;

államháztartási hiány;kamat;államadósság;különadók;költségvetési törvény;

- Harapófogóban a 2024-es büdzsé, nem jön ki a matek Varga Mihály tárcájának

Az államháztartás idei magas hiányért nem aggódnak sem az elemzők, sem a Pénzügyminisztérium.

A jövő évi büdzsé tervezése már javában folyik a Pénzügyminisztériumban (PM), bár erről semmilyen információt nem közöl a szaktárca – még a tervezés ütemezése sem nyilvános, nemhogy annak paraméterei. A tervek szerint valamikor a nyári szünet előtti elfogadást terveznek, ez május eleji-közepi beterjesztést jelent. A 2024-es tervezésnél komoly gondot jelent a hiánycsökkentés, ugyanis a kormány egymással ellentétes vállalások harapófogójába került. Egyrészt az államháztartási deficitet a GDP 3,9 százalékáról 2,5 százalékra kívánják mérsékelni, ami nem csak jól felfogott érdek, de az Európai Bizottság 2024-től újra megköveteli a hiánycsökkentést. Másfelől magyar kormány az uniós pénzek fejében azt vállalta a Bizottság felé, hogy 2024-ben már kivezeti a tavaly bevetett különadókat, amelyekből az extra energiatámogatások egy részét fedezte.

A jelenlegi költségvetési folyamatokat értékelve a Kopint-Tárki szerint idén az államháztartás hiánya a GDP 4 százaléka körül alakulhat, ami gyakorlatilag megegyezik a kormányzat céljával, ám a jövő évi 2,5 százalékos hiánycél a jelenlegi költségvetési, gazdaságpolitikai pályán nem elérhető. 2024-ben azonban további intézkedések nélkül a deficit több mint 1 százalékponttal a kormány által megcélzott 2,5 százalékos szint felett maradhat – mondta Csaba Iván, tudományos munkatárs a cég hét eleji sajtótájékoztatóján. A GDP egy százaléka jövőre már közelíti a 850 milliárd forintot – vagyis a hiánycél eléréséhez még ekkora kiadáscsökkentés, vagy bevételnövelés szükséges. Ez az összeg az idei különadókkal egyenértékű, aminek megszüntetésre a kormány ígéretet tett az uniós pénzekért cserébe.

Virovácz Péter és Szőnyi Dávid, az ING Bank elemzői is górcső alá vették legutóbbi elemzésükben a költségvetési folyamatokat. A két szakértő a jövő évi költségvetési kockázatok közül az elszálló adósságszolgálati kiadásokat emelik ki. Az elemzők nem lennének meglepve, ha a kormány emelné a 2,5 százalékos hiánycélját, de még ezzel együtt is jelentős kockázatnak tartják, hogy maradnak a különadók, ami rossz hír lenne a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak, akik a váratlan adóteher újabb körével szembesülhetnek a fogyasztói árakban – olvasható elemzésükben.

Az elemzők és a PM sem aggódik viszont az idei költségvetésért, annak ellenére, hogy az első negyedévben csúnyán elszállt a magyar államháztartási hiánya. A Pénzügyminisztérium (PM) adatai szerint március végén a deficit már 2090 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett összeg 61 százaléka. A magas első negyedéves teljesítés ellenére, sem a piaci elemzők, sem a Pénzügyminisztériumban nem aggódnak az idei hiánycél teljesítése miatt. Az ING Bank elemzői szerint arról van szó – és ezt közvetett információk szerint pénzügyi tárcánál is így látják –, hogy a hiány nagy része valóban az első negyedévben keletkezett, de ez nem jelenti azt, hogy ez a tendencia a következő hónapokban folytatódna. Az ING elemzői szerint a magyar gazdaság 2023 elején éri el a mélypontot a jelenlegi „miniválságban”, ami rányomja a bélyegét adóbevételek alakulására is. Ezzel szemben a kiadások az első három hónapban 12 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, ami jelentős részben az energiatámogatásoknak köszönhető. Ezen felül jelentős összeg ment el a 13. havi nyugdíjakra, a még tavalyról áthúzódó lakásfelújítási támogatások kifizetésére, ám ezek a kiadások egyszeri tételek.

Az elemzők rámutatnak arra, hogy a fűtési szezon lejártával és nem mellesleg az energiaárak esésével csökkennek a költségvetési kiadásai.

 Az ING elemzői szerint a kormány az év hátralévő részében fenntartja az állami beruházási tevékenység befagyasztását is, ami szintén segítheti az idei hiánycél teljesítését. Ám eközben a jelentősen megemelkedett kamatkörnyezet miatt egyre több forrást igényel az államadósság finanszírozása, s ez egyre nagyobb kihívás. Mivel az infláció makacsul magasnak tűnik, késleltetheti a kamatcsökkentési ciklus kezdetét, hosszabb ideig magasan tartva a kamatokat és a kötvényhozamokat, nagyobb nyomást gyakorolva a költségvetés adósságszolgálati költségeire. Az infláció azonban kockázatot jelent a kiadási oldalon egy másik elemre is: a nyugdíjakra. Ez egyértelműen csökkenti a kormány mozgásterét a gazdaság támogatása terén. Ezzel együtt az idei GDP-arányos hiánycélt elérhetőnek tartják az elemzők.

Hasonlóan nyilatkozott Csaba Iván is. A kutató szerint ha megkapargatjuk a PM által közölt első negyedéves számokat, akkor az idei költségvetési hiánycél elérése kapcsán „nincsen semmi látnivaló”., azok valóban egyszeri kiadási tételekkel magyarázhatóak; Csaba Iván ezen kiadások között említette a fentieken túl a Vodafonae NER-állami megvásárlását is, amely szintén nem ismétlődő kiadás. A Kopint-Tárki szakértője szerint ami gondot okoz a Pénzügyminisztérium számára, aza 2024-es költségvetés összeállítása.

Második legnagyobb hiányt hozták össze Orbánék

A magyar infláció Európa-bajnok, emelett sikerült 2022-ben a második legmagasabb államháztartási deficitet összehoznia a Orbán-Varga-Nagy triónak - derül ki az Eurostat által nyilvánosságra hozott adatokból. A két helyezés együtt jól jelzi a magyar kormány gazdaságpolitika tehetetlenségét. Az Európai Unióban tavaly átlagosan 3,4 százalék volt az államháztartási hiánya, ezzel szemben a magyar deficit a GDP 6,2 százaléka lett. Ennél nagyobb hiány csak Olaszország produkált, ott a GDP nyolc százalékára rúgott a deficit. A háború és az energiaválság ellenére számos ország ( Dánia, Ciprus, Írország, Horvátország, Luxemburg, és Svédország) költségvetése többlettel zárt. A kiemelkedően magas magyar államháztartási hiányért jelentős részben a kormány választások előtti, mintegy kétezer milliárd forintos költekezése és az energiaválság okolható. 

A csütörtöki kormányinfón bejelentettnél egy hónappal korábbi dátumot jelölt meg legkésőbbi bevezetési határidőként a kötelező bolti akciózás kapcsán pénteki közös közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Agrárminisztérium.