A Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) szombat óta "teljes bekerítési" gyakorlatot tart a 23 millió lakosú sziget ellen, amelyet Kína szerves részének tekint. Vasárnap tizenegy hajót és 70 katonai repülőgépet észleltek a közelben a tajvani erők. Az armadával "komoly figyelmeztetést" akarnak küldeni Tajpejnek, tiltakozásul az ellen, hogy Caj Jing-ven elnök szerdán Kaliforniában találkozott Kevin Mccarthyval, az amerikai képviselőház elnökével. Hét hónappal Nancy Pelosi, a képviselőház akkori elnökének látogatása után ez az újabb találkozó a harmadik legmagasabb amerikai tisztségviselővel kiváltotta Peking haragját. Kína szerint Washington ezzel megsérti az "egy Kína" elvét és provokációnak tekinti.
A megtorlás várhatóan elriasztja Tajpejt és a nyugati fővárosokat attól, hogy magasabb szintű kapcsolatokra törekedjenek. Az új, első generációs Santung repülőgép-hordozó múlt heti áthaladása a Basi-csatornán, valamint a napokban megkezdett, április 20-ig tartó katonai gyakorlatok, amelyekkel egy jövőbeli tajvani blokádot szimulálnak, azt a célt szolgálják, hogy Kína megerősítse: képes bekeríteni a vulkanikus szigetet, és elvágni azt szövetségeseitől. Ez a megfélemlítés üzenete a tajvani választóknak a 2024-es elnökválasztási kampány előtt, ahol Pekinggel való kapcsolatok jövője kulcsfontosságú lesz.
Ezek a legújabb kínai akciók azonban visszafogottaknak tekinthetőek azokhoz képest, amelyek Pelosi látogatását követték. Elemzők szerint Kína inkább elszántságot akar sugallni és nem a konfliktus eszkalációját. "Az eddigi tevékenységek kevésbé súlyosnak és kisebb léptékűnek tűnnek, a tengeren három területet érintettek, míg augusztusban hatot. Ezek összhangban vannak a korábbi katonai válaszlépésekkel, de megerősítik Peking növekvő bizalmatlanságát az Egyesült Államokkal szemben" – hangzik az Eurasia Group elemzése.
Ezek hadgyakorlatok ugyanakkor aggodalmat keltenek az amerikai stratégák körében, különösen annak fényében, hogy Hszi Csin-ping elnök megerősítette a "történelmi küldetést" az egykori Formózának az anyaországgal való újraegyesítésére. Hongkongot már korábban maga alá gyűrte. William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója még február elején úgy foglalt állást, hogy a CIA úgy értesült: a Mao óta legautoriterebb kínai vezető arra utasította hadseregét, hogy 2027-re készen álljon Tajvan lerohanására. A haditengerészeti manőverek és a propagandamutatványok azonban viszonylagos visszafogottságot mutatnak. "A Pelosi útra adott válasz során Kína gondoskodott arról, hogy minimalizálja egy esetleges közvetlen konfrontáció kockázatát az Egyesült Államokkal” – mondta egy névtelenséget kérő magas rangú pekingi kínai elemző.
Maga Macron úgy fogalmazott, Tajvan kapcsán Európának egy Kínától és az Egyesült Államoktól független stratégiát kell követnie.
