A visszaeső fogyasztásról tanúskodó kiskereskedelmi adatok és az iparból érkező rossz eredmények után az építőipar januári adatai is azt mutatják: jelentős nehézségekkel indult az év a magyar gazdaságban. A KSH közlése szerint a korábbi hónapok stagnálása után ugyanis már az építőipar teljesítménye is visszaesett: decemberhez képest 5, tavaly januárhoz képest 3,6 százalékkal.
Az ágazat jövőre vonatkozó kilátásai sem túl derűsek, hiszen 28 százalékkal kisebb értékben kötöttek új szerződést az építőipari cégek. Január végi szerződésállományuk így 18,2 százalékkal csökkent. Utóbbi adatért főként az egyéb építmények építésére megkötött szerződésállomány csaknem 30 százalékos zsugorodása felelős, ennek hátterében pedig az állami beruházások elhalasztása áll.
A KSH az iparról is közölt részletesebb adatokat. Eszerint januárban az ipari termelés 0,2 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől, munkanaphatástól megtisztítva viszont már 3,2 százalékkal. Decemberhez képest pedig 5,1 százalékos volt a visszaesés. Ennek oka részben az élelmiszeripar 12,2 százalékos zsugorodása. Az ide sorolt alágak közül csak az édesség- és készételgyártást is magában foglaló egyéb élelmiszer, illetve a dohánytermék gyártásában mért növekedést a KSH – utóbbiban nem is kicsit, 48 százalékot. Az élelmiszergyártás ötödét kitevő húsfeldolgozás, -tartósítás, és húskészítmény gyártás alágazat termelése ugyanakkor 15,6 százalékkal visszaesett.
Szintén csökkent 13,5 százalékkal a termelés a gumi- és műanyaggyártásban, valamint 12,9 százalékkal a fémfeldolgozásban. Utóbbin belül a vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása a tavaly januárinak mintegy felére zsugorodott. Tovább zuhant - 28 százalékkal - a vegyi anyag gyártás is - nagyrészt a műanyagalapanyag-, illetve a műtrágya-, nitrogénvegyület-gyártás jelentős visszaesése miatt. A legnagyobb bezuhanást azonban a kokszgyártásban és a kőolaj-feldolgozásban mérte a KSH: itt 35 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a kibocsátás.
