A Bosnyák tér mögötti területet birtokló NER-közeli cég, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. januárban folyamodott építési engedélyért a fővárosi kormányhivatalhoz, amely azonban csak a választás után tette közzé a döntést. Ennek értelmében a Zaha Hadid Architects építésziroda tervei alapján megvalósuló projektet lakó funkciójú tömbbel indítják.
Az építési engedély szerint a tízszintes – mélygarázs, földszint és 8 emeletes – épületben 162 lakást és 2 üzletet alakítanak ki a Bosnyák és a Mosztár utca sarkán, a volt Csömöri úti edzőpálya egy részén. Az építkezés a korábbi ütemtervet tartva még az idén elkezdődik és 2024-re fejeződik be. (Az egész projekt 2029-re készülhet el.)
Milliárdos haverok, Tiborcz-üzlettársak – NER-kegyenceknek adja a rozsdaövezetek felújítását az Orbán-kormányAz átadás tehát még odébb van, de az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz fűződő üzleti kapcsolatáról ismert Balázs Attila, aki tavaly zárt körű pályázaton szerezte meg az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező területek kitermelési jogát Kiskunlacháza- Délegyháza között, jó előre bebiztosította magát. Projektcége még az áprilisi voksolás előtt megkérte a rozsdaövezeti akcióterületté való kijelölést a zuglói projekthez, amelynek elnyerésével a területen felépülő új lakásokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfa is visszakérhető, ami jelentős versenyelőny a többi új lakáshoz képest. Mint arról korábban már írtunk, Orbán Viktor orosz és török milliárdos barátai után veje, Tiborcz István érdekeltsége és több üzletfele kaphatja meg a kormányzati kedvezményeket.
A kijelöléssel együtt járó nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt már az önkormányzati választások után megkapták. Az erről szóló kormányhatározat 4000 lakás építését teszi lehetővé a csaknem 7 hektáros területen, de a tervekben egyelőre csak 950 szerepel.
Zugló önkormányzata még nem tárgyalta a rozsdaövezeti kérelmet. „A kerületnek ez maradt az egyetlen ütőkártyája, hogy rávegye a beruházót a kerület számára fontos kiegészítő beruházások, mint például a Rákospatak revitalizációja, új városi köztér a Bosnyák piacnál, út- és infrastruktúra fejlesztések, mélygarázs- és rámpaépítés az önkormányzati tömb alá, megvalósítására” – indokolta a halogatást Horváth Csaba zuglói polgármester, aki nem tagadja, hogy ez nem túl erős fegyver, hiszen a rozsdaövezeti kijelölésről a kormány dönt, az önkormányzat csak véleményezhet. Ezenkívül Zugló csak egyben bízhat: Balázsék egy 250 milliárdra becsült A kategóriájú fejlesztést készülnek megvalósítani egy jelenleg ZS kategóriájú környezetben, ami nekik sem jó. Azt azonban, hogy végül pontosan milyen fejlesztéseket vállalna a cég, most még nem tudni.
– Az országgyűlési választás eredményének ismeretében ugyanis már korántsem olyan sürgős az önkormányzattal való megegyezés a Bosnyák tér mögötti területet beépítő cégnek – tárta szét a karját Horváth Csaba. A projekttulajdonos Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. megkurtítaná a területrendezési szerződés (trsz) saját vállalásait érintő részét. Így ezt még nem írták alá. Enélkül drágább lenne a megvalósítás, ráadásul Horváthék azt remélték, hogy az ellenzék választási győzelme esetén az önkormányzat visszakapja az elmúlt másfél évben elvont 6,7 milliárdot, ami elég lett volna az építési költség felére, míg a másik felét ingatlanok eladásából, állami támogatásból, illetve kereskedelmi hitelből fedezték volna. Utóbbihoz ugyancsak szükség van a kormány hozzájárulására, márpedig ellenzéki vezetésű települések fejlesztéseit ritkán támogatja az Orbán-kabinet. De az építőanyag-árrobbanás miatt is érdemes lenne várni egy kicsit és 2024-ről 2025-2026-ra tolni a beruházás kezdetét – fejtegette Horváth Csaba, aki a Népszava kérdésére elismerte, hogy a halasztás miatt várhatóan elesnek az Egészséges Budapest Programban a szakrendelőre kapott két – együttesen 2 milliárd forintos – állami támogatástól.
Így beteljesedhet a jóslat, miszerint mire a kerület összeszedi a piac, a szakrendelő és az új városházát befogadó tömb megvalósításához szükséges jelenleg 113-16 milliárdra becsült költségét, az illetékes környezetvédelmi hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal megvilágosodik és „faltól-falig beépítést” jelentő Balázs Attila-féle projekt után éppen a közérdekű beruházás nem kap majd környezetvédelmi engedélyt, miközben a NER-kegyenc beruházásánál még a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását sem tartották szükségesnek. Holott a 8 emeletes házakkal történő sűrű beépítés teljes léptékváltást eredményezhet a jelenlegi kisvárosias környezetben anélkül, hogy a közérdekű beruházásokból bármi is megvalósulna.
