Alekszandr Lukasenóval folytatott szerdai megbeszélésén Hszi Csin-ping kínai elnök ígéretet tett arra, hogy országa erősíti gazdasági kapcsolatait Belarusszal, kelet-európai diktátor vendége pedig kijelentette, hogy "teljes mértékben támogatja" Peking ukrajnai béketervét. Az orosz-ukrán háború ügyében hazája álláspontját semlegesnek feltüntető kínai vezetőt cseppet sem feszélyezte, hogy béketervét elsőként azzal a Lukasenkóval hitelesítteti, aki 2020 őszén brutális erőszakkal fojtotta el a hatodik elnökválasztási győzelmét követő ellenzéki tiltakozásokat, s aki Putyin legközelebbi szövetségese Oroszország Ukrajna elleni háborújában.
"A kínai-fehérorosz barátság megbontathatlanul erős" – mondta Hszi, és a Hszinhua hírügynökség szerint úgy fogalmazott, "Kína és Belarusz a nemzetközi igazságosság letéteményesei". Lukasenko, akinek országát egyre keményebben sújtják a háborús szerepe miatt kivetett nyugati szankciók, újabb kínai befektetésekre kapott ígéreteket Hszitől. A látogatás során a felek számos gazdasági megállapodást írta alá, s ígéretet tettek arra, hogy elmélyítik együttműködésüket a katonai személyzet kiképzése, a terrorizmus elleni küzdelem és a "színes forradalmak" közös megakadályozása terén is.
Ami Ukrajnát illeti, "Kína álláspontjának lényege a béke előmozdítása és a tárgyalások megkönnyítése" - jelentette ki a kínai elnök."Alapvető fontosságú, hogy ragaszkodjunk a politikai rendezés irányához, hagyjunk fel minden hidegháborús mentalitással, tartsuk tiszteletben minden ország jogos biztonsági aggályait, és építsünk ki egy kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható európai biztonsági architektúrát" – hangoztatta.
Hszi először nyilatkozott Peking 12 pontba szedett álláspontjáról, amely az EU és az Egyesült Államok álláspontja szerint a háború jelen állásában csak Moszkva számára kedvező. Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyitottnak mondta magát a javaslat egyes részeinek megfontolására, a kínai elnök szerdán nem tett utalást Zelenszkij tárgyalási javaslatára, az orosz média viszont arról számolt be, hogy Hszi még tavasszal Moszkvába látogat.
Belarusszal fenntartott kapcsolatát Kína tavaly szeptemberben értékelte fel, több hónappal az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után, amelyben Minszk megengedte Moszkvának, hogy területéről indítsa meg a „különleges katonai művelet” Kijev elleni fő csapásirányát. A kínai külügy most „időtálló átfogó stratégiai partnerségként" jellemezte a Minszkhez fűződő kapcsolatokat, amelyek kiszélesítése egyes megfigyelők szerint nagyrészt az Oroszországot sújtó nyugati szankciók megkerülését szolgálhatja.
Lukasenko pekingi látogatása egybeesett az amerikai külügyminiszter közép-ázsiai útjával, amelyen főként az ukrajnai háború hatásairól és nyugati szankciók térségbeli betartásának szükségességéről tárgyalt, kilátásba helyezve, hogy a szankciók miatt hátrányos helyzetbe kerülő helyi vállalatokat az Egyesült Államok kártalanítja. Üzbegisztáni beszédében Antony Blinken megjegyezte, hogy a háború "mély aggodalmat keltett az egész régióban". "Végül is, ha egy erős ország kész erőszakkal eltörölni egy szuverén szomszédjának határait, mi akadályozza meg, hogy ugyanezt megtegye másokkal is?” Blinken Pekingnek is odaszúrt, kijelentve, hogy Kína "a nyilvánosság előtt a béke erejeként tünteti fel magát", miközben továbbra is "táplálja a Vlagyimir Putyin által kirobbantott tűz lángjait".
A belarusz diktátor kínai útjával kapcsolatban Borisz Tizenhausen ukrán külpolitikai elemző felhívta a figyelmet arra, hogy azt eredetileg őszre tervezték. Előrehozatala szerinte egyfelől azt jelentheti, hogy Peking jó alkalomnak találta saját nagyhatalmi pozíciójának erősítésére. Az Unian ukrán hírügynökségnek adott interjújában az elemző ravasznak nevezte a kínai béketervet, amely nagyrészt általánosságokat hangoztat, de például szigorúan elutasítja az atomfegyverek bevetésének lehetőségét, mintegy rendre tasítva Moszkvát, amely ezzel nem egyszer fenyegetőzött. A megsürgetett Lukasenko-látogatás másik lehetséges okának azt nevezte Tizenhausen, hogy a kínai vezetés joggal aggódik Belarusz gazdasági lehetőségeinek rohamos beszűkűlése miatt, miután egy lengyel újságíró letartóztatása és börtönre ítélése miatt Varsó korlátozta a lengyel-belarusz határforgalmat. Belarusznak ugyanis jelentős szerepet szántak a kínai Egy Övezet – Egy Út (az Új Selyemút) projektben.
Végül arra is kitért, hogy a kínai kapcsolatok megerősítésével Lukasenko abban reménykedhet, hogy az orosz-fehérorosz szövetségi állam egyre szorosabbra fűzése ellenére megőrizhet valamit Minszk függetlenségéből. Az ukrajnai háború orosz kudarcait látva pedig vélhetően arra is készül, hogy átmenthesse hatalmát Putyin esetleges bukása utánra is.
