Ez látszólag megfelel a piaci áresésnek: a TTF-nek is nevezett holland gáztőzsde – kutatásaink szerint – irányadó, két hónappal korábbi, októberi átlagszintje ugyanis 33 százalékkal 1324 euróra esett. Ennél az oroszoknak tehát még mindig körülbelül 7 százalékkal többet kellett fizetnünk. Igaz, ez a felár a novemberi, tíz százalékhoz képest némiképp csökkent.
A TTF mértékegységeiben, míg az októberi tőzsde megawattóránként (MWh) 135 eurós átlagot mutatott, addig a decemberi orosz ár MWh-nként 144 euróra becsülhető.
Még „emberközelibb” számokban, a decemberi orosz árunk köbméterenként 573 forint. A tarifa így már megközelítette az október óta 767 forintos „lakossági piaci áron” belül az áfa és a rendszerhasználati díjak levonása után megmaradó, körülbelül 547 forintos „molekulaárat”. A lakossági bevételek ugyanakkor továbbra sem fedezték az oroszoknak kifizetett vételárat. A bevételek zöme ugyanis változatlanul a „rezsicsökkentett”, köbméterenként 101 forintos tarifákból származott. Ebből ráadásul az áfa és a rendszerhasználati díjak levonása után csak körülbelül 50 forint marad magára a gázra. A fűtőanyag központi kereskedelmét végző, állami MVM bevételei és a kiadásai közötti, több ezermilliárd forintos tavalyi hiányt az Orbán-kormány a költségvetésből fedezte.
Decemberben Oroszországból közvetlenül 328 millió köbméter gázt kaptunk. Ez 38 százalékkal múlja alul a novemberi, több mint egy éves csúcspontnak számító mennyiséget. Az év utolsó havában 463 millió eurót, átszámítva 188 milliárd forintot fizettünk Putyinnak a fűtőanyagért.
Vlagyimir Putyin a rekorder magyar gázárat is megemelte, az Orbán-kormány a rezsicsökkentett ár hússzorosát fizette az oroszoknak októberbenAz év egészében az oroszoktól 4,3 milliárd köbméter gázt kaptunk. Míg a 2021-ben leszállított, 5,9 milliárd köbméterért összesen 544 milliárd forintot fizettünk, addig a 2022-es, több mint negyedével kisebb adagért közel 4 és félszer többet, összesen 2,4 ezermilliárdot szurkoltunk le Putyinnak. Míg ebből 2021-re 92, addig 2022-re 574 forintos köbméterenkénti átlagár adódik.
Tekintettel arra, hogy a TTF átlaga decemberben ezer köbméterenként 1148 – MWh-nként 118 - eurón állt, ha nem az orosz szerződés alapján, hanem a szabad piacról vásároltunk volna gázt – vagyis egy pillanatra eltekintünk a minden bizonnyal szerződésben rögzített, két hónapos elcsúsztatástól -, úgy 19 százalékot, körülbelül 35 milliárdot megtakarítottunk volna. Ugyanezt a számítást az év egészére vetítve kimondható: ha a gázt nem az orosz szerződés alapján, hanem a szabad piacon vettük volna meg, úgy körülbelül 265 milliárd forintot takarítottunk volna meg. A két hónapos elcsúsztatást is figyelembe véve az oroszoknak fizetett többlet kétszázmilliárd forintra jön ki.
Ezért is fura, hogy Orbán Viktor, Unión belüli helyzetünket folyamatosan veszélyeztetve, látványosan Moszkva-barát politikát folytat. Állítása szerint ennek az az oka, hogy az oroszoktól megkapjuk a szerződésben megrendelt gázt. Kétségtelen: Moszkva ma már kizárólag a magyar-orosz megállapodást nem sértette meg a szállítások egyoldalú leállításával. Azok az államok viszont, amelyek gázcsapját Putyin ily módon elzárta, azóta sikerrel váltottak más beszállítóra.
Csökkenhetne az emelt gázdíj, a fűtőanyag tőzsdei értéke immár a lakossági piaci tarifa felét sem éri elTekintettel a két hónapos eltolásra és a KSH további két hónapos közlési átfutására, orosz gázárunk íve egész áprilisig viszonylag pontosan becsülhető. Eszerint az év első negyedében jelentős áresés várható: az augusztusban 236, decemberben pedig 118 eurón álló TTF februárra már 53 euróig esett. A kormány nyilatkozatai is megerősítik, hogy emiatt a tavalyi, több ezermilliárdosnál egyelőre enyhébb költségvetési nyomásra számítanak. Mindazonáltal a – piaci immár több mint kétszeresére, illetve a „rezsicsökkentett” tarifa hétszeresére rúgó, „átlagfogyasztás feletti” – „lakossági piaci ár” csökkentése április végéig bizonyosan nincs napirenden.
Számításaink változatlanul helytállók
Miközben Magyarország gázbeszerzési ára, amiként tavaly is látványosan megmutatkozott, alapjaiban befolyásolja az állam költségvetési mozgásterét, az Orbán-kabinet a 2021 végén megkötött új, 15 éves magyar-orosz gázbeszerzési szerződés titkosságára hivatkozva erről semmit nem árul el. Lapunk a KSH külkereskedelmi statisztikái alapján tavaly év eleje óta, havonta közöl a két hónappal korábbi orosz gázárunkra vonatkozó becslést. Bár a kormány közvetlenül azóta sem válaszol semminemű, ezzel kapcsolatos megkeresésünkre, áttételes jelek szerint sorozatunk komoly hullámokat vet. Így a választások óta alábbhagyott a (piacinál valójában drágább) magyar-orosz szerződés alaptalan dicsérete. Ugyanakkor rendszeresen kapunk bizonyos, számításaink helytállóságát - alaptalanul – támadó „jelzéseket” is.
Ezek kapcsán megjegyzendő: bár tény, hogy augusztus és november között az elvileg nem közpénzből gazdálkodó Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) rendkívül magas, köbméterenként mintegy 1141 forintos tarifán 739 millió köbméter „különleges földgázkészletet” vásárolt, ezt is az MVM-től szerezték be, amely minden valószínűség szerint szintén az orosz Gazpromtól kért többletgázt. Ez tehát bizonyára nyomot hagyott a tavalyi év második felében kifizetett magyar gáztarifán. Azt ugyanakkor sosem állítottuk, hogy ez az átlagár a magyar-orosz gázszerződés tarifájának felelne meg. Ugyanakkor szakértők szerint a két érték igencsak közel állhat egymáshoz. Ráadásul, bár az MSZKSZ beszerzéseit elvileg a belföldi energiacégek – tehát a hazai fogyasztók – befizetéseiből állja, a különleges földgázkészlet hitelének visszafizetésére az állam is biztosítékot adott. Másfelől: orosz tarifánk általunk kimutatott felárát kétségkívül befolyásolja a gáz fűtőértéke, vagyis a köbméter és a MWh közötti váltószám. Ugyanakkor, bármely fűtőértékekkel is számoltunk, az oroszok rendre drágábbnak bizonyulnak. Bár a leggyengébb fűtőértékből kiindulva, a két decemberi adat egybeesik, a nemzetközileg elfogadott váltószámot alapul véve nem 7, hanem 10 százalékos orosz felár adódik.