Az Orbán-kormány igyekszik minden forintot megadóztatni, ami az áremelések révén a cégekhez, szolgáltatókhoz kerül. Eddig több ágazatban különadókat vezetett be, bányajáradékot emelt, a múlt hónap végén pedig ennek kiegészítő változata is megjelent a Magyar Közlönyben. A tégla- és cserépipar mellett az égetett kerámiák, a padló- és fali csempék gyártói is a célkeresztbe kerültek.
Megsarcolásukhoz a 2020 januári árakat jelölték ki cövekként, és amennyiben az idei árak egy szorzószámmal felszorzott értéknél magasabbak, akkor a különbség 90 százalékát különadóként be kellene fizetni a költségvetésbe. A falicsempénél például 1,38-szoros, a padlólapoknál 1,42-szeres, de a falazóelemeknél 1,6-szoros áremelkedést tart elfogadhatónak a kormány. Az ágazat legnagyobb képviselői, a Wienerberger, a Lasselsberger (Zalakerámia) és a Creaton nevű cég külföldi tulajdonban van.
- Az az álláspontunk, hogy egy jól kialakult, működő rendszerhez, az építőipari értéklánchoz hozzányúlni, annak csak egy-egy elemét kiragadva nagyon veszélyes – mondta lapunkban Túri András, a Magyar Kerámia Szövetség elnöke. Gyártók, kereskedők, kivitelezők, felhasználók is részei a rendszernek. Hasznos lett volna, ha ilyen volumenű döntések előtt nem maradt volna el a szakmai egyeztetés. A költségek az elmúlt két évben jelentősen megnőttek a gyártói oldalon: az energiaköltségek 5-6-szorosukra emelkedtek, de a személyi kiadások, a szállítás, csomagolás is tetemes összegeket tesz ki. Erre még rárakódik a kereskedelmi árrés. A költségemelkedést követő áremelkedések miatt tavaly a tégla- és cserépiparnál végezett vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal és nem találta kifogásolhatónak a helyzetet, ez az analógia igaz a burkolólapgyártásra is. Az is látható volt, hogy a kereskedelmi oldalon az árrés-arány ugyanakkora volt, mint a termékárnövekedés, ami érhető módon tovább növelte a termékek árát.
A rendszert komplexen kell nézni, nem lehet belőle kiragadni csak a gyártói vonalat
– érvelt Túri András.
Túri András szerint a belföldi termékek árának befagyasztásával még tovább növekedhet az olcsó termékek behozatala az építőipari termelés visszaesése ellenére is. - Érteni véljük a kormányzati szándékot: minden eszközzel igyekeznek lenyomni az inflációt. A vásárló első lépésként úgy fogja érezni, hogy jó döntés volt az árak leszorítása. Azonban azzal mindenki tisztában van, hogy már középtávon sem lehet a gyártókat termelési költségek alatti értékesítésre kényszeríteni, kivéve, ha kompenzálják az elszenvedett veszteségeket. Ha csökken a belföldi gyártás, akkor az import termékek pótolhatják a kieső részt. Ám azzal mindenki tisztában van, hogy egy romló forintárfolyam esetén a hazai termelés még fékezni sem tudja az importárak növekedését, így összességben nem várható árcsökkenés a piacon. Látható, hogy mennyire kevéssé átgondolt ez a szabályozás – tolmácsolta a szakma véleményét Túri András.
A bányajáradék-kiegészítés életbe léptetésével egy nem elhanyagolható mögöttes szempont is érvényesül: a kormány a magyar tulajdonú gyártók arányát szeretné felhozni a számára kívánatosnak vélt 50 százalék körüli mértékre. De nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy a gyártók tartósan nem fogják fenntartani a veszteséges termelést. Az is megtörténhet, hogy felfüggesztik a gyártást, vagy legrosszabb esetben bezárnak gyárat vagy gyárakat és kiviszik a termelést az országból. A 90-es években Magyarországon még hat burkolólap-gyár működött, most már csak kettő, amelyek olyan területen helyezkednek el, ahol, ha bekövetkezik a legrosszabb, nagyon nehéz lenne az embereknek munkát találni – tette hozzá a szövetség elnöke.
Kiszorítósdi
A hazai kerámia- és burkolólapgyártás már csak két, külföldi érdekeltségű gyárban zajlik. Jobb időkben a magyar piaci részesedés a hazai forgalomban elérte a 25-30 százalékot, ez az utóbbi évben 20 százalékra csökkent, ennek ellenére nem keletkezett űr az ellátásban, megjelent az import. Jelentős volt a környező országokból, például Szerbiából történő behozatal, a leghangsúlyosabb a lengyel az olasz, a spanyol termékek beáramlása. A korábban a kevésbé meghatározó török vagy indiai gyártók is megjelentek a magyar piacon. Rájuk nem vonatkozik a „büntetőadó”- rendelkezés, tehát kizárólag a hazai gyártókat az sújtja az „ársapka” – mutatott rá a Kerámiaszövetség elnöke. A KSH által kimutatott teljes áremelkedés 2019 óta megkétszereződött: a négyzetméterár 2550 forintról 5360-ra nőtt.
A szövetség bízik abban, hogy a kormányhoz eljuttatott szakmai véleményük alapján elérhető a rendeletet korrekciója - tette hozzá Túri András. Úgy véli a rendelet alkotói nem vették figyelembe a burkológyártás termékspecifikus sajátosságait, energiaigényességét. Önköltség számításokkal megtámogatva, javaslatot tettek új, az iparág számára elfogadhatóbb szorzókra is.
A Magyar Kerámia Szövetség álláspontja szerint a kiegészítő bányajáradékban megfogalmazott intézkedés ellentétes a közös piaci elvekkel is. Hasonló szabályozás miatt az Unió már kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen, amire a kormányzatnak március végéig válaszolnia kell.
Körkörös gazdaság
Túri András érdekességként megemlítette, hogy az égetett csempék helyettesítő termékeinél, a laminált parketták, vagy vinyl alapú burkolatok esetében a kerámiákhoz hasonló mértékű volt az emelkedés. Ezeket azonban nem érintette az égetett kerámiákra vonatkozó elvonás. Ezen termékekről érdemes azonban azt is tudni, hogy jelentős százalékban kőolajszármazékokat is tartalmaznak, így kevésbé, vagy egyáltalán nem hasznosíthatók újra, míg a bontott kerámiák az építőipar különböző területein újra felhasználhatóak, jól szolgálva a körkörös gazdasági modell célkitűzéseit. Ez is alátámasztja azt, hogy a gyártás-kereskedés-felhasználás érzékeny „együttállását” nem célszerű szakmai következmények komplex értelmezése nélkül megbontani.
