Joe Biden amerikai elnök "történelminek" nevezett szerdai észak-írországi villámlátogatása óriási biztonsági gyakorlatnak bizonyult, különböző brit főkapitányságokról 300 rendőrt szerveztek Belfastba a delegáció védelmében. A nagy izgalomban azonban súlyos galiba történt, egy rendőrtiszt elejthette a művelet részletes, "titkos és bizalmas" tervét, amit egy "egyszerű" ember talált meg az utcán, meg sem állva vele a BBC Radio Ulster Nolan Show-jáig.
Mire a 80 éves amerikai elnök az Air Force One fedélzetén kedd este földet ért az északír főváros repülőterén, ahol a betonon Rishi Sunak kormányfő fogadta, minden illúzió elszállt az utazás arányaival kapcsolatban. Biden, aki gyakran és előszeretettel emlegeti írországi gyökereit, húgával, egyben bizalmasával, Valerie Biden Owens-szel és fiával, Hunterrel érkezett az Ír-szigetre. Alig félnapos belfasti "fellépések" után a család két és fél napra a déli országrészbe tette át székhelyét, ahol Mayo és Louth megyében távoli rokonokkal, Dublinban pedig a politikai vezetőkkel találkozik. A demokrata politikus ükapjának és ükanyjának családja az 1845-49 közötti nagy éhinség elől menekült az Egyesült Államokba. A pennsylvaniai Scrantonban felnőtt Joe Biden márciusban, az írek védőszentje, Szent Patrik napján hivatkozott utoljára nagypapájára, aki minden adandó alkalommal emlékeztette arra, hogy "ír vér csörgedezik az ereiben".
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a koronahű unionisták már előre fanyalogtak. Ian Paisley, a 25 évvel ezelőtti nagypénteki megállapodás egyik kovácsának fia, a DUP parlamenti képviselője szerint a "vizit bebizonyítja, hogy az északírek nem sokat számítanak, még 24 órát sem tölt ott az elnök és csak egy találkozón szólal fel. Gyorsan szerte kell foszlatni a hiedelmet, hogy jelentős beavatkozásról van szó fontos gazdasági vagy politikai ügyekbe."
A belfasti tartózkodás rövidsége, mindössze 17 óra és az a tény, hogy a Biden-Sunak csúcstalálkozóra amerikai részről szerény időt szántak, SŐT közös sajtóértekezletet sem terveztek, mentegetőzésre kényszerítette a Fehér Házat. Ahogy erről a BBC News tudósított, tisztviselők hangsúlyozták, nem igaz, hogy az elnök "utálná az Egyesült Királyságot", vagy "brit-ellenes" lenne. Sőt, immár harmadszor találkozott személyesen a tavaly októberben hivatalba lépett Rishi Sunakkal, London pedig az Egyesült Államok "egyik legerősebb és legszorosabb partnere".
Biden és Sunak rövid megbeszélése "bilaterális" helyett a közös kávézás miatt tréfásan "bi-latte"-ként kerül be a köztudatba. A Downing Street 10. által kiadott közlemény szerint a nagypénteki egyezmény jelentőségén és az intézmények helyreállításának igényén túl kitértek a két ország közötti tágabb együttműködésre is. Egyetértettek abban, hogy a "globális piacok autokrata vezetők általi manipulációja minden korábbinál jobban demonstrálja a hasonlóan gondolkozó partnerek együttműködésének szükségességét, gazdaságuk egészségének és biztonságának érdekében".
Az amerikai elnök délután 1 órakor kezdte meg beszédét az Ulsteri Egyetem hipermodern belfasti campusán. Elsőként ismét a nagypénteki egyezmény és a békefolyamat jelentőségét méltatta, kiemelve, mennyire nem volt mindez magától értetődő. Idézte George Mitchell amerikai békeközvetítőt, aki "700 nap kudarcként és egy nap sikerként" értékelte a tárgyalásokat. A mai Egyesült Államokban ritkaságnak számít, hogy mind a demokraták, mind a republikánusok egyformán "prioritásukként" kezelik az északír béke megőrzését. A fegyverek hallgatásának legnagyobb eredményének az északír gazdaság látványos fejlődését tartja, hozzátéve, micsoda további lehetőségek állnak a tartomány előtt.
Közel félórás felszólalása végső részében Joe Biden két kulcsfontosságú északír aktualitást érintett. Előbb a Brexit által kreált "összetett kihívásokkal" kapcsolatban szólította fel a brit és európai vezetőket, hogy Észak-Írország legjobb érdekeinek megfelelően kezeljék a problémákat, majd abbéli reményének adott hangot, hogy "hamarosan helyreáll az északír nemzetgyűlés és a kormány működése, illetve javul az észak-déli kapcsolat is. Huszonöt rendkívüli év után biztosítani kell, hogy a békéhez való jogra minden északír gyermek igényt tarthasson." Amikor az elnök úgy fogalmazott, hogy a "demokráciának ugyanolyan bajnokokra van szüksége a tartományban most, mint 25 évvel ezelőtt", aligha volt kétséges, hogy üzenete a északír nemzetgyűlés helyreállítását akadályozó Unionista Pártnak szólt.
