;

Oroszország;Vlagyimir Putyin;elnyomás;

„Ha ez az egy szavazat nem befolyásolja a végeredményt, nekem akkor is erkölcsi kötelességem leadni azt” – mondja Ljudmila Naruszova, az egyetlen orosz szenátor, akinek van bátorsága következetesen nemmel szavazni az emberi jogokat tipró törvényekre.

- Bátran a félelem birodalmában – Egyetlen asszony van, aki mer nemet mondani a Putyin-rezsimnek

Az elnyomás törvényeit rendre megszavazza az orosz törvényhozás. Az orosz elnök egykori mentorának özvegye finoman szólva nem ilyen simulékony.

Az orosz felsőházban jelen van a bénító, szörnyűséges félelem, az emberek nem merik kimondani a véleményüket, és ez nemcsak a Szövetségi Tanácsot, hanem az egész orosz társadalmat is jellemzi – idézte az orosz Forbes magazin Ljudmila Naruszovát.

A szenátor asszony a törvényalkotási vitában hosszú évek óta folyamatosan bírálja az alkotmánysértő előterjesztéseket, és szavazatával sem támogatja azokat - előfordult már, hogy akadt társa, de a nyilvánosság előtt általában egyedül marad. Egyszer az ülésnap végén, amikor a zsúfolt liftben valaki óvatosan, hogy senki ne vegye észre, megszorította a kezét, jóleső érzés futott át rajta: az illető így akarta tudtára adni, hogy egyetért a vitában elmondott érveivel, csak éppen fél ezt kinyilvánítani.

Ljudmila Naruszova szerint Oroszországban igenis vannak, akikben ott van még a lelkiismeret és a tisztesség maradéka, és őrzik azt. Ezért nem is hiszi el a közvélemény-kutatások adatait, amelyek szerint a lakosság csaknem 70 százaléka támogatja az Ukrajna elleni háborút. Ezt az orosz Forbes is természetesen különleges hadműveletként írta, és a kifejezést egy csillaggal látta el, a cikk végén pedig ott a magyarázat (amelyet amúgy már mindenki betéve tud): bizonyos szavak használata, mint támadás, betörés, háború, a sajtótörvény 57. szakasza szerint akár ötmillió rubeles (több mint 20 millió forintos) pénzbüntetéssel sújtható, és be is tilthatják a lapot.

Ljudmila Naruszova az első szabadon választott szentpétervári polgármester, Anatolij Szobcsak özvegye. Lelkiismereti kötelességének tartja, hogy őrizze férje, a Jelcin-korszak egyik kiemelkedő és igen népszerű politikusának örökségét. Az ő hivatalában kezdte politikai pályafutását - nem túl magas pozícióban - Vlagyimir Putyin. Szobcsak nem sokkal Putyin elnökké választása után szívrohamban elhunyt. Felesége az ő eszméinek örököseként kívánt tevékenykedni előbb az Állami Dumában, majd a Szövetségi Tanácsban, a felsőházban.

A Forbesnak nyilatkozva kiemelte, hogy ma igen nehéz, lélekölő munka szenátornak lenni, mert így voltaképpen tettestárs abban a folyamatban, amelyet a folyamatos és gátlástalan alkotmánysértés jellemez. – Érted, és mások is értik, hogy az alapvető emberi jogok korlátozása alkotmányellenes: például azt, aki ebben az országban született, nem lehet megfosztani az állampolgárságától, az embernek joga van ahhoz, hogy legyen meggyőződése, és ezt szabadon kinyilváníthassa és így tovább. (Az interjú elkészítése után néhány nappal a felsőház meg is szavazta az általa kifogásolt törvényt, amely tovább szigorította a másként gondolkodók büntetését, beiktatta azt a tételt, hogy háborúellenes beszédért és a hadsereg lejáratásáért visszavonható a szerzett orosz állampolgárság is.)

Az alapvető emberi jogok korlátozása neki különösen fáj, hiszen az alkotmánynak ezt a részét a férje, Anatolij Szobcsak írta. Ezért érzi úgy, hogy neki duplán kötelessége, hogy benn maradjon a szövetségi tanácsban, vitázzon és szavazzon. Ha csak egy szavazat, és nem befolyásolja a végeredményt, nekem akkor is erkölcsi kötelességem leadni azt – hangsúlyozta. Ljudmila Naruszova mandátuma 2026-ig érvényes, ki akarja tölteni, és az eddigi szellemben kíván tovább dolgozni, reméli, lehetősége lesz rá. A Forbes kérdésére elmondta, hogy ezért nem költözik el Oroszországból, ott marad a jövőben is, bárhogyan alakuljon is sorsa. Ő nem volna képes azzal a tudattal élni, hogy kívülről semmit nem tehet.

Ugyanakkor nem ítéli el azokat, akik külföldre távoztak, ez egyéni döntés függvénye. Olykor a személyi biztonság féltése játszik szerepet benne, máskor az, hogy valaki nem akar embert ölni, ezért megérti, hogy elmenekültek a besorozás elől. Ez nem hazaárulás, még jogi szempontból sem - tette hozzá. A törvényben világosan rögzítve van, mi számit annak. A morális megítélés nem ide tartozik - mondta. Elítélni mindenkit, aki nem a rendszer logikája szerint gondolkodik, a tudat militarizálását jelenti. A katona úgy gondolkodik, hogy a hadseregben fegyelemnek kell lennie, az elöljáró parancsát kötelező végrehajtani. De a társadalom nem valamiféle katonai alakulat - hangsúlyozta Ljudmila Naruszova, az orosz Szövetségi Tanács tagja a Forbesnak adott interjújában.

Csak véletlenül osztotta meg az interneten a brazil elnökválasztás eredményét megkérdőjelező videót, állította a volt államfő.