Európában és világszerte vita folyik arról, hogy elkobozható-e a szankciók alá vont orosz állami vagyon Ukrajna újjáépítésének finanszírozására. Az EU-ban a múlt hónapban munkacsoportot hoztak létre, amely jogi, pénzügyi, gazdasági és politikai elemzést fog végezni a befagyasztott orosz pénzeszközök felhasználásának a lehetőségeiről. “Elvileg egyértelmű, hogy Oroszországnak fizetnie kell Ukrajna újjáépítéséért. De ezt az uniós és a nemzetközi joggal összhangban kell megtenni, és erre jelenleg nincs közvetlen modell” - mondta Ulf Kristersson, az EU soros elnökségét betöltő Svédország miniszterelnöke a szakmai testület megalakulásakor.
Az Európai Unió az Ukrajna elleni orosz agressziót követően szinte azonnal befagyasztotta az Orosz Központi Banknak a közösség államaiban elhelyezett devizatartalékait. A blokkolt vagyoni eszközök nagyságát az EU-ban és a G7-ek országaiban 300 milliárd euróra becsülik. De a huszonhetek közössége nem tudja, hogy pontosan mekkora a náluk tárolt orosz banki tartalék. Mostanáig eredménytelenek voltak a kísérletek arra, hogy a tagállamokat rákényszerítsék az adatok megosztására. Az EU27-ek visszaverték azt a brüsszeli kezdeményezést, amely bírsággal büntette volna az információ átadásának az elmulasztását. Pedig a tisztánlátás fontos lenne, nemcsak a tervezés miatt, hanem azért is, hogy ellenőrizni lehessen, az orosz devizatartalék valóban ott van-e, ahol a szankció bevezetésének az időpontjában volt. A nemrégiben felállított uniós munkacsoport első feladata éppen ezért az lesz, hogy feltérképezze, hol található a vagyon és mekkora az összértéke.
A 300 milliárdos tartalék felhasználására több ötlet is született már. Az ukránok és legelszántabb európai támogatóik azt szeretnék, ha ezt a vagyont elkoboznák és teljes egészében Ukrajna újjáépítésére fordítanák. Több szakértő egyetért a véleménnyel, mások vitatkoznak vele. “Egyszerűen nem igaz, hogy a nemzetközi jog súlyos megsértése felhatalmazást ad a világ többi részének arra, hogy a nemzetközi jogot sértő megtorló intézkedéseket tegyen” — fejtette ki egy cikkében Paul Stephan, az amerikai Virginia Egyetem professzora, aki szerint az orosz devizatartalékok elkobzása súlyos jogi problémákat vetne fel.
Az Európai Bizottság megfontolásra ajánlott egyik másik javaslatot, amely szerint az EU átmenetileg befektetné a blokkolt vagyont, és a hozamot befizetné az ukrán újjáépítésre szánt kasszába. Egy másik ötlet szerint a tartalékot nem lefoglalni kell, hanem “túszul ejteni", amíg Oroszország el nem fogadja jóvátételi kötelezettségét egy jövőbeni békemegállapodásban.
Míg az európaiak mérlegelik a lehetőségeket, Kanada módosította a külföldi államok vagyonának befagyasztására vonatkozó szabályokat. Ezekben már szerepel az elkobzás vagy az elkobzás lehetősége a nemzetközi béke és biztonság súlyos megsértése esetén, vagy akkor, amikor egy külföldi államban súlyos és rendszeres emberi jogi jogsértéseket követnek el. A törvény lehetővé teszi a lefoglalt vagyon felhasználását egy külföldi állam újjáépítésére. Mint a Financial Times című brit üzleti lap cikkírója leszögezi: az európaiak ugyan problémásnak nevezik a kanadai megoldást, de eddig senki sem vádolta az észak-amerikai országot azzal, hogy túl messzire ment és megsértette a nemzetközi jogot.
Oligarcháktól sem könnyű elvenni
Az amerikai pénzügyminisztérium szerint eddig világszerte több mint 58 milliárd dollár (54 milliárd euró) értékben zárolták a szankciókkal sújtott oroszok vagyonát. Az Európai Bizottság friss adatai szerint az EU-ban ennek értéke csaknem 21 milliárd euró. Magyarországon eddig 870 millió eurót érő vagyont blokkoltak a hatóságok. A magánvagyon elkobzása szintén jogi akadályokba ütközik, mivel az EU-tagállamok többségében erre csak büntetőjogi ítélet esetén van lehetőség. Ezen felül problémát okoz az is, hogy a szankcionált személyek vagyona sokszor strómanok vagy családtagok nevén van.
