A szerda hajnalban kihirdetett tűzszünettel véget ért az az egynapos erőszakhullám, amelyet egy izraeli börtönben éhségsztrájkoló prominens palesztin fogoly halála váltott ki. Kader Adnan, az Iszlám Dzsihád gázai radikális milícia szóvivője kedden, 87 napnyi koplalást követően hunyt el. Halálának hírére palesztin milicisták a Gázai övezetből rakétaesőt zúdítottak izraeli városokra, amire Izrael légicsapásokkal válaszolt, Ciszjordániában pedig palesztinok kövekkel dobálták meg a katonai ellenőrzőpontokat, az izraeli erők pedig könnygázzal és gumilövedékkel reagáltak. A jelentések szerint izraeli részről három könnyebb és egy súlyosabb sérültje van az adok-kapoknak.
Az eszkaláció okai sokrétűek; az évtizedek óta tartó izraeli-palesztin konfliktus megoldatlansága, a hiteles rendezési terv hiánya és a kompromisszumtól való kölcsönös távolodás egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy az erőszak újra és újra fellángol a térségben. A mostani esetben azonban szerepet játszott az ENSZ és emberi jogi szervezetek által is bírált izraeli gyakorlat, az úgynevezett adminisztratív őrizet is.
Ezzel az eljárással nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva az izraeli biztonsági erők elvileg korlátlatlan ideig fogva tarthatnak palesztinokat, anélkül, hogy vádat emelnének ellenük. Az érintetteket még az őket terhelő bizonyítékokkal sem szükséges szembesíteni, ami lényegében ellehetetleníti, hogy a bíróságon sikeresen fellebbezzenek elzárásuk ellen.
A HaMoked izraeli jogvédő szervezet legfrissebb adatai alapján Izrael jelenleg több mint ezer palesztint tart adminisztratív őrizetben, majdnem kétszer annyit, mint egy éve. Utoljára 2003-ban, a második intifáda (palesztin népfelkelés) idején volt ilyen magas az így fogvartartottak száma.
Izrael terroristának tekintette Adnant. Az Iszlám Dzsihád szóvivőjét élete során egy tucat alkalommal vették adminisztratív őrizetbe, de egyszer sem ítélték el semmilyen bűncselekményért. A 45 éves palesztin férfi összesen mintegy nyolc évet töltött izraeli börtönökben, és gyakran tiltakozott éhségsztrájkkal a szerinte igazságtalan elzárások ellen. Először 2011-ben tagadta meg az evést, akkor 66 nap után kiengedték, miután több fogolytársa is szolidaritásból csatlakozott hozzá. Végzetes, ötödik éhségsztrájkjába idén február 5-én kezdett, rögtön azután, hogy az izraeli erők őrizetbe vették ciszjordániai otthonában. Terrorizmus támogatásával, terrorcsoporthoz való tartozással és felbujtással gyanúsították, büntetőpere ebben a hónapban kezdődött volna.
A palesztinok Izraelt okolják Adnan haláláért, mivel a börtönhatóságok nem engedték el, és kórházba sem szállították. Mohamed Staje palesztin miniszterelnök és sokan mások “szándékos merényletről” beszéltek. Az izraeli börtönszolgálat viszont azt állította, hogy az elhunyt az utolsó pillanatig nem volt hajlandó egészségügyi vizsgálatnak alávetni magát és elutasította az orvosi ellátást.
A haláleset összességében aligha okoz változást. Izrael egy terroristával kevesebbet, a palesztinok egy mártírral többet könyvelhetnek el, az Egyiptom, Katar és az ENSZ közvetítésével létrejött tűzszünet következtében pedig visszaállt a régió megszokott, feszült békétlensége.
Az izraeli biztonsági erők azonban várhatóan nemcsak folytatják, hanem ki is terjesztik az adminisztratív őrizet alkalmazását. A szélsőjobboldali Itamar Ben-Gvir izraeli belbiztonsági miniszter múlt csütörtökön egy gyilkossági hullám ürügyén arra utasította rendőröket, hogy az izraeli állampolgárok ellen is használják ezt a módszert. A múltban csak elvétve fordult elő ilyen - jelenleg mindössze négy izraeli zsidót tartanak fogva adminisztratív őrizetben.
