Mintegy 3-4,5 százalékkal kevesebb vényt váltottak ki a betegek 2023 januárában, mint egy évvel ezelőtt – hangzott el a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) keddi háttérbeszélgetésén, amelyen a patika működtetés nehézségeiről is beszélt Zlinszky János a szervezet elnöke.
Elemzőik szerint idén akár 3-5 százalékkal is csökkenhet a vényre írt szerek dobozokban számolt forgalma: a betegek szortírozzák receptjeiket aszerint, hogy mire futja még havi bevételükből. Gyakran például a vérnyomást, koleszterinszintet szabályozókat hagyják ott a patikában. Ezek azok a készítmények, amit, ha nem szednek folyamatosan, hiányuk nem okoz azonnal tüneteket, de hosszabb távon súlyosak a következmények. A szakember hozzátette: a páciensek vásárlóerejének megrendülése jól látszik az egyéb termékek forgalmán is, így például a vitaminokból, táplálékkiegészítőkből közel 10 százalékkal vásárolnak kevesebbet.
Tavaly 114 millió gyógyszertári vásárlás történt mintegy 1000 milliárd forintért. Egy átlagos magyarra havonta 8-9 ezer forintos patikaszámla jutott, amelynek a felét az egészségbiztosító térítette.
Nemcsak a betegek pénztárcája vékonyabb: a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben a gyógyszertárakat is egyre nehezebb üzemeltetni. Zlinszky János elmondta: az utóbbi 12 évben folyamatosan csökkent a nyitva tartó gyógyszertárak száma. Jelenleg 168-cal, hét százalékkal van kevesebb, mint amennyi 2010-ben volt. Mivel azonban a nagyobb városokban nyitottak újakat is, a bezártak száma 200-nál is több lehet. Patikákat főként a kisebb településeken zárták be, azaz az itt élők gyógyszerellátása meglehetősen romlott. A HGYSZ számításai szerint 670 ezer állampolgárnak okozhat nehézséget a lakóhelyén kiváltani a receptjeit.
A patika-vállalkozásoknak a gyógyszerek árréséből kell fizetniük a személyzetet, az energiaköltségeket. Ez a bevétel azonban egyre kisebb, miközben a költségeik meredeken emelkednek. Példaként említette, hogy míg
az elmúlt tíz évben a támogatott termékek fogyasztói ára 33 százalékkal nőtt, addig az árréstömeg mindössze hat százalékkal.
A kiadási oldalon az energiaárak és az egyéb rezsiköltségek drasztikusan emelkedtek, egy átlagos forgalmú gyógyszertárban ez utóbbi akár havi 200-300 ezer forinttal is nőtt. Különösen nehéz helyzetűek a kisebb forgalmú, kis települések patikái, ezek ráadásul gyakran megfelelő hőszigetelés nélkül, régi épületekben működnek.
A szervezet elnöke szerint, ha nem történik valami a patikák jövedelmezőségének javítására, a következő 2-3 évben tovább csökken számuk.
Zlinszky János jelezte: tavaly megalakult a Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum (GYEF), úgy érzik az utolsó órában vannak, hogy közös javaslatokat tegyenek az egészségpolitikának. A testület javaslatai között szerepel a kistelepülések gyógyszerellátásának erősítése, az árrés újratárgyalása, a gyógyszertári szolgáltatások bővítése is. Ez utóbbiak között például szívesen átvennék a szezonális vakcinák beadását az amúgy is nagyon leterhelt háziorvosoktól. Besegítenének a terápia-menedzsmentbe. Továbbá örülnének, ha bizonyos körülmények között a gyógyszerész is írhatna receptet. Utóbbi magyarázatához Zlinszky János hozzátette: ügyeletben előfordul, hogy egy krónikus betegnek elfogy az állandóan szedett készítménye, ilyenkor például ezt, meghatározott, a következő vizitig elegendő mennyiségben felírhatná a gyógyszerész is.
