Az inkább ceremoniális szereppel bíró parlament, a közel háromezer fős Országos Népi Gyűlés (ONGY) egyhangúlag ütött pecsétet Hszi Csin-ping (Xi Jinping) harmadik elnök ciklusára, miután tavaly októberben újabb öt évre megválasztották őt a Kínai Kommunista Párt és a hadsereg élére is. A kínai vezető, aki közeli szövetségeseit ültette be minden fontos posztra, régóta tejlhatalommal bír, az elmúlt időszakban mégis nehezen boldogult néhány kihívással, például a zéró-Covid politikája miatt kirobbant tüntetésekkel. A szigorú járványügyi korlátozások hirtelen feladása miatt pedig megszámlálhatatlanul sokan vesztették életüket.
Ezeket a kérdéseket azonban kerülték a héten az népi gyűlés nagy figyelemmel kísért idei ülésszakán, ahol a hét végén Hszi szövetségesét, Li Csiangot miniszterelnökké nevezik ki, a világ második legnagyobb gazdaságának irányítójává. A parlament pénteken elfogadta a kormányzati intézményeknek a hét elején bemutatott reformjait, 5 százalék körüli - az elmúlt évtizedek egyik legalacsonyabb – éves növekedési célját tűzte ki a védelmi kiadások 7,2 százalékos emelése mellett.
A Mao Ce-tung diktatórikus uralma által megsebzett Kína évtizedek óta kerülte az egyszemélyi uralmat, emiatt Hszi elődei, Csiang Cö-min és Hu Csin-tao is lemondtak az ország éléről tíz év után. Hszi azonban 2018-ban eltöröltette ezeket az időkorlátokat, így – ha egészsége kitart – ő lehet majd a modern Kína leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetője.
Példa nélküli harmadik ciklusának kezdetére azonban akkor kerül sor, amikor a világ második legnagyobb gazdasága komoly ellenszéllel kell megküzdjön, a lassuló növekedéstől kezdve a problémás ingatlanszektoron és a csökkenő születésszámon át, az évtizedek óta nem látott mélyponton lévő kínai-amerikai kapcsolatok jelentette akadályokig. Washington és Peking ugyanis vitában áll szinte minden kérdésben, az emberi jogoktól kezdve a technológiák átadásáig.
Hszi Csin-ping a héten élesen támadta az Egyesült Államokat, azt állítva, hogy az általa vezetett, Kínát "megfékező és elnyomó" kampány példátlan, súlyos kihívásokat hozott.
A gazdaság Covid-járvány utáni helyreállításának és Kína globális befolyásra törekvésének ugyanis útjában áll, hogy Washington korlátozza a fejlett technológiákhoz való hozzáférését, továbbra is támogatja Tajvant, és más, ellenségesnek tekintett lépéseket tesz.
A pekingi vezetők azt hangoztatják, hogy vissza akarják állítani Kína történelmi, politikai és kulturális vezető szerepét, növelni akarják a jólétet, technológiai téren saját lábára állítva az országot, s át akarják venni az irányítást az anyaország részének tekintett, 1949 óta önálló, demokratikus kormányzású Tajvan szigete felett. Amerikai tisztviselők szerint ezek tervek fenyegetőek, s részben külföldi cégek lenyúlásán vagy technológiájuk kikényszerített átadásán alapulnak, ami alááshatja az amerikai ipari dominanciát és jövedelmeket.
Washington az elmúlt években biztonsági aggodalmakra hivatkozva feketelistára tett kínai cégeket, köztük a Huawei globális technológiai márkát, korlátozva a legfejlettebb technológiákhoz való hozzáférésüket. A két nagyhatalom viszonya, széles körű kereskedelmi kapcsolataik ellenére feszült a hongkongi demokrácia felszámolása és az ujgur kisebbség elleni atrocitások miatt is. Nem beszélve arról, hogy Kína nem hajlandó elítélni az Ukrajna elleni orosz inváziót, sőt, hírszerzői jelentések szerint egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait a nyugati szankciókkal sújtott Oroszországgal, kihívás intézve az Ukrajnát támogató Egyesült Államokkal szemben.
Bár Hszi novemberben Indonéziában találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, a kétoldalú viszonyt tovább rontotta, hogy Washington azóta újabb tajvani fegyvereladásokat hagyott jóvá, több kínai vállalatot exportmegfigyelési listára tett, továbbá szorosabbra fűzte együttműködését Indiával, Ausztráliával és Japánnal Peking dél-kínai-tengeri befolyásának ellensúlyozására.
Pekinget különösen irritálja, hogy az amerikai és más nyugati törvényhozók támogatásukat fejezik ki az 1949-es polgárháború óta önálló, demokratikus kormányzású Tajvan iránt. Kevin McCarthy, az amerikai házelnök épp kedden erősítette meg, hogy a tajpeji vezetés óvatossága miatt Kaliforniában fogadja Caj Jing-ven tajvani elnököt egy áprilisra tervezett találkozón.
A republikánus politikus nyilván nem akarja megismételni demokrata párti elődje, Nancy Pelosi lépését, akinek tavaly augusztusi, demonstratív tajvani látogatása Tajvan elleni fenyegető berepülések és hadgyakorlatok sorát váltotta ki Kína részéről. Óvatosság ide vagy oda, Peking most is „súlyos aggodalmának” adott hangot Caj tervezett kaliforniai „tranzitmegállója” miatt, és „a helyzet tisztázását” kérte az amerikai féltől.
