- Beilleszkedni a világirodalomba – Európa-díjra jelölték Ag Apolloni Debrecenben írt regényét

Ag Apolloni koszovói albán író 2022 júliusában egy hónapot töltött Debrecenben a Magyar Írórezidencia Program ösztöndíjasaként, itt született könyve, a Piroska: mese felnőtteknek (Kësulëkuqja, përrallë për të rritur) tavaly jelent meg, sikere nyomán Európai Unió Irodalmi Díjra jelölték.

A szerző a jelölésről azt nyilatkozta, nagy öröm számára, főképp azért, mert ezáltal európai íróként jelenhet meg. – Mindig is a nemzetek fölötti irodalom híve voltam, hogy a különböző határokat, kerítéseket el tudjuk végre felejteni, mind közül ez a leginkább európai témájú kötetem eddig – mondta Ag Apolloni. Lapunk kérdésére kifejtette: – Ezen elv egykor Johann Wolf­gang von Goethe olvasása közben fogalmazódott meg benne – amióta felnőtteknek szóló könyveket kezdtem olvasni, kedvenc íróm Goethe volt. Tőle származik a Weltliteratur (világirodalom) kifejezés. Elveit követve minden művemben arra törekedtem, hogy a lehető legteljesebb párbeszédet hozzam létre a külföldi olvasóval, meghaladva a nemzeti korlátokat, olyan témákkal foglalkozva, amelyek mindenkit érdekelhetnek, amelyekhez lehet kapcsolódni. Legutóbbi művem, a Piroska: mese felnőtteknek is ezt a szándékot hordozza magában, egy jól ismert mesét mond el újra a világnak. A regény nem zárja ki a helyi elemeket, hanem azokból vezeti le a globális, sőt egyetemes eszméket és üzeneteket – mesélte Ag Apolloni, kiemelve: – Mi, a kis nyelvek írói fogalmi általánosításra való törekvés nélkül nem tudunk beilleszkedni a világirodalomba. El kell érnünk azt a formát, mely – függetlenül eredetétől – mindenkihez szól, nem számít az olvasó nemzetisége vagy vallása.

A szerző állítja, nem érdekelte volna olyan könyv megírása, amely csak a saját nemzetének szól, a díjra jelölt mű mindemellett a koszovói háború traumáit dolgozza föl. A regénynek még nincs magyar fordítása, a szinopszisból tudható, hogy főszereplője egy teljesen magányos és összetört farkas, és hogy a történet egy olyan kontinensen játszódik, ami egy meggyalázott nőről kapta a nevét (Európa). Ag Apolloni elárulja továbbá, hogy a regény többek között azt járja körül, a gyerekkönyvekben található mesék hogyan változtak és hogyan kapcsolódnak a nemi erőszakhoz, párhuzamot vonva a koszovói háború alatti erőszakos cselekményekkel. – Ez egyfajta műfaj- és témakeverék, hasonlóan a többi munkámhoz, ahol versek, dalok, mesék, színdarabok, esszék, dokumentumfilmek, rajzfilmek, a színház és a film világa fonódik össze – mondja a szerző. A könyvben előkerülnek a szexuális zaklatás, az emberrablás és a nemi erőszak mitológiai vonatkozásai (Európa, Daphné vagy Judit mítoszai), továbbá szó esik az erőszakos mesék (Piroska és a farkas) eredetéről, majd a háborúban elkövetett erőszakról is, mindezek állandóan változó formában jelennek meg.

Debrecen városáról és Magyarországról Ag Apolloni pozitívan nyilatkozik, itt-tartózkodása alatt megismerte több magyar szerző munkásságát, például József Attiláét, Szabó Lőrincét és Szabó Magdáét. – Életemben először jártam Debrecenben, megszerettem a város utcáit, tereit és parkjait, ezért remélem, hogy amikor csak tehetem, visszatérek oda. Egy nyugodt városról van szó, és a Nagyerdei park, ahová mindennap sétálni és olvasni mentem, az a hely, ahol „elcsíptem” a Piroska meséjét, azaz megtaláltam a módját, hogyan írjam meg, ami a fejemben volt. Ebben az értelemben tehát igen, Debrecen nagyon ihlető volt számomra, és jelen van a regényben is – idézte fel a szerző, majd hozzátette: – Természetesen a könyvnek van néhány más magyarországi vonatkozása is, és meg kell említenem, hogy a magyar származású tudós, Mária Tatár The Annotated Classic Fairy Tales című tanulmánykönyvéből inspirálódtam. Ebben a könyvben minden Piroska-meseváltozat megtalálható, míg én egy új verziót adtam hozzá: egy felnőtteknek szóló mesét – összegezte Ag Apolloni.