Mintegy 101 milliárd forinttal bővült a teljes háztartási hitelállomány a tavalyi utolsó negyedévben, ami azt jelenti, hogy az éves növekedési ütem 6,3 százalékra lassult. Ennek oka egyrészt, hogy – főleg az év elején - jelentősen megugrott az előtörlesztések száma, vagyis a családok egy része erre a célra használta fel a választások előtt kapott személyi jövedelemadó visszatérítést. A másik ok, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben egyre kevesebben vesznek fel hitelt. A tavalyi utolsó negyedévben használt lakásra 51, újépítésű ingatlanra 53 százalékkal kevesebb hitelszerződést kötöttek a családok a bankokkal.
Az igényelt kölcsönök összege is alacsonyabb; az újépítésű lakásoknál ebben a zöldotthon program tavaly tavaszi kifutása is szerepet játszik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken bemutatott Hitelezési jelentéséből az is kiderül, hogy a fenti folyamatok az átlagos futamidőt is rövidebbre fogták. Új lakás építésére vagy vásárlására tavaly év végén átlagosan 15 millió forintot, azaz 8 millió forinttal kisebb összeget igényeltek az adósok, mint a zöld hitelezés felfutásakor, de éves összevetésben is 3 millió forinttal kevesebbet vettek fel. Ezzel párhuzamosan az átlagos futamidő visszatért a tavaly tavaszi 22-23 évről a zöld otthon program indulása előtti szintre, azaz 20 évre. A használt lakások esetében az átlagos hitelösszeg decemberre 11 millió forintra csökkent a tavaszi 14 millió forintról, az átlagos futamidő változatlanul 19 év maradt.
A hitelösszegek csökkenésének fő oka a magas kamatkörnyezet. Amiatt nő ugyanis a havi törlesztőrészlet is, ami viszont a jegybanki adósságfékszabályok értelmében alapesetben nem lehet magasabb a havi nettó jövedelem felénél. Az MNB adatai szerint tavaly decemberre már 11,3 százalékra kúszott fel az újonnan folyósított lakáshitelek átlagos teljes hiteldíj mutatója (thm). Az adat mögött jelentős kettősség áll – jelezte Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője. A támogatott lakáskölcsönök – vagyis elsősorban a csok-hitel – esetében az átlagos thm 17,7 százalék volt. Ez a teljes ügyleti kamatot jelenti, tehát nem csak az adós által fizetett 3 százalékot, hanem az állami támogatás mértékét is magában foglalja. A piaci hitelek esetében viszont „csak” 9 százalék körül volt tavaly decemberben a thm (mint megírtuk, e téren érződik egy fordulat, a kamatokat ugyanis márciusban több nagybank is jelentősen csökkentette).
Mindezek következtében a tavalyi utolsó negyedévben bő harmadával kevesebb hitelt – összesen mintegy 440 milliárd forintot - folyósítottak a bankok a lakosságnak. A lakáscélú hitelkibocsátás 54 százalékkal esett vissza, személyi kölcsönre 18 százalékkal alacsonyabb összegben szerződtek. A babaváró hitelből viszont – a program folytatását övező bizonytalanság miatti év végi rohamnak köszönhetően – 7 százalékkal többet folyósítottak a bankok. Hogy ez valójában csak egy előrehozott kereslet volt, azt jól mutatja, hogy az idén januárban 76 százalékkal bezuhant a babaváró hitelezés. A lakáshiteleknél 62, személyi hiteleknél 8 százalékos volt a tavaly januárhoz mért csökkenés. Összességében januárban feleannyi hitelt – kevesebb, mint 100 milliárd forintot - vettek fel a háztartások, mint egy éve. Dancsik Bálint hangsúlyozta: a háztartási hitelezés visszaesése nem csak Magyarországon, hanem az egész régióban általános jelenség. A tavalyi évben Csehországban 58, Lengyelországban 39, Szlovákiában 34, Magyarországon 27 százalékkal kevesebb új hitelt vett fel a lakosság – igaz, Romániában csak 2 százalékos volt a visszaesés.
Újra csökkennek a hitelkamatok