Forintban 7, euróban több mint 10 százalékot tehetett ki az orosz gáztarifánk februári felára – számítottuk ki a KSH által most frissített külkereskedelmi adatsor alapján. Bár januárhoz képest előbbi némi csökkenés, utóbbi pedig növekedés, a lényeg, hogy – a Fidesz-propaganda hangulatkeltései ellenére, a Moszkva és Budapest között az ukrajnai háború közepette is megmaradó, szívélyes viszony dacára a TTF-nek nevezett, holland tőzsde irányadó, két hónappal korábbi mutatójához képest
változatlanul jelentős sáppal kaphatjuk a fűtőanyagot.
Különböző – a kormánykommunikáció által eseti jelleggel alkalmazott – mértékegységekben, míg a decemberi TTF átlaga (novemberhez képest, kivételesen, csak néhány eurócenttel) megawattóránként (MWh) 118 euróra mérséklődött, addig ez alapján az oroszok, februárban, szintén hajszálnyi csökkentés után, földgázuk MWh-ját 130 euróért adhatták nekünk. Az oroszok által szívesebben alkalmazott mértékegységek szerint, míg a decemberi TTF ezer köbméterenként, 7 eurós csökkenés után, 1110 euróra jön ki, addig az oroszok februárban, csak 2 eurót engedve, 1235 eurót kértek ugyanennyiért. A két árat a hazai gázórákon megszokott mértékegységek szerint átszámolva, míg a TTF-en decemberben egy köbméter gáz átlag 452 forintért cserélt gazdát, addig az ukrajnai agresszorok februárban ugyanezért 484 forintot kértek utolsó uniós támogatójuktól. A forint erősödése miatt itt viszont az orosz tarifa mutat nagyobb, körülbelül 10 forintos csökkenést.
Januárban tízszázalékos felárral kaphattuk Oroszországtól a gázt, ha mástól veszünk, százmilliárdot megtakaríthattunk volnaFebruárban 387 millió köbméter gáz érkezett Oroszországból, ami körülbelül 5 százalékkal maradt el 2022 azonos havának adatától.
E mennyiségért átszámítva 187 milliárd forintot fizethettünk.
Bár a számla még mindig brutális a korábbi évtizedek havi néhány tízmilliárdjaihoz képest, mégis több mint fél éves „mélypont”.
A TTF MWh-nkénti átlaga egyébként tavaly december óta folyamatosan esik. Olyannyira, hogy februárban 53 euróra jött ki, áprilisban pedig - további 4 százalékos eséssel – már 42 euróra esett. Ez alapján részint az is megállapítható, hogy ha a gázt nem a kormányzati ováció közepette megkötött, 2021 októberétől hatályos, új, magyar-orosz szerződés alapján, hanem a tőzsdén vesszük meg, úgy ugyanazon mennyiségért két és félszer kevesebbet, 74 milliárd forintot kellett volna fizetnünk.
Ezzel tehát az ország – csak februárban - 113 milliárdot költhetett volna másra.
Másrészt, a TTF ismerete alapján, a két hónapos számlafizetési, valamint a KSH további két hónapos közzétételi csúszása nyomán orosz gázárunk júniusig viszonylag pontosan becsülhető. 2023. második és hatodik hava között tehát orosz tarifánk alighanem közel harmadára apad. Ez elsősorban a – már megindult – téli tartalékolásnak kedvez. Ilyenkor persze mindig húsba vágó időzítési kérdés, hogy az irányadó tőzsdei kurzus – elsősorban az Európai Bizottság, illetve a Magyarországon kívüli tagállamok erőfeszítései nyomán - nem csökken-e még tovább.
Mindezek alapján ugyanakkor változatlanul kijelenthető: míg az irányadó, holland tőzsdei ár november, orosz gáztarifánk pedig január óta, egyre inkább alulmúlja a tavaly augusztusban hétszeresére emelt „lakossági piaci gázáron” belül nettó mintegy 550 forintos termékárat, addig a kormány – korábbi ígéretei és a jogszabály szelleme dacára – a lakossági gáztarifa arányos csökkentésétől változatlanul elzárkózik. A Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az április eleji kormányinfón ezt lapunk kérdésére többek között azzal indokolta, hogy a lakossági fogyasztás háromnegyedét kitevő, rezsicsökkentett ár még mindig a tőzsdei szint töredéke. (Lapunk számításai szerint a köbméterenként 101 forintos, rezsicsökkentett, bruttó lakossági tarifán belül körülbelül 50 forinton nyilvántartott termékár az áprilisi TTF körülbelül harmada.) Ez az állítás ugyanakkor nem csak azzal árnyalható, hogy az átlagfogyasztáson felüli, „lakossági piaci árú” értékesítésen a szolgáltatást végző, állami MVM már nyer. Hanem azzal is, hogy a lakosságon kívül eső, hatósági árra nem jogosult többi fogyasztó zöme viszont idén várhatóan az év utolsó negyedéig a tavalyi, rendkívül magas szinteken fixált díjat kénytelen fizetni, ami ilyen távon bőven ellensúlyozhatja a rezsicsökkentett tarifákon elszenvedett állami veszteséget. Harmadrészt az állam az idén a zömmel az különböző ágazati extraadókból összegyűjtött, 2610 milliárdos úgynevezett „rezsivédelmi alapból” az MVM, az energiaipar, illetve részben egyes kiemelt fogyasztók minden veszteségét állja.
Idén eddig 800 milliárd az MVM-nek
Lapunk számításai szerint az állami MVM csak idén eddig 799 milliárd forintot kapott az államtól "a rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése" jogcímen, voltaképp a cég által az oroszoknak fizetendő gázár és a rezsicsökkentett termékek bevételei közötti hiány ellentételezésére. Míg januárban 173, februárban pedig 391 milliárdot kaptak, addig a kabinet az energiaügyi tárcán keresztül április 17-én száz, 18-án pedig további 115 milliárd folyósításáról döntött, először „rezsivédelmi ellátási szolgáltatás”, majd „rezsivédelmi szolgáltatás” ellentételezése címén. Ezt szakértők a piaci gázárak tavaly augusztus óta tartó, folyamatos esése tükrében, legalábbis furcsállják. A kormány emellett április 5-i határozatával 17 milliárd forintot különített el a rezsivédelmi alap „versenyszektor támogatására” szolgáló forrásából a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak „beruházásösztönzési” célra. 17-én egy „új” kedvezményezettnek, az állam energiavésztartalékait kezelő Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségnek is lekanyarítottak 31 milliárdot. 18-pedig án a Belügyminisztériumnak is jutott 1,7 milliárd, mégpedg „speciális köznevelési feladatokra”.
Fura moszkvai megállapodások
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter április elején Moszkvában megállapodott Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel, hogy meghosszabbítják azt az október óta érvényes megegyezést, miszerint ha kWh-nként 150 euró fölé érne a TTF, akkor az eme szint feletti orosz gázárunkat a következő három év egyazon havában, három egyenlő részletben fizethetjük ki. (Bár tavaly októberben és novemberben az irányadó, két hónappal korábbi tőzsdei árak meghaladták e szintet, a külkereskedelmi nyilvántartásban a fizetési könnyítésnek lapunk nem lelte nyomát.) Egyes információk szerint a felek arról is megegyeztek, hogy a 2021 óta érvényes hosszú távú gázvásárlási szerződésben igényelt, évi 4,5 milliárd köbméternél is többet igényelhetünk, ha az olcsóbb az irányadó tőzsdei szintnél. Furamód ugyanakkor a kWh-nként 180 eurós uniós gázársapkáról nem esett szó, pedig az Európai Bizottság ennek tükrében a magyar-orosz gázvásárlási megállapodás újratárgyalását kérte a magyar kormánytól. Lapunk tavaly január vége óta, havonta közöl az orosz gázárunkra vonatkozó becsléseket. Ez alapján, a kormánypropaganda azt megelőző sugalmazásai ellenére, nyilvánvalóvá vált, hogy orosz beszerzési árunk nem hogy követi az irányadó tőzsdét, de annál jellemzően még drágább is.
