„Én sokkal jobban izgulok az otthon maradt családomért, mint ők magukért. Minden Moldovával kapcsolatos hírt azonnal elolvasok, majd hazatelefonálok, hogy kissé megnyugodjak. A szüleim mindig azt mondják, addig, míg Odesszát nem veszik be az oroszok, nekik nincs mitől tartaniuk. Tavaly ilyenkor ők is féltek, nagyon féltek, akkor még azt hitték, hetek kérdése és meglesz a szárazföldi korridor Oroszországtól a Krímig, s onnan Odesszán keresztül a moldovai határig, ahol biztos nem fognak megállni. De ma már nem kell ettől tartani, az oroszok örülnének, ha a Krímig tartó szárazföldi folyosót tudnák biztosítani, s meg tudnák tartani legalább azt, amit az elmúlt egy évben megszálltak Ukrajnában. Moldovában sincs elég támogatottságuk ahhoz, hogy Moszkva-párti erők átvegyék a kormányzást és belesodorják az országot a fegyveres konfliktusba” összegezte a helyzetet egy Kolozsváron tanuló moldovai egyetemista.
A középiskolás kora óta Romániában élő diák nevetve hozzátette: „Apukám mindig azt mondja, megvéd minket Románia, bármi is legyen. Persze, ő sem úgy gondolja, hogy Ciuca a román csapatok élén bevonul a Pruton túlra. (Nicolae Ciuca román miniszterelnök hivatásos katona, tábornoki rangban, 2015-2019 között vezérkari főnök is volt.) Arra számít, hogy a deveselui rakétapajzs Moldovát is védheti és a Romániában állomásozó nemzetközi NATO egységek nem fogják karba tett kézzel nézni, hogy a folyó túloldalán lesátoroznak Putyin vagy Prigozsin katonái. Hiába mondom neki, hogy ez nem olyan egyszerű, Moldova nem NATO-ország, és ha bemennének ezek az egységek a területünkre, vagy átlőnének oda, akkor az már azt jelentené, hogy háborúba lépett a NATO, amit nyilván nem fog megtenni érettünk, hiszen Ukrajnáért sem tette meg. De ő csak azt hajtogatja, hogy „megtalálják majd a módját a segítségnek, ha kell”.
Interjúalanyunk hangsúlyozta, ismerősei szüleihez hasonlóan vélekednek. A transznisztriai szakadár erőktől, az ott állomásozó orosz békefenntartóktól sem félnek, mert nem tartják képesnek őket semmiféle támadásra. Ott nincs légmentesen lezárt határ, magyarázza beszélgetőtársam, a lakossági kapcsolatok máig léteznek, látják, hogy Dnyeszteren túl élők sem akarnak Moszkváért meghalni, vezetőik még annyira sem, ők a terület uraiként inkább halásznak a mostani zavarosban, mintsem hogy a nagy orosz közösben jelentéktelen figurákká váljanak.
A Putyin-rezsim megtalálta a maffiaállamot, amely az új európai hídfőállása lehetA diák szavai egybecsengenek azzal az értékeléssel, amelyet a legnagyobb moldáv hírtelevízió elemzője, Alex Cozer adott a Népszavának az utóbbi hetek moldovai eseményei kapcsán.
Hogy mitől került újra előtérbe Moldova? Február 9-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Tanács előtt tartott beszédében azt mondta, hogy az ukrán hírszerzés lehallgatott egy orosz tervet a Moldova feletti „ellenőrzés megteremtéséről”, és hogy figyelmeztette erről Maia Sandu elnököt. Másnap bejelentette lemondását Natalia Gavrilita moldáv miniszterelnök, 12-én pedig már Maia Sandu televíziós beszédben figyelmeztette a lakosságot, hogy Oroszország puccsot tervez Moldovában, így kívánja megdönteni a nyugatbarát chisinaui vezetést és egy bábkormány beiktatásával megakadályozni az ország tervezett EU-integrációját. A terv végrehajtásához Moszkva orosz, szerb, belorusz és montenegrói szabotőröket juttatna be Moldovába, akik megszerveznék a kormányépületek megtámadását, túszokat ejtenének, és zavargásokat szítanának, míg le nem váltanék a jelenlegi vezetést. (Kijevi vezetők csecseneket említettek a tervezett molodvai puccs végrehajtóiként.)
Február 17-én hivatalba lépett az új, ugyancsak nyugati orientációjú kabinet Dorin Recean vezetésével. A 48 éves miniszterelnök az ukrajnai háború kitörése óta az elnök védelmi és biztonsági tanácsadójaként dolgozott, korábban belügyminiszter is volt. Moldovai sajtójelentések szerint szigorították a külföldiek beutazását, szerb fociszurkolóktól és montenegrói sportolóktól tagadták meg a belépést az országba nemzetközi sportrendezvényre. Múlt hétvégén a határőrség a Wagner zsoldoscsoport egyik tagját tartóztatta fel.
Az oroszbarát SOR párt, a korrupció miatt körözött és az országból elmenekült Ilan Sor üzletember pártjának politikusai és hívei február közepe óta minden hétvégén tüntetéseken követelik a nyugatos vezetés lemondását.
Moszkva ukrán diverzióról beszél, állítja, Kijev támadást készít Moldova szakadár területe, az úgynevezett Dnyeszter melléki köztársaság ellen. Az orosz külügy figyelmeztetett, minden Transznisztriát érő esetleges támadást saját területe elleni támadásnak tekint és úgy kezel.
Hibrid háború
A Moldovai Köztársaságnak nem közvetlen katonai veszéllyel, hanem egy hibrid háborúval kell szembenéznie, amelyet Moszkva azért folytat, hogy megdöntse az Európa-barát hatalmat Chisinauban – nyilatkozta Anatolie Nosatii moldovai védelmi miniszter hétfőn a France Presse hírügynökségnek. A miniszter szerint, bár jelenleg nincs közvetlen katonai veszély Moldova ellen, de vannak más típusú kockázatok, amelyek érintik a biztonságát – mint például a Moszkva által generált dezinformáció, provokációk és társadalmi feszültség.
Vasárnap a chisinaui rendőrség bejelentette, hogy letartóztatta egy "Moszkva által szervezett" hálózat 25 tagját. A rendőrségi beszámoló szerint ezek az orosz szakszolgálatok által irányított, kettős, moldáv-orosz állampolgárságú személyek szervezik a destabilizációs kísérleteket, fizetség ellenében.
A moldovai média azt hangsúlyozza, hogy a szökésben lévő oligarcha, Ilan Sor pártjának tüntetésein nincsenek tömegek, a tiltakozók tetemes részét szervezetten szállítják oda, részvételükért fizetnek.
Alex Cozer lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett: „ma a Sor párt Moszkva első számú támadási eszköze Chisinauban. Olyan, mint a Wagner csoport a Bahmut-fronton - egy ultrakompromittált bűnözői csoport, amely bármire kész, hogy megmentse szabadságát és kizárólag illegális műveletekkel felhalmozott vagyonát”. Véleménye szerint a Sor párt tüntetéseinek nincs reális esélye a hatalom megdöntésére, mivel ezeken az emberek nem meggyőződésből vesznek részt. A tüntetők nagy része idős, elszegényedett, alkoholista, mélyen félretájékoztatott ember, akiket, mint a vágómarhát, terelnek, majd hazahajtanak. Egy ilyen tiltakozó mozgalom nem jelent valódi veszélyt egyetlen kormányra sem. Az oroszok ugyan megpróbáltak félkatonai és sportolói csoportokat beszervezni közéjük, de ezek hamar lelepleződtek. Az elemző ennél sokkal veszélyesebbnek tartja a kevésbé hangos másodvonalbelieket. „Oroszországnak van saját utóvéd gárdája Moldovában. Ők az ukrajnai háborúval szemben semlegesebb pártok, például a szocialista PSRM. És főleg a főváros polgármestere, Ion Ceban, aki félszájjal el is ítélte az inváziót, és Európa-pártinak vallotta magát. Ceban és moszkvai kurátorai megértették, hogy változtatniuk kell retorikájukon, ha meg akarják tartani polgármesteri mandátumukat az idei választásokon, és erős jelöltként akarnak indulni a jövő évi elnökválasztáson. Itt most ezek az oroszbarát frakciók – a Sor, a szocialisták és a kommunisták – összességében magasabb támogatottságot érnek el, mint a felmérésekben első helyezett Európa-párti kormánypárt, az Akció és Szolidaritás Párt” – húzta alá Cozer.
Az ország szuverenitását fenyegető orosz veszélytől a moldovai elemző nem tart különösebben, mindenekelőtt az orosz hadsereg ukrajnai fronton mutatott teljesítménye miatt.
„A Moldova szuverenitását célzó orosz fenyegetés mindig is magas volt. Mert a függetlenség több mint 30 éve alatt a kormányok mintegy 95 százalékban egészben, vagy nagy részben lojálisak voltak Oroszországhoz. Most először van olyan kormányunk, amely elszakadt Oroszországtól, és ez Moszkvában frusztrációt és haragot vált ki. A dolgok mai állása szerint Moldova elérte a legmagasabb fokú de facto függetlenséget Oroszországtól, mióta de jure kikiáltotta függetlenségét. Amíg Ukrajnában a dolgok úgy maradnak, ahogyan most vannak, Moszkva nem tehet mást, mint hogy agresszív retorikára szorítkozik”, mondta Cozer. Hangsúlyozta: Moldovának tartania kell a háború eszkalálódásától, és mindenre fel kell készülnie, de a jelenlegi erőviszonyok alapján katonailag Oroszország semmiképp sem juthat el a moldáv határig. A transznisztriai területen pedig „semmi rendkívüli nincs. A katonai gyakorlatok a szeparatista térségben mindennaposak, de a háború kitörése előtt még hivalkodóbbak voltak”, mondta az elemző alátámasztva azt a lakossági szinten is széles körben elterjedt véleményt, miszerint az ottani orosz „békefenntartó erők”, mára már javarészt helyi kettős állampolgárokból állnak, akiknek eszük ágában sincs háborúzni. Ám ha mégis harcolni akarnának, ahhoz utánpótlásra lenne szükségük Oroszországból, mert a felszerelésük elavult, ami használható volt, azt pedig eladták a feketepiacon. Az orosz haderő jelenleg az Ukrajnában harcoló csapatok utánpótlását sem tudja biztosítani.
Cozer szerint a jelenlegi, Moszkvából irányított „felhajtás” is inkább arra szolgált, hogy pánikot keltsen Chisinauban. És ez sikerült is. „De egyébként a pánik keltésében nagyon fontos szerepet játszott a Wizz Air is, amely éppen akkor jelentette be, hogy felfüggeszti chisinaui járatait, amikor Oroszország retorikája a legagresszívebb volt, és a Kreml folyamatosan a harcok közelgő kitöréséről beszélt Dnyeszteren túli területeken”, mondta a moldovai Jurnal TV elemzője.
Kivonult a Wizz Air
A magyar fapados légitársaság február 27-én jelentette be, hogy március 14-től felfüggeszti chișinaui járatait. Közleményükben úgy fogalmaztak: „Jelenleg az ország légterében fokozott, de nem fenyegető kockázat áll fenn”. A Népszava megkérdezte a Wizz Airt, mit fed a „fokozott, de nem fenyegető kockázat”? A magyar fapados ugyanis az egyetlen légitársaság, amely így döntött. A moldovai Polgári Légügyi Hatóság szerint az ország légtere biztonságos, az európai hatóság sem adott ki semmiféle figyelmeztetést. Kérdéseinkre nem kaptunk választ.
