézni, amint legyőzik őket, ahogy összedől a politikai rendszerük, megölik az elnöküket, tróntámadást indítanak a Vörös tér felé, szóval, hogy ezt majd tétlenül fogják nézni, és belenyugszanak egy katonai vereségbe, hát aki ezt hiszi, az nem nőtt ki még a gyermekkorból – fogalmazott.

Hogy emiatt akkor miként is kellene hozzáállni népirtáshoz, gyerekek tömeges deportálásához, idősek, nők és gyerekek megerőszakolásához, lemészárlásához, arra nem tért ki. Pedig azt a miniszterelnök is elismerte, hogy a földdel teszik egyenlővé Ukrajna tekintélyes részét, mint mondta, „árvák, özvegyek, százezerszám halottak, soha meg nem gyógyuló sebesültek és megrokkant emberek, és a számuk napról napra nő”. Folyamatosan azt hajtogatta, ennek a háborúnak nem lesznek győztesei, szerinte aki erről beszél, „az nem ismeri az európai történelmet és nem ismeri az alapvető katonai törvényszerűségeket”.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, az Egyesült Államok egy háborús kampányt folytat Magyarország területén. Feltehetőleg az amerikai nagykövetség támogatásával indított plakátkampányra célzott, amelyen pont, hogy az orosz csapatok kivonását követelik Ukrajnából, tehát háborúpártinak nem éppen nevezhető.

Ezzel kapcsolatban utalt arra, el kell gondolkodniuk azon (feltehetőleg törvényileg), hogy „itt a saját országunkban” egy másik ország, egy fegyveres konfliktus ügyében propagandakampányt folytathat, és a magyar törvények ezt lehetővé teszik.

Orbán Viktor arról beszélt, bár mindkét félnek megvan az indoka, egy háborúra mindig rácsatlakoznak különböző érdekek, innen pedig már csak egy ugrás volt a fegyvergyártó lobbiról szóló eszmefuttatás. Ezután szóba kerültek a „nyugati gazdasági érdekkörök” (élükön természetesen Soros Györggyel, aki nélkül Fidesz sem lenne). – Mindig is arról álmodoztak, hogy valahogy beteszik a lábukat Ukrajnába, aztán sikerült is, és hogy hozzájutnak Oroszország természeti erőforrásaihoz (!) – fogalmazott.

– Én jól emlékszem az 1990-es évekre, amikor a Nyugat nagy lelkesedéssel, különösen az amerikaiak éltek a Jelcin-korszak lehetőségével, hogy befektessenek Oroszországba és megszerezzék üzleti alapon Oroszország természeti erőforrásait, aminek aztán a Jelcint váltó Putyin elnök véget vetett, és kiszorította őket az országból, és visszavette az ország gazdasági erőforrásai fölötti rendelkezést – mondta. Orbán teljes mértékben a putyini propagandát visszhangozva arról beszélt, a „világgazdaságból” sokan ácsingóznak arra, hogy visszahozzák ezeket az időket.

Ezután mintegy mellékesen odavetette, a magyar kormány álláspontja szerint „tűzszünet és béke kell”. Szerinte ezt az álláspontot osztja Ferenc pápa is.

A műsorvezető ezután úgy fogalmazta meg a kérdést, Ferenc pápa magyarországi látogatásának egyik „talán” legfontosabb kérdése az volt, hol vannak a békét szolgáló erők. Erre Orbán Viktor látszólagos szerénységgel azt mondta, „talán” nem ez volt a legfontosabb a pápai látogatásban. Közben a „közmédia” meg lassan már úgy mutatja be, mintha Orbán világosítaná fel a pápát.

– Mindenki azt mondta, felekezeti hovatartozás nélkül, hogy idejött a pápa és csupa jó dolgok történtek, egyetlen rossz dolog sem történt, és olyat se nagyon láttam, hogy valaki önmagában a jelenlétével megfékezett volna bennünket – hadd fogalmazzak így –, tehát megfékezte volna az egymással viaskodó politikai erőket most néhány napra – fogalmazott a kormányfő.

A „béketeremtéssel” kapcsolatban a miniszterelnök úgy vélekedett, a Vatikán elszánta magát, és mozgósítani fogja az erejét, a kapcsolatait és a befolyását, és megpróbál gátat vetni a vérontásnak. Szóba hozta a Ferenc pápa által is említett titkos békemissziót is, Magyarországot pedig mint békeközvetítő szereplőt. Ám nem sokkal ezután ismét háborús propagandáról beszélt, amely mögött nem állnak ott szerinte az európai emberek. – Ez azért nem látszik ebben a pillanatban, mert Amerika oldaláról egy nagyon erőteljes diplomáciaoffenzíva zajlik, mint említettem, még a magyar utcákon is – mondta Dmitrij Peszkov helyett Orbán Viktor. Volt itt minden, „fősodratú liberális média”, amely „egyöntetűen, szinte koncertszerűen, összehangoltan háborúpárti”. – Ezért nem halljuk az emberek hangját, de a pápa pontosan tudja, hogy nem ez az európai hangulat. Csak nincsenek vezetők, magyarokon kívül szinte alig valaki, aki hajlandó lenne vállalni az azzal járó konfliktuskockázatot, hogy nyíltan kiáll a békéért – fogalmazott a harciasan békepárti miniszterelnök.

A háborúval kapcsolatban úgy vélekedett, szerinte ez az utolsó nagy lehetősége az ukránoknak, hogy valamilyen katonai sikert érjenek el. Úgy folytatta, a tervezett ukrán ellentámadást követően világosabban kirajzolódnak az erőviszonyok, egy ilyen letisztultabb helyzetben pedig több lehetőség nyílik a békét szolgáló diplomáciai akcióknak is.

Ezután mind a műsorvezető, mind Orbán Viktor úgy fogalmazott, mintha Ukrajna csak Magyarországgal lenne határos, amikor is arról beszéltek, Magyarország van a legközelebb a konfliktushoz, egyben a legérdekeltebb a békében. Igaz,

egy bajban lévő, háborús, lerombolt, kockázatot jelentő emberéleteket százezrével veszítő Ukrajna pedig Magyarország vonzerejét is lecsökkenti. Sőt, arról is beszélt, minden elvesztette emberi élet kárpótolhatatlan, továbbá „az ukránok veszteségei a mi veszteségeink is”. Kárpátaljára utalva úgy fogalmazott, az egy ősi magyar föld, amely most Ukrajnához tartozik. – Ukrajna szenvedése, az ott élő magyarok szenvedése is. Tehát mi, magyarok legalábbis kétszeresen motiváltak vagyunk, erőteljesebben, mint bármelyik másik nép Európában, Ukrajnában béke legyen, ezért mindig is keressük a lehetőséget, hogy hozzájáruljunk a békéhez, és nem zárkózunk el semmilyen békemissziótól, mint ahogy a háború előtt is tettünk erre kísérletet – tette hozzá. Az, hogy bármelyik másik európai népnél is érdekeltebbek vagyunk az ott élő magyar kisebbség miatt, nem igaz, számos európai nép (lengyel, román, bolgár) szülöttjei is élnek kisebbségként Ukrajnában hasonló vagy nagyobb lélekszámban.

Ezután szóba került az ukrán gabona importja, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor teljes mértékben áldozati pózt vett fel. Arról beszélt, az Európai Bizottság (EB) annyiszor átverte már őket, annyiszor visszaélt a hatalmával, hogy „igazán gondolnunk kellett volna, hogy megint ez lesz a vége”.

– Arról van szó, tényleg, hát akkor vigyük el Afrikába az éhezőknek azt a gabonát, ami tengeren keresztül nem tud, menjen Magyarországon keresztül. Mi történt? Dehogy ment Afrikába, dehogy ment az éhezőkhöz. Spekulánsok szépen fogták, behozták Közép-Európába. Így eladták, leverték az árakat, tönkretették a lengyel, a magyar, a román, a bolgár gazdák kilátásait. És ment az üzlet, csencseltek, és a Bizottság ezt pontosan tudta, semmit nem tett, semmit nem tett. Egy hangja nem volt, ha a lengyelek nem alarmíroznak, és nem indítják el ezt a közép-európai felkelést, és nem toboroznak össze öt országot, köztük bennünket is, akkor még mindig a gazdák tönkretétele folyna egész Közép-Európában, így Magyarországon is. (…) Összejött ez a koalíció, és kiharcoltuk Brüsszelben, hogy ezt azonnal szüntessék meg. És ha Brüsszel nem hajlandó lépni, és nem volt hajlandó, akkor mi nemzeti hatáskörben, szembeszállva Brüsszellel meg a brüsszeli döntésekkel, meg fogjuk akadályozni fizikailag, hogy ezek az áruk, ezek bejussanak Magyarországra. Búzáról beszélünk, kukoricáról, napraforgómagról és repcemagról, illetve ebből készült olajról. És a bizottság nem volt mit tenni, meg kellett velünk állapodnia. Ez jól mutatja, hogyha közép-európaiak összefognak, mint ahogy ez a háború előtt volt, akkor elérjük a céljainkat Brüsszelben is. Azt is mondta Brüsszel, hogy ad 100 millió eurót a jelentős támogatásként a gazdáknak. Ezt persze nem hisszük el, hiszen nem szoktak igazat mondani, a pénzről van szó, megígérik, aztán nem adják oda, szerintem ebből a pénzből semmit nem fogunk látni, így működik Brüsszel, de legalább megvédtük a gazdáinkat, és ez arra lecke, hogy ki kell állnod a saját érdekeiért – mondta.

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban a műsorvezető szóba hozta, hogy a tőzsdei gázárakat tekintve azt lehet mondani, jelen pillanatban nincs olyan nagy baj. Orbán Viktor érezhetően zavarba jött, elkezdett ijesztgetni gabonavám-eltörlés miatt tönkremenő agrárgazdálkodókkal, ezen keresztül pedig Ukrajna leendő EU-s tagságával kapcsolatban. (Korábban Magyarország is támogatta, hogy Ukrajna uniós tagjelölti státuszt kapjon.)

Az energiaárakkal kapcsolatban azt mondta, Magyarország a háború előtt az ide behozott energiáért az egész gazdaságra vetítve 7 milliárd eurót fizetett, majd „a háború meg a szankciók miatt” tavaly már 17 milliárd eurót kellett fizetni. Úgy fogalmazott, élő kihívás a kormány számára, hogy meddig képesek fenntartani a rezsicsökkentést. Közölte, arra törekszenek, hogy próbáljanak segíteni a magas energiaárak miatt veszélyeztetett kis- és középvállalkozásoknak is. A múlt héten több olyan döntést hoztak, amely állítólag őket segíti, megfeleződtek több tízezer mikro- és kisvállalkozás energiadíjai, fodrászok, kozmetikusok, cipészek, kisvállalkozók az érintettek. A tarifák a gázszolgáltatásban a felére csökkentek, 14 ezer vállalkozást érintett ez, az áramellátásban pedig 17 ezer vállalkozást, akinek ilyen sajátos életváltó fix szerződései voltak – tette hozzá. Segítségnyújtásként említette a vármegyebérletet is. Azzal kapcsolatban, hogy miért alacsonyabb a tőzsdei gázár a rezsicsökkentett lakossági árhoz képest (lényegesen) annyit tudott kibökni, hogy bár a tőzsdei árakhoz van kötve az ideérkező energia ára, az ár mindig két hónapos csúszással változik. A gond csak az, hogy már decemberben is a háború előtti szintre csökkent a földgáz ára az irányadó holland gáztőzsdén, áprilisban pedig utóbbi már csak harmada volt az emelt lakossági gázárnak.

– Most az árak jobban néznek ki, mint korábban, még mindig másfél, de inkább kétszeresei annak, mint a háború előtt voltak, tehát a jó az viszonylagos, és tartani kell attól, hogy ahogy közeledünk megint a fűtési szezonhoz, megkezdődik a nagyobb föltöltése a tározóknak, és a nagyobb tételű vásárlások is megindulnak, nőni fog az energiára, és egyáltalán nem biztos, hogy lesz elegendő gáz és villamosenergia Európában a télen – füllentett és ijesztgetett putyini módra.

A CPAC-kel kapcsolatban előkerült a konzervatív siker receptje, amely „nem a migrációra, nem a genderre és nem a háborúra”. A felvetésre, miszerint pont ezen a három területen van a legfőbb különbség Magyarország és a „brüsszeli bürokraták” között, az uniós vétójog megszüntetésének veszélyével kezdett el ijesztgetni. Szerinte az „önálló magyar külpolitika” végét jelenti, hogy az EU, megelégelve az állandó egyszemélyes magyar vétózgatást, kezdeményezi, hogy külpolitikai döntéshozatalban már csak a minősített többség is elegendő legyen.