;

Ausztria;járvány;FPÖ;koalíció;jogszabály;ÖVP;jóvátétel;koalíciós megállapodás;koronavírus;tartományi kormányzás;

Udo Landbauer

- Hatalmat szerzett Alsó-Ausztriában a szélsőjobb, kárpótlást kapnak, akik nem oltatták be magukat a Covid ellen

Nem enyhül a felháborodás szerte Ausztriában amiatt, hogy az alsó-ausztriai tartományban koalícióra lépett az ÖVP és az FPÖ. 

Az új együttműködés élén az eddigi tartományi miniszterelnök, Johanna Mikl-Leitner áll, helyettese pedig a nála 22 évvel fiatalabb, 37 éves Udo Landbauer, az FPÖ tartományi vezetője. Önmagában a két párt kooperációja nem példa nélküli Ausztriában, Felső-Ausztriában például nyolc éve kormányoznak együtt és harmonikusan. De az alsó-ausztriai szervezet szélsőségesebb minden más tartomány FPÖ-csoportjánál, nem véletlenül a legfőbb támasza a párt radikális elnökének, Herbert Kicklnek (aki pár hete, nem túl nagy dobra verve, Orbán Viktor vendége volt a Karmelita kolostorban). A karintiai származású Kickl 2017-19 között az akkori ÖVP-FPÖ kormány belügyminisztere volt, komoly „érdeme“ volt a koalíció bukásában.

Mikl-Leitner öt éve, a legendás Erwin Pröll utódaként került a legnagyobb osztrák tartomány élére, az előd sikerei még adtak neki annyi lendületet, hogy meg tudta őrizni pártja abszolút többségét. Nem volt olyan kreatív politikus, mint Pröll, de szorgalmával, szociális érzékenységével állta a sarat. A 2023-as választásra azonban kifulladt, s pártjának országos válsága is belejátszott abba, hogy pártja a tartományban csaknem 10 százalékot veszített támgatottságából, s a 39,93 százalékos eredménnyel kénytelen volt kormányzó partnert keresni.

Első választása a szintén halványan szereplő, 20,65 százalékra lecsúszott szociáldemokratákra esett. A baloldali párt élén azonban egy ifjú feltörekvő áll a január végi tartományi választások óta, a 34 éves Sven Hergovich, aki olyan foghegyről, hajlíthatatlanul tárgyalt Mikl-Leitnerrel, hogy az berekesztette a megbeszéléseket, reménytelennek minősítve az együttműködést. A parlamenti erőviszonyok ezt követően csak az FPÖ-vel való egyezkedést tették lehetővé, a két párt vezetője azonban a választások előtt „örökre“ összeveszett. Mikl-Leitner kijelentette, hogy Landbauer szalonképtelen, soha nem alkotna vele közös kormányt. Az utóbbi a keresztény párt legfőbb korruptjának minősítette a női politikust, muzulmán mamának csúfolta, hangoztatta, nincs az a pénz, amiért tolerálná Mikl-Leitnert.

A szidalmak, fogadkozások ellenére a kényszerhelyzetben a feketék és a kékek (ez a két párt színe) egymásra találtak, s mint első közös sajtóértekezletükön Landbauer ki is jelentette, a szabadságpárti akarat dominál az elfogadott koalíciós programban. 

Ennek legsarkalatosabb pontja szerint az új helyi kormány bocsánatot kér mindazoktól, akiket a Covid-válság idején megbántottak, védekezésre, oltásra kényszerítettek, vagy ennek híján elbocsátottak állásából. A kötelező oltásból ugyan semmi sem lett, de az ellenállás, a harag még a januári szavazásba is belejátszott. Az alsó-ausztriai ÖVP beleegyezett, hogy 30 millió eurós alapot állítanak fel két évre szólóan „Covid jóvátételre“, erről Landbauer egy tízpontos programot erőltetett keresztül. „Nálunk kártalanítják Ausztriában elsőként a Covid-oltás áldozatait“ – közölte ragyogva az FPÖ-s politikus, bejelentése nyomán a tudomány semmibe vételéről értekeztek orvosok, s több szakember kilépett a járvány elleni harcra szerveződött országos bizottságból. Andrea Kdolsky volt néppárti egészségügyi miniszter pedig el is hagyta az ÖVP-t. A szabadságpárt azt is a programba íratta, hogy a tartomány iskoláiban a szünetekben németül szabad csak beszélni, azok az éttermek pedig, amelyek hagyományos osztrák ételt kínálnak, állami támogatásban részesülnek.

A jobb napokat látott Mikl-Leitner a kormányeskün olyan jeges arckifejezést öltött, mint amilyet az első országos néppárti-szabadságpárti kormány esketésén a 2000-es évek elején vett fel az akkori köztársasági elnök, Thomas Klestil. A politikusnő hangoztatta is, ahol csak tehette, hogy kényszerházasság köttetett, jobb híján. „Egyáltalán nem volt kötelező összeállni a pince-nácikkal” – vélekedett a Puls24 nevű televízióban az ország talán legtekintélyesebb elemzője, Anneliese Rohrer, aki szerint Mikl-Leitner, éppen úgy, mint a pártja, fontosabbnak tartja a hatalmat, az elveknél, a tisztességnél.

Udo Landbauer 14 évesen lépett be a szélsőségesek ifjúsági szervezetébe, ahol egészen a főtitkárságig jutott. Tíz éve került be a tartományi parlamentbe, 2018 óta pedig ő a párt helyi elnöke és frakcióvezetője. Elindult már öt éve is a választásokon, de a sajtó akkor kiderítette, hogy az általa irányított Burschenschaftban (szélsőjobboldali öregdiák-szervezet) olyan daloskönyvek állnak a polcon, amelyben zsidóölésre biztató rigmusok találhatók. A dalokból botrány lett, Landbauernek átmenetileg vissza kellett húzódnia, hogy pár hónap múlva annál harsányabban vesse bele magát taszító mozgalmába. Egyébként az átmenetileg helyére állított frakcióvezetőnek is hamarosan távoznia kellett, kiderült, hogy Adolf Hitlert köszöntötte Facebook-oldalán születésnapja alkalmából.

Az új alsó-ausztriai kormányban Landbauer a sport és az infrastruktúra kérdéseiben lesz illetékes, Mikl-Leitner a gazdaság irányítását veszi át.

Újabb magyar siker. A boszniai szerb elnök szerint az elején járnak egy olyan szolidaritási közösség létrehozása folyamatának, amely Magyarország, Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság energetikai szükségleteire épül. „Erről az ötletről Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől hallottunk, és szeretnénk részesei lenni ennek a projektnek” – fogalmazott.