Terjedelmes interjút közölt pénteken a Világgazdaság Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel.
A tárcavezető az interjú nagy részében lényegében a 2010 óta megkezdett magyar „újraiparosítást” méltatva, és mellette kardoskodva, a kínai gazdaságtól kezdve Frans Timmermanson (!) át mindenkivel is példálózott, elsősorban az akkumulátorgyárak ellenzőinek odaszúrva, míg máskor a kormányzati propagandát harsogta.
Érdekesen hat, hogy Nagy az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban „magyar hangként” a kormánymédia mumusát, Frans Timmermanst jelölte meg, aki állítása szerint „követeli az akkugyárak európai felépítését”, míg a WWF-t és a Greenpeace-t „radikális zöld szervezetnek” jelölte meg, amelyekkel szintén példálózott azt illetően, hogy „szerintük sem veszélyezteti a környezetet az akkumulátoripar”.
Nagy állítása szerint a „szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben” a nyugati országok „küzdeni fognak” az akkugyár-nagyberuházásokért. Mint mondja, a kormány „elvárja, sőt, megköveteli, hogy Magyarországon a lehető legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartása mellett lehessen csak megvalósítani minden beruházást, így az akkumulátorberuházásokat is”.
A miniszter „megmosolyogtatónak” nevezte az ellenzők érvét, miszerint az akkugyárakkal Magyarország „a német (autóipar) után ázsiai függésbe is kerül”. „Nekik jelezzük, hogy akik kitettségi kockázatokkal foglalkoznak, azok a különböző irányú kapcsolatok kockázatait nem összeadni szokták, mert azok inkább porlasztják egymást” – fogalmazott.
Szintén érvként hozta fel, hogy mivel „kevés, nagy vállalat uralja” az akkumulátorok ellátási láncát, „jobb velük békés, közeli kapcsolatba kerülni”.
„Aki pedig egy kicsit mindenkitől függ, az érdemben már senkitől, ami előnyös egy olyan időszakban, amikor egyszerre zajlik gazdasági (ipari) forradalom és gazdasági háború, mert ezeknek a kiszámíthatatlan hatásaitól igyekszünk megvédeni magunkat”
– hangzott el a "megfejtés".
Nagy szerint "a rendszerváltoztatás utáni első két évtized hazai gazdaságfejlesztési céljai nem mutattak tovább annál, mint hogy idevonzzák az ipart finanszírozó külföldi tőkét, elfogadva, hogy a hozzáadott érték nagy hányadát a külföldi tulajdonosok fölözik le" (ennek értelmében az első Orbán-kormány idején is). „Ennél nekünk már ambiciózusabb célunk van. Fontos, hogy a megképződő hozzáadott érték egyre nagyobb hányadát szakítsák ki a hazai tulajdonban lévő vállalatok” – tette hozzá.
A tárcavezető úgy vélekedett, innovációs bázisokként, ugródeszkákként kell tekinteni a külföldi működő tőke által vezérelt nagyberuházásokra. Példaként az Audi magyarországi gyárát említette.
