- Rozsdaövezeti aknák – Hiába a tiltakozás és a veszély, az Orbán-kormány sorra jelöli ki az újabb fővárosi akcióterületeket

Éppen végeztek a vacsorával, amikor 2010 nyarán egymás után több robbanás is megrázta az alig néhány éves soroksári sorház egyik lakását. A három kisgyermeket nevelő család az udvarra menekült. Három nappal később újabb robbanás történt ugyanabban a házban és a hat lakásból kettő lakhatatlanná vált. Kiderült, a ház alatti földet átitatták a korábban ott működő vegyi üzem veszélyes anyagai, amelyek berobbantak. Emiatt mindenkinek költöznie kellett. A bútoraikat, de még a falra feltűzött gyerekrajzokat és a családi fotókat is ott kellett hagyniuk, mivel azokba is beleivódtak a mérgek. A lakásvásárlás miatt súlyos kölcsönöket fizető családok pert indítottak. Tizenegy éves pereskedés után az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly kimondta, hogy az állam kártérítési felelőssége – szemben a közbenső bírósági ítéltekkel – igenis megállapítható. Az Ab szerint „a környezetszennyezés nem csupán aktív, tevőleges magatartás, hanem mulasztás következtében is bekövetkezhet. Az államnak különös gondossággal kell eljárnia a környezet védelmére vonatkozó szabályozás megalkotása és betartatása során is, amelyet az egyén az államon számon is kérhet”.

Az eset különösen tanulságos lehet az egykori gyárak helyén épülő rozsdaövezeti lakások vásárlói számára is.

Az akcióterületi projektek – a kiemelt beruházásokhoz hasonlatosan – engedélyezési gyorsítósávra kerülnek. Fő szabályként a hatóságoknak 15 napjuk van az engedélyezésre, amelyből a szakhatósági közreműködés maximum nyolc napot vihet el. Ez a környezeti hatások felmérését szolgáló hatásvizsgálatra nem érvényes. Bár ezt árnyalja az a kitétel, hogy az építésügyi hatósági engedélyezési eljárással párhuzamosan is végezhető. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az illetékes – a kormánypárti érzelmeit kevéssé palástoló Tarnai Richárd főispán vezette – Pest megyei kormányhivatal az esetek többségében előzetes környezeti hatásvizsgálat nélkül adja ki a környezetvédelmi engedélyeket több hektáros több száz lakásos, több tízezer négyzetméteres irodaházak építését célzó projektekre, mondván „nincs jelentős környezeti hatásuk.” S ez nem csupán az esetleges meglévő talaj- vagy vízszennyezés miatt riasztó, hanem az új projektek környezetre gyakorolt hatásai miatt is. A projektek az építési engedélyezési eljáráson sem akadhatnak fenn, mivel ezt kiemelt beruházások az egykori fideszes polgármesterből budapesti főispánná lett Sára Botond hivatala folytatja le.

Az engedélyeztetést az újabb és újabb projektek kapcsán felmerülő aggályok, kritikák sem lassítják. A jelek szerint az újbudai, Duna-parti akcióterületen is hiába tiltakoznak.

„A Duna-part, aminek közvetlen közelében fekszik a telek, a főváros legnagyobb átszellőző légcsatornája. Ha itt nem hoznak létre elegendő zöldterületet, máshol sem lesz, mert az önkormányzatnak se telke, se anyagi forrása nincs ekkora zöld beruházást megvalósítani” – írta a legújabb rozsdaövezeti javaslat visszavonását kérő levelében a napokban a KörTér - Környezettudatosak Tere Újbudán civil szervezet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek. A Fehérvári-Barázda-Szerémi-Galvani út közrefogta 8 hektáros egykori gyártelep akcióterületté minősítése ellen tiltakozók szerint a projekt végletesen túlterhelné a környéket. Tudomásuk szerint 800 lakást és 70 ezer négyzetméternyi irodát húznának itt fel, ami 1600 beköltözőt jelentene, akiknek a többsége a bizonyosan hozza magával a kocsiját, de az irodákba is autóval jár majd a többség. Ez pedig elviselhetetlenné teszi a környék autósforgalmát, parkolni sem lehet majd, a zöldterület aránya pedig tovább csökken, jóval a WHO által egészséges szint alá – magyarázta Szécsi Ilka alapító.

amelyből a környékbeli óvodákat, iskolákat, orvosi rendelőket tudná növekvő igények érdekében bővíteni. A kormánydöntés egyúttal felülírná a XI. kerületi önkormányzat 2025 végéig elrendelt változtatási tilalmát is, amely egyébként az akcióterületi kijelölésnél szintén képbe került egykori Híradástechnika Szövetkezet Temesvári utcai ingatlanára is érvényes.

„A változtatási tilalmat pont azért rendeltük el, mert szigorítani kívánjuk a szabályozási tervet, hogy ne épülhessenek sok száz-sok ezer lakásos lakótömbök, sok tízezer négyzetméter iroda hozzátartozó infrastruktúra nélkül – mondta lapunknak korábban László Imre, XI. kerületi polgármester.

Ám ez aligha hatja meg az Orbán-kabinetet. A kormány eredetileg úgy hirdette meg a programot, hogy annak fő célja az elhanyagolt iparterületek városi szövetbe való visszaillesztése, amelyekre az önkormányzatok tehetnek javaslatot. Ezt az önkormányzatok és a szakmai szervezetek örömmel támogatták. Az is jó ötletnek tűnt, hogy a régi üzemi területek rehabilitációjakor felmerülő plusz költségeket az állam kompenzálja, például az áfa elengedésével. (A többi új lakással szemben nem 27 százalékos, hanem csak 5 százalék áfa rakódik az árra, amelyet ráadásul vissza is igényelhetnek a vevők.) Ám gyorsan kiderült, hogy a rozsdaövezeti akcióterületekre nem az önkormányzatoktól, hanem a befektetőktől kérnek javaslatokat, sőt a kerületi véleményeket figyelembe se veszik. A rozsdaövezeti kijelölés a kormány új NER-es kifizetőeszközévé vált. Az adókedvezmény és a könnyített engedélyezés ugyanis jelentős versenyelőnyt biztosít a körbe bekerülő cégeknek. A beköltözők pedig csak remélhetik, hogy a múlt szennyét valóban eltakarították alóluk.