Vádak és/vagy kérdések - ezzel a kommentárral posztolta ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt a BBC Hard Talk című műsorának adott interjút, amelyben történetesen valódi kérdésekkel szembesült egyebek közt az orosz-ukrán háborúval, az orosz energiafüggőséggel, az EU-hoz és a NATO-hoz való viszonnyal és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
Az interjút Stephen Sackur azzal vezette fel, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO leggyengébb láncszemeként aláássa mindkét szövetség egységét, majd a következő felvetéssel kezdte: „Engedje meg, hogy egy nagyon egyszerű kérdéssel kezdjek! Szörnyű háború zajlik Ukrajnában már több mint egy éve az orosz katonai invázió eredményeként. Önök Magyarországon kit szeretnének a háború győzteseként látni?” Szijjártó Péter nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, csak arról beszélt, azt akarják, hogy a háború érjen véget, majd a kárpátaljai magyarok szorult helyzetére hivatkozott. Amikor a veterán BBC-s műsorvezető visszakérdezett, elismételte, hogy a háborúnak nincsenek győztesei, csak vesztesei, emellett azt állította, hogy a kormány prioritása, hogy életeket mentsenek.
Stephen Sackur emlékeztette a tárcavezetőt, hogy Orbán Viktor fegyverszünet témájában alkotott elképzelése valótlanságnak bizonyult, ugyanis tavaly nyáron arról beszélt, hogy a Nyugatnak fel kell hagynia Ukrajna fegyveres támogatásával, mert minél több fegyvert adnak, annál erőteljesebben nyomul előre Oroszország. Ezzel szemben a támogatások hatására Ukrajna jelentős területeken szorította vissza az orosz erőket például Harkivban és Herszonban. Szijjártó Péter erre ismét a megszokott kormányzati lózungokat ismételgette, miszerint az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megoldanak mindent. Ezt egy Trianon-hasonlattal igyekezett alátámasztani, mely szerint az aktuális hadi status quo nem feltétlenül határozza meg a béketárgyalások végkifejletét - utalva arra, hogy az azonnali tűzszünet szerinte nem jelentené azt, hogy Oroszország megtartja az általa elfoglalt területeket. „Komolyan elhiszi, hogy Vlagyimir Putyin végignézi, ahogy Ukrajna felfüggeszti a katonai műveleteit, majd pedig önként felad olyan területeket, amelyeket már annektált az Orosz Föderáció?” - hangzik a erre a műsorvezető kérdése, hozzátéve, hogy ez egy álomvilág, mire Szijjártó Péter csak annyit válaszolt, hogy nem értenek egyet és továbbra is úgy gondolja, hogy a jelen konfliktusra nincs katonai megoldás.
A műsorvezető ezt követően felvetette, hogy Magyarország éppen elmélyíti az energián alapuló gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, miközben minden más európai ország épp a függősége felszámolásán dolgozik. Válaszul megkapta Szijjártó Péter szokásos lózungját, miszerint az energiapolitika „nem ideológiai és nem politikai hanem fizikai kérdés”, így mivel erre vannak kényszerülve, továbbra is együtt fognak működni az oroszokkal. Stephen Sackur erre emlékeztette, hogy a balti államoktól kezdve Lengyelországon, Finnországon és Németországon át egy sor más európai államig többé-kevésbé teljesen leválasztotta magát az orosz energiahordozókról, az Orbán-kormány pedig ehhez képest épp az ellenkező irányba halad és tovább mélyíti az orosz függőséget, ami szerinte választás kérdése. A miniszter erre úgy reagált, hogy semmilyen új szerződést nem írtak alá Moszkvában, régóta fennálló együttműködésük van, emellett azonban keresik az alternatív megoldásokat, például Azerbajdzsánnal, ehhez azonban számos infrastrukturális fejlesztés szükséges Európa délkeleti részén, az Európai Bizottság részéről pedig szerinte nincs egyértelmű szándék erre. LNG ügyében Lengyelországgal is kapcsolatba léptek, de mindezek a folyamatok 3-4 évet vesznek igénybe, mire hatásuk lesz - mondta, hozzátéve, 7 szomszédunkból 6-tal létesítettünk interkonnektorokat, de amíg ők nem látják el a „házi feladataikat”, addig ennek - tengerpart nélküli ország lévén - nem lesz kézzel fogható eredménye. A tárcavezető ezt követően visszakérdezett, hogy akkor mégis mi mást lehet tenni, mire Sackur úgy válaszolt, hogy érdemes azon szomszédos országok példáját követni, amelyek szintén nem rendelkeznek tengerparttal, mégis sikeresen kezelték ezt a kérdést.
Szóba került az ukrán gabonaimportra vonatkozó tilalom is, itt Szijjártó Péter ismertette, hogy az afrikai országokba küldendő gabonaszállítmányok tranzitjához 3 millió dollárt adományozott Magyarország, ám a szállítmányok megakadtak Közép-Európa országaiban, ráadásképpen nehéz helyzetbe hozva azok mezőgazdaságát. (Az Orbán-kormány egyébként ezt a döntést speciel az ukránellenességgel nehezen vádolható lengyelekkel és a szlovákokkal együtt hozta meg - a szerk.)
Sackur ezek után az Egyesült Államokkal való egyre negatívabb viszonyról és az orosz kémbankként ismert Nemzetközi Beruházási Bankról (IIB) kérdezett. Szijjártó Péter közölte, hogy az Egyesült Államok barátunk és szövetségesünk, de számos megközelítésben különbözik az Orbán-kormány megközelítése az övékétől. Ezt tiszteletben tartják, azt viszont nem, hogy számos kérdésben nyomást akarnak helyezni rájuk - mondta a miniszter. A két ország közötti kapcsolatban a „kölcsönös tisztelet” talaján kell állnia - tette hozzá. Az IIB-re térve elmondta, hogy a háború előtt a kormány nagy lehetőségeket látott benne a közép-európai gazdasági fejlődés számára, a háború kitörésével azonban ezek a tervek szertefoszlottak, az Egyesült Államok szankciói után pedig úgy döntöttek, hogy Magyarország is kilép a pénzintézetből. Szijjártó Péter azzal kapcsolatban nem akart jóslatokba bocsátkozni, hogy vet-e ki Washington további szankciókat magyar személyekre, de ha így lesz, arra fog válaszolni a kormány.
Szóba került ezután a svéd NATO-csatlakozás blokkolása is, amellyel kapcsolatban Szijjártó Péter elismételte azt a történetet, miszerint a kormány támogatja Svédország felvételét, de a Fidesz számos tagja nem.
„A kormány egyetért a NATO bővítésével, mind Finnország, mind Svédország esetében. Tehát az, hogy mikor születik döntés, az a parlamenti frakciónkon múlik, amelynek sok tagja sértve érzi magát a sok kritika és megjegyzés miatt, amely svéd kormányzati tisztségviselők részéről hangzott el Magyarországgal szemben”
- mondta, hozzátéve, igazságtalannak tartják a kritikákat és „kölcsönös tiszteletet” várnak el.
Végezetül Stephen Sackur a blokkolt uniós forrásokról kérdezte a tárcavezetőt, mire úgy válaszolt, hogy a kérdéses pénzek nem nagylelkűséget vagy kedves gesztust jelentenek az EU részéről, szerinte azt kvázi alanyi jogon ki kell fizetni Magyarország számára. Ezen kívül felidézte a tavalyi megállapodást az Európai Bizottsággal a 17 vállalásról, amit a kormány elfogadott, de állítása szerint ettől függetlenül nem küldik el a pénzeket. A gyermekvédelminek mondott törvénnyel kapcsolatban Szijjártó Péter leszögezte, hogy nem hajlandó kompromisszumra a kabinet.
