A múlt heti jelzésnek megfelelően 25 százalékról 20,5 százalékra mérsékelte a kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitel kamatát mától a jegybank Monetáris Tanácsa, amivel a további szigorítás, azaz a kamatemelés lehetőségét csökkentették.
A lépés egy normalizálódási folyamat része, mivel a tavaly ősszel tapasztalt kockázati környezet, a magyar gazdaság megítélése javult. A következő üléseken ennek tartósságát mérlegelve születnek majd a további óvatos, fokozatos döntések az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról – fogalmazott Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a keddi döntés hátterét megvilágító sajtótájékoztatóján. A 18 százalékos irányadó kamat és a 13 százalékos jegybanki alapkamat ugyanakkor egyelőre nem változott. Az alapkamat szintjének módosítása nincs is napirenden, sőt, akár a korábban vártnál hosszabb ideig is 13 százalékon maradhat.
A kamat mérsékléséhez az inflációnak tartósan és trendszerűen kell csökkennie; a jegybank e tekintetben a második negyedévtől vár ütemváltást.
Áprilisban már csökkenhetnek az élelmiszerárak, jelentősebb mértékben pedig az év közepétől zsugorodhat az infláció – közölte az alelnök. A Monetáris Tanács egységes véleménye, hogy az egynapos betéti gyorstenderek 18 százalékos kamatszint melletti meghirdetése (vagyis a piac számára irányadó kamat) továbbra is indokolt. Virág Barnabás ugyanakkor reálisnak nevezte azokat a piaci várakozásokat, miszerint az irányadó kamat ősszel érheti el az alapkamat szintjét, de hangsúlyozta: lépésről lépésre, a kockázati környezet alakulását mérlegelve fognak haladni.
Mindez azt jelenti, hogy a magas kamatkörnyezet egyelőre marad, az Equilor szerint azonban
az üzenet egyértelmű, a következő hónapokban elindulhat a tényleges monetáris lazítás is.
Az elmúlt egy év alatt a triplájára emelt irányadó kamat – sok egyéb mellett – az ingatlanpiacra is erős befolyással van, hiszen jócskán visszavetette a lakáshitelezést. Amiatt a lakáshitelek kamatai is megugrottak ugyanis – igaz, azok „csak” duplázódtak. A jegybank adatai szerint idén februárban átlagosan 10,95 százalékos kamatszinten szerződtek a bankok, holott tavaly februárban még 5,05 százalék volt az átlagos kamatláb. Ennek következtében a harmadára zsugorodott a lakáshitelezés: a tavaly februári 104,1 milliárd helyett csupán 33,1 milliárd forint lakáscélú kölcsönt folyósítottak a bankok. Ez még januárhoz képest is bő 10 milliárdos csökkenést jelent, holott a visszaesés már a tavalyi évben is igen jelentős volt.
Kevesebb hitel jut lakásvásárlásraA KSH friss összegzése szerint tavaly 23 százalékkal kevesebb, mintegy 93 ezer lakáshitelt folyósítottak a háztartásoknak. Az 1069 milliárd forint értékű kihelyezett összeg „csak” 14 százalékos zsugorodást jelent, mivel az első félévben még elérhető, 2,5 százalékos kamatozású jegybanki zöld hitelprogramban akár 70 millió forinthoz is hozzá lehetett jutni.
A második félévtől a program már nem volt elérhető, és a banki kamatok is jelentős növekedésnek indultak, így a második félévben folyósított lakáshitelek 43 ezres darabszáma már 31 százalékos visszaesését jelentett. Ennél is nagyobb, több, mint 40 százalékos zuhanást látni ebben az időszakban, ha pusztán csak a lakásvásárlásra fordított hitelek számát vizsgáljuk (lakáshitelt építésre, korszerűsítésre, bővítésre és hitelkiváltásra is fel lehet venni).
A tavalyi év során új vagy használt lakás megvásárlásához összesen 54 ezer lakáshitelt folyósítottak a bankok: az első félévben 22, a másodikban 44 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
A lakáshitelkamatok növekedése és a rezsisokk hatására az ingatlanpiac így a tavalyi évben még a covid événél is rosszabb időszakot zárt. Míg 2020-ban a KSH adatai szerint csaknem 134 ezer, 2021-ben pedig több, mint 160 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, addig az ingatlan.com becslése szerint a tavalyi évben mindössze 129 ezer. Ha ehhez viszonyítjuk az 54 ezer, lakásvásárlásra felvett hitelt, akkor azt látni, hogy mindössze az adásvételek 42 százalékában támaszkodtak hitelre a vevők. Ez azt jelenti, hogy tavaly majdnem 10 százalékponttal csökkent a lakásvásárlást hitelből finanszírozók aránya. A korábbi években ehhez képest a hitelből vásárlók aránya folyamatosan nőtt: a 2015-ös 37 százalékról 2020-21-re 51 százalékig kúszott fel. A tavalyi jelentős visszaesés magyarázatul szolgálhat az eladó lakások iránti kereslet és az adásvételek számának csökkenésére – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A vevők egy része nem tudja tovább halogatni a lakásvásárlást
A leendő adósok kegyeiért folytatott, egyre élesebb versenyben a bankok februárban már némileg csökkentették lakáshitelek kamatát: az átlagos hitelköltségmutató 0,72 százalékponttal mérséklődött januárhoz képest. Balogh László szerint vannak arra utaló jelek is, hogy a vevők egy része nem tudja tovább halogatni a lakásvásárlást. Január óta például 10 százalékkal nőtt azok aránya, akik lakáshitelből szeretnének ingatlant vásárolni. Tartós trendről ugyanakkor még korai beszélni; azt, hogy mikor kaphat újabb lendületet a lakáspiac, leginkább a kamatkörnyezet határozza meg. A lakáshitel-felvételi kedv élénküléséhez ugyanis arra volna szükség, hogy a lakáshitelkamatok a 6-7 százalékos szintre vagy az alá süllyedjenek.
