„Rossz viccnek” nevezte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt, hogy szombaton, április 1-én Oroszország veszi át az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) elnökségét. A szombati BT ülést, Moszkva közlése szerint, már Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogja vezetni. Az ukrán diplomácia vezetője Twitter bejegyzésében rámutatott a világszervezet működésének abszurdumára, arra, hogy egy olyan ország elnökölheti a Biztonsági Tanácsot, amely jelenleg „bitorolja a helyét; gyarmati háborút folytat; elnöke egy háborús bűnös, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság gyermekrablás miatt köröz".
Az ENSZ BT egy a nemzetközi béke és biztonság fenntartására hivatott testületet, ezek alapján jogos a kérdés, hogy az ukrajnai háború közepette az agresszor hogyan tudja a békét és biztonságot felügyelni. A 15 tagú BT minden tagjának egy szavazata van, ötnek, köztük Oroszországnak és Kínának, vétójoga is. Az ENSZ Alapokmánya értelmében a Tanács határozatai minden tagállamot köteleznek. Az egyes tagok felváltva elnökölnek, és havonta váltják egymást. Oroszország legutóbb 2022 februárjában volt a BT elnöke, 2 hónap 24-én indította meg az ukrajnai inváziót.
A másik vétójoggal rendelkező nagyhatalom, Kína elnöke is aggasztó kijelentéseket tesz, amelyeket a világnak komolyan kellene vennie, figyelmeztetett egy szerdai elemzésében a Foreign Affairs. Az amerikai szakportál szerint Hszi Csin-ping elnök a pekingi parlament és a legfőbb politikai tanácsadó testület éves ülésén négy beszédében is a háborús készültség témáját járta körül, és azt mondta, felkészíti a háborúra Kínát. Az ország védelmi költségvetését 7,2 százalékkal növelték idén, miután az az elmúlt évtizedben eleve megduplázódott. Egy kínai katonai szóvivő – az EFE jelentése szerint – viszont tegnap azt mondta, a kínai hadsereg "készen áll arra, hogy fokozza együttműködését és kommunikációját" az orosz fegyveres erőkkel, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin "stratégiai vezetése" alatt a Kína és Oroszország közötti átfogó stratégiai együttműködési partnerség "magas szintre fejlődött", és a két hadsereg közötti gyakorlati együttműködés "újabb lépéseket tett előre" . Szavait a kínai védelmi minisztérium honlapja idézte.
Kína mindeddig semleges maradt az ukrajnai háborúban, egyelőre nem nyújt katonai támogatást az utánpótlásgondokkal küzdő orosz haderőnek. Hszi vélhetően Tajvánt tartja szem előtt, amikor háborús készülődésről beszél. Ami rossz hír az orosz haderőnek. Orosz ellenzéki sajtójelentések szerint az orosz hatóságok nagyszabású mozgósításba kezdenek, 400 ezer új katona bevonása érdekében. Ezt, a tavaly őszi 300 ezres mozgósítás tanúságai alapján, ezúttal önkéntességi alapon, komoly anyagi kompenzációval próbálják végrehajtani. De nem csak ember, hanem lőszer és más hadianyag utánpótlási hiányokkal is küzd Putyin serege, a Kommerszant orosz üzleti lap tegnap arról írt, hogy az orosz büntetésvégrehajtási felügyelet elítélteket átirányítását ajánlotta fel az állami hadipari vállalatnak, a Roszteknek a lőszergyártás felgyorsítása végett.
Csütörtökön Jekatyerinburgban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) letartóztatta a Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot. Az orosz külügyi szóvivő állította, elfogásakor tetten érték, miközben állítólag minősített információkhoz próbált hozzájutni. A vád alapján az amerikai újságíró akár 20 év börtönt is kaphat. A lap cáfolja a vádat és követeli munkatársa azonnali szabadon bocsátását.
Utoljára a hidegháború idején, 1986-ban tartóztattak le amerikai újságírót kémkedés vádjával Oroszországban.
A szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) képviselői csütörtökön Volodimir Zelenszkij beszéde közben elhagyták az osztrák parlament alsóházának ülését, mert szerintük Ausztria semlegességének a megsértését jelenti az, hogy az ukrán elnök szólhatott a bécsi törvényhozáshoz. Zelenszkij videokapcsolaton keresztül szólt az osztrák képviselőkhöz, köszönetet mondott Ausztriának a humanitárius segélyekért. Bécs semlegességére hivatkozva nem nyújt katonai segítséget, de politikailag támogatja Ukrajnát. Az FPÖ már napokkal korábban jelezte, hogy tiltakozni fog, ha Zelenszkij szót kap a parlamentben. Az FPÖ jelenleg a harmadik legnagyobb az öt parlamenti párt közül, de felmérések szerint jelenleg, bár kevéssel, de megelőzi már mind az ellenzéki szociáldemokratákat (SPÖ), mind Karl Nehammer kancellár Néppártját (ÖVP) előtt, amely a Zöldekkel koalícióban kormányoz. A választások jövőre esedékesek.
