Ha harc, legyen harc! Így foglalható össze az osztrák szociáldemokrata párt (SPÖ) vezetőségének szerdai „békéltető“. tárgyalássorozata.Az elásandó csatabárdot a párt elnöke, a 2018 óta hivatalában lévő Pamela Rendi-Wagner ásta ki. Megelégelte, hogy döntéseit következetesen támadja a burgenlandi tagszervezet vezetője, Hans Peter Doskozil tartományi miniszterelnök, aki hol gáncsolja a központ törekvéseit, hol lojalitást fogad, hol pedig a pártirányítás átvételével fenyegetőzik.
Doskozil a márciusi karintiai helyhatósági választások sanyarú eredményét (a vörösök abszolút többségének elveszítését) is felhasználta Rendi-Wagner hibáztatására, aki ezt elunva, az állami televízió híradójában pakolt ki, tőle szokatlan eltökéltséggel támadta szűnni nem akaró riválisát. Az 51 esztendős, feltűnően csinos, szakmáját tekintve orvos Pamela a párt értelmiségi csoportját képviseli elsősorban, de maga mögött tudhatja a legbefolyásosabb tagszervezet, a bécsi támogatását, továbbá a női párttagokat képviselő csoportot, s a mindmáig nagyhatalmú szakszervezeteket. Remek kapcsolatai vannak külföldi testvérszervezetekkel, tevékenységét az európaiság hatja át. Sokan mégis idegenkednek tőle, mert vezetési erényeknek híján van, kompromisszumkereső, rosszul taktikázik, s a nyilvánosságot is igyekszik kerülni. A burgenlandi politikus ellenben minden hájjal megkent, két lábbal a földön járó taktikus, aki nem riad vissza az erőszaktól sem. Rendőrfőnökből hadügyminiszterségig vitte, majd abszolút többséget szerzett a legkisebb osztrák tartományban, jóléti, gyakran populista, főként államosító intézkedéseivel hatalmas népszerűségre tett szert szűkebb pátriájában.
Rendi-Wagner legbefolyásosabb támogatója a bécsi polgármester, Michael Ludwig, együtt gondolták ki, hogy szerdára összehívják a 10 tagú országos elnökséget, s ott előkészítik a pártelnök stabilizálását és a párt erősítését a 2024-es választásokra. Az ülés előtt azonban Doskozil nem rejtőzködött tovább, az utolsó percben bejelentette, hogy ő is indulni kíván az elnöki posztért, s a jövő évi általános választások megnyeréséért. Szavai elől nem lehetett kitérni, a pértelnök elfogadta a jelentkezést, s meghívta „Doskot“ a szerdai ülésre.
A három órán át tartó megbeszélés során, ahol Rendi-Wagner 70 olyan esetet sorolt fel, ahol Doskozil keresztbe tett neki és az országos vezetésnek. Doskozil nem maradt adósa, ő is felkészülten sorolta sérelmeit. Az elnökség kompromisszumot akart, elérni, hogy az SPÖ végre országosan hatékony, akár listavezető párt legyen, amely újra megtalálja a hangot a bázissal, s olyan modern szociáldemokrata szervezetté válik, mint amilyen a finn, a dán vagy a spanyol testvérszervezet, tele ifjú reformerekkel, megújulási tervekkel. Erre van szüksége Ausztriának az egyre inkább feljövő szélsőjobboldallal és az egymást maró néppárti-zöld kormánykoalícióval szemben,
Doskozil volt eredményesebb, elérte, hogy az SPÖ irányáról, a riválisok jövőjéről nem a pártvezetés fog dönteni, ahol Rendi-Wagnernek biztos a pozíciója, hanem megkérdezik róla a nagymúltú szervezet valamennyi tagját, körülbelül 140 ezer főt. Amit a bázis mond, azt a vezetés kötelezően elfogadja, a szavazást követően rendkívüli pártkongresszust fognak tartani. A lépések időzítését az elnökség dolgozza ki a következő napokban, májusra szeretnék a véleménykutatást elvégezni, júniusban pedig a kongresszust megtartani. A következő hetekben mindenki visszafogja magát, engedi, hogy az április 23-ára kitűzött salzburgi helyhatósági választásokon a helyi csapat a legjobbat hozza ki magából.
Hogy a burgenlandi vezér szerdai győzelme tartós lehet-e, arról megoszlanak az elemzői vélemények. A 140 ezres tagság átlagéletkora 67 év, az idősebbek a konszolidált pártelnököt kedvelik jobban, fejcsóválva figyelik Doskozik pálfordulásait, nyers hatalmi ambícióit. A tartományi vezetők többségének viszont imponál a volt rendőrfőnök dinamizmusa. Sok szociáldemokata párttagnak elege van az évek óta folyó vetélkedésből, inkább egy új, kevésbé személyeskedő jelöltet szeretnének, olyat, aki a párt érdekeit tartja szem előtt. A maratoni szerdát követően az újságírók megkérdezték Rendi-Wagnert, milyen esélyt, valószínűséget ad magának pozíciója megtartásához. „Realista vagyok, a többség véleményéhez fogom magam tartani“ - hangzott a fáradt válasz.
