film;interjú;Nathan Lane;

Sivár, kegyetlen és barátságtalan alkotás egy sivár, kegyetlen és barátságtalan világban

- Ez a film üldözni fog, nehéz lesz túlélni

A neves horrorfilmes Ari Aster legújabb műve, az Amitől félünk főszereplője Beau, az anyjával bizarr kapcsolatban lévő, pszichésen zavart férfi. Lapunk a mű egyik fontos szereplőjét, a háromszoros Tony-díjas Nathan Lane-t, a tengerentúli színházi élet egyik legnagyobb szupersztárját a Zoomon érte utol.

Budapestről hív? Imádom azt a várost! Forgattam ott egy Diótörő filmet Andrej Koncsalovszkijjal. Nem a legjobban sikerült produkció, melyben benne voltam eddig az életem során, ne is kérdezzen róla, de a budapesti forgatás nagyon jó hangulatban telt. Remélem, még valamikor visszatérek, egy jobb film forgatása apropóján.

Nemrég szerepelt a The Jimmy Fallon Show-ban, amelyben azt mondta, nem fog Kafkáról beszélni. Most nyugodtan tegye meg.

Felesleges lett volna, mert mire elmagyaráztam volna a kafkaiság lényegét, véget ért volna a műsor. Pedig szeretem a Fallon show-t, ebbe az éjszakai műsorba jutok el otthonról a leggyorsabban taxival... Visszatérve azonban Kafkára: nyilván egy kelet-európai kérdező esetében nincs szükség semmiféle aggodalomra. Az Amitől félünk számomra egy az egyben Kafka. Kicsit olyan, mint amikor egy rémálomból ébredsz, ami annyira szörnyű, hogy nagyon reméled, hogy tényleg véget ért. Ari Aster ezt az érzést arra használja fel, hogy lepergeti a saját szemei előtt egy skizofrén ember életét, így kellőképpen abszurd is a mű. Nem szeretném nagyon lelőni a filmet, de tény, hogy Beau-nak, Joaquin Phoenix karakterének végig kell néznie a lezárásban a saját életét. Ennél nagyobb kafkai szemétséget még az életben nem láttam. Amúgy a film négy felvonásból áll, az első tényleg olyan, mintha maga Kafka írta volna, a második, melyben én is szerepelek, modern fekete komédia, a harmadik maga a szürrealitás – a negyediket pedig már jellemeztem.

Ön, aki szeret párbeszédet provokálni – gyakran Donald Trumpról –, az Amitől félünk kapcsán milyen társadalmi reakciókra számít?

Ez nem könnyű kérdés, mivel az Amitől félünk egy művészfilm, nem egy hasznavehetetlen borzadály, mint a Shotgun Wedding vagy Kokainmedve, melyet könnyű nézni és elfelejteni – ezt meg és túl kell élni. Leginkább úgy jellemezném, hogy ez lett a zsidó Minden, mindenhol, mindenkor – mintha csak a saját életem kelne életre benne. Éppen ez a személyesség és merészség, ami miatt fontossá válik egy olyan korban, melyet a Marvel ural és mellette egy nagyon kis szegmens létezik csak, melyben mindenki más ki szeretné fejteni és fejezni magát.

Kattintson és regisztráljon a teljes cikk elolvasásához a mobil Népszaván! Egy hétig szabad a betekintés.

  • Vajon tényleg ennyire beteg az életünk?

  • Mennyivel jobb színésznek tartja Joaquin Phoenixet?

  • Miért vállalt szerepet egy botrányosan felforgató meleg musicalben?

– derül ki cikkünkből még.

A világhírű amerikai énekes, polgárjogi aktivista és színész 96 éves volt.