- Ukránok francia gépeken

Kijev nem volt teljesen elégedett Franciaországgal a fegyverszállítások tekintetében, illetve nem csak ezért: a francia kormányzat egy ideig kétértelműen politizált, Emmanuel Macron több telefonbeszélgetést is folytatott Vlagyimir Putyinnal a háború kitörése utáni hónapokban, aminek Kijevben nem volt túl kedvező visszhangja. Ugyanakkor az ukrán vezetés hálás volt Macron elnöknek a Caesar rakétavetőkért, valamint mozgékony AMX-10 RC tankok küldéséért. A francia felajánlásnak is szerepe volt abban, hogy végül Németország beadta a derekát és bejelentette a Leopard 2 tankok Ukrajnába küldését. Az AMX-10-eseket egyébként az Öböl-háborúban, Koszovóban és a Száhel-övezetben használtak. Mindezek mellett Párizs rakétavetőket és Crotale rakétaütegeket is szállított az országnak, de Kijev ennél többet szeretne.

Új minőséget jelentene a francia fegyverszállításokban, amennyiben Párizs vadászgépekkel is hajlandó lenne segíteni az ukránok függetlenségi harcát. Bár nehéz elképzelni, hogy a NATO tagországai közül Párizs juttatna először nyugati vadászgépeket Kijevnek, az első lépést megtették ebbe az irányba: mintegy 30 ukrán több mint másfél hónapja gyorsított kiképzésen vesz részt francia Mirage 2000-es repülőgépeken. A továbbképzést a Mont-de-Marsan-i és Nancy-i légibázisokon tartják. A Le Figaro szerint Franciaország idővel egy tucat ilyen gépet szállíthat Kijevnek.

A francia védelmi minisztérium közlése szerint egyelőre nem a pilótákat, hanem „a katonai légi személyzetet” képzik ki. Az erről szóló döntés még Volodimir Zelenszkij február 8-i párizsi látogatása előtt született meg. Franciaország ezzel voltaképpen csatlakozik az Egyesült Államokhoz, és Nagy-Britanniához, utóbbi két ország abban segít, hogy az ukránok elsajátítsák az F-16-osok használatát.

Nagy különbség azonban, hogy miközben a Fehér Ház két hete megerősítette, hogy a vadászgépek esetleges szállítása továbbra is sincs napirenden, Párizs Mirage 2000-esek szállítását is tervezi. „Semmit sem zárok ki” – hangoztatta ezzel kapcsolatban Emmanuel Macron február 23-án, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem ezt a kérdést tartja prioritásnak a háború jelenlegi szakaszában. „Franciaország minden lehetőséget nyitva akar tartani” – jelentette ki a Le Figaro egy az ügyet ismerő forrása. Az ukránok számára, akik a háború kezdete óta mintegy 60 repülőgépet vesztettek el, egy ilyen francia kezdeményezés annál is inkább érdekes lenne, mivel számos ország, különösen Ázsiában, rendelkezik Mirage repülőgépekkel.

Korábban tabunak számított a vadászgépek Ukrajnába küldése, azzal azonban, hogy Lengyelország után Szlovákia is MIG bombázókat küldött Ukrajnába, ez az áthatolhatatlannak tűnő fal is ledőlt, pedig a Kreml előzőleg vörös vonalnak nevezett egy ilyen lépést. A Lengyelország által ígért négy és a szlovákok által kilátásba helyezett 17 repülőgép azonnal bevethetőek (néhány ezek közül már ukrán területen van).

Szakértők azonban rámutatnak, sem a szovjet érából származó MIG-ek, sem a francia bombázók leszállítása – már amennyiben megszületik erről a politikai döntés – nem jelentene stratégiai fordulatot Ukrajnában. A háború mostani fázisában Ukrajnának inkább lőszerekre lenne szüksége, hogy minél hatékonyabb tüzérségi támadásokat hajthasson végre.

A Dassault Aviation által gyártott negyedik generációs sugárhajtású Mirage 2000-eseket eredetileg könnyű vadászgépnek tervezték a hetvenes évek végén, hogy felváltsa a Mirage III-at. Később azonban többcélú repülőgéppé fejlesztették őket és több országnak exportálták, így az Arab Emírségeknek, Indiának, valamint Tajvannak. Az első repülést 1978-ban hajtották végre. Ma már a Mirage 2000-eseket nem gyártják Franciaországban, ráadásul kevés lőszer van hozzá. De nemcsak ezért nem várhatnak tőlük csodát az ukránok. Egy francia szakértő egyenesen úgy látja, nincsenek olyan állapotban ezek a gépek, hogy az ukránok „kitartó repüléseket hajtsanak végre velük”. Ami pedig a MIG-eket illeti, nincs belőlük elég ahhoz, hogy ezekkel ellentámadást hajthassanak végre. Mások szerint abban segíthetnek, hogy még inkább megakasszák az oroszok támadását Bahmutnál.

Mindenesetre az év eleji látványos bejelentések után az Ukrajnának szánt fegyverszállítások üteme lelassult. A Leopard harckocsik a vártnál lassabban és kisebb számban érkeznek. Hollandia és Dánia mégsem lesz tagja a Leopard-koalíciónak. Pedig a vadászbombázók mellett harckocsikra lenne szükségük az ukránoknak. A lassuló fegyverszállítások oka, hogy a nyugati készletek kifogyóban vannak, az országok többségében az eltelt évtizedekben megnyirbálták a védelmi költségvetést: az európaiak meg voltak győződve arról, hogy a békét nem fenyegeti többé veszély. Franciaország segítene ugyan, de a védelmi ipar kapacitásai meglehetősen korlátozottak. Hollandia egyébként fontolgatja, hogy F16-osokat szállít Ukrajnának, de kérdés, mikor születik meg erről a döntés. Hamar biztos nem.