- A „tények talapzatán” vitázna az Orbán-kormány a debreceni akkumulátorgyárról, az ellenzéknek azonban rengeteg kételye van

„Most dől el, hogy hol lesznek a jövő ipari központjai, a jövő autógyárai. Leginkább ott, ahol akkumulátorgyárak is vannak” - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az akkumulátorgyárakról szóló vitában az Országgyűlés hétfő esti ülésén.

Dömötör Csaba megjegyezte, a Ford például Michigan államban jelentett be akkumulátor-beruházást azzal a kínai CATL vállalattal, amelyhez a debreceni beruházás is kötődik. Kijelentette, ezekben az években dől el, hogy Európában hol lesznek ilyen gyárak, ami azt is jelentősen befolyásolja, hogy hol lesznek autógyárak. Ahol nem lesz akkumulátorgyártás, ott leépülhet az autóipar és megszűnhetnek a munkahelyek. Magyarország ezt nem engedheti meg magának - hangsúlyozta.

Szerinte a járműgyártásban már most is 160 ezren dolgoznak. A járműipar súlya a hazai össztermékben jelenleg közel 20 százalék. Ez forog kockán. Az államtitkár szerint természetes a kérdésfelvetés, hogy milyen környezeti terheléssel jár egy ilyen gyár. „Ha egy beruházó Magyarországra jön, akkor kutya kötelessége betartani a környezetvédelmi előírásokat. Azokat a környezetvédelmi előírásokat, amelyek számos esetben szigorúbbak, mint az uniós követelmények" - magyarázta. Kitért arra is, hogy a németországi Türingiában ugyanilyen technológiával jött létre akkumulátorgyár, és ugyanez a vállalat építette azt az üzemet, amit a németországi zöldek fenntartható, zöld beruházásnak tekintenek.

- zárta mondandóját Dömötör Csaba. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy látja, a nemzetközi piacok már úgy beszélnek Magyarországról, hogy itt lesz a nyugat és a kelet találkozási pontja, az a helyszín, ahol a nagy német autógyártók és az ázsiai akkumulátor-beszállítók találkoznak. Magyar Levente szerint az ellenzék egy évek óta működő és folyamatosan fejlődő iparág ellen indított összehangolt támadást, miközben a nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy ebből a versenyből senki sem akar kimaradni. Kitért arra is, hogy a Bloomberg adatai szerint egész Észak-Amerikában 55 helyen folyik akkumulátorgyártás, mintegy 813 gigawattóra teljesítménnyel, s a tervek között szerepel 40 új akkumulátorgyár létrehozása is az Amerikai Egyesült Államokban. Németország a jelenlegi tervek szerint 14 akkumulátorüzemet kíván beállítani a következő években.

A politikus ugyancsak azt hangoztatta, a helyi lakosok felvetéseit, esetleges félelmeit meg kell hallgatni, azokról párbeszédet kell folytatni, konkrét válaszokat kell adni. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a magukat zöldnek mondó baloldali politikusok politikai haszonszerzés reményében próbálják félrevezetni és elbizonytalanítani az embereket az akkumulátorgyárak tekintetében. Éppen ezért világosan és egyenesen kell ebben a tekintetben beszélniük: 

- fogalmazott Magyar Levente. 

Az ellenzéki felszólalások sorát a párbeszédes Szabó Rebeka kezdte, aki felháborítónak nevezte, hogy társadalmi és környezeti hatásvizsgálat nélkül fogadta el az Orbán-kormány a Nemzeti Akkumulátor Stratégiát. A gyerekeink jövőjéért, a vizünkért, a termőföldért aggódó szülőkkel pedig nem állnak szóba. Ezt a mikepércsi édesanyák is tanúsíthatják, nem adnak nekik érdemi válaszokat - sorolta  kifogásait, megjegyezve, hogy örül ennek a vitanapnak, mert itt a kormány elmondhatja, „miért is tartják olyan jó ötletnek, hogy telerakják az országot víz és energiazabáló akkumulátor-gyárakkal.”

Megjegyezte, hogy a kormány által hivatkozott németországi türingiai gyár mintegy 70 hektáron terül el - vagyis kisebb, mint a debreceni, s ráadásul 7-szer nagyobb lesz a termelése, mint a németországinak. Így ezért a kormány eltévesztette a nagyságrendeket. „Itt van Göd, Iváncsa, Kistelek, Komárom, akár Győrszentiván, és még számos akkumulátorgyár az országban, amivel Önök telezsúfolják az országot, elhallgatják az alapvető környezeti információt, nem kommunikálnak az állampolgárokkal. 

- zárta mondandóját Szabó Rebeka.

A DK-s Oláh Lajos úgy látja, a napirendi pont nem csupán az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos problémákra mutat rá, hanem az Orbán-kormány környezetvédelem-ellenességét is jól tükrözi. Kijelentette, ez a kormány soha senkivel nem egyeztet, nem érdekli a lakosság, a civil szervezetek véleménye. Ráadásul a kormány folyamatosan adatokat titkol el, hatásvizsgálatokat tüntet el ahelyett, hogy minél gyorsabban szükséges információkat biztosítana az állampolgároknak. Sajnos az akkumulátorgyárak letelepedésével kapcsolatban az látszik, hogy nem Magyarország kompetitív előnyei teszik vonzó befektetési célponttá hazánkat, hanem a költségalapú verseny legjellemzőbb előnyei: az olcsó munkaerő és az állami támogatás - vélekedett.

Az ellenzéki politikus problémaként említette, hogy ma még nem látszik, hogy ezek az akkumulátorgyárak érdemi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet hoznának az országba. Egyúttal azt szorgalmazta, hogy vissza kell adni az önkormányzatoknak az elvett építési hatóságok jogköreit, törvénymódosítással meg kell tiltani, hogy a kormány kénye-kedve szerint elvehesse a területeket különleges gazdasági övezet alakítása címszóval. A gyárak létesítésénél a környezeti hatástanulmány elkészítésének mindig kötelezőnek kellene lennie. Éppen ezért azt javasolta, hogy támogassák az árnyékkormány azon javaslatát, amelyet a kérdésben benyújtottak. 

Az LMP országgyűlési képviselője ugyancsak a németországi gyárat hozta fel érvelésében. Csárdi Antal szerint Türingiában több mint kétszer annyi csapadékra számíthatnak évente az ott élők. A helyzet az, hogy ez a technológia a Kárpát-medence adottságait figyelembe véve azt fogja eredményezni, hogy az a hihetetlen vízkincs, amivel rendelkeztünk, és ami egyébként is fogyóban van a kiszáradó Kárpát-medence miatt, az teljesen el fog fogyni, ki fog teljesen száradni a Kárpát-medence, és a kérdés az, hogy fölvállalhatjuk-e ezt egy képzelt előnyért - vélekedett. Ezt követően azzal folytatta, hogy „azt láthattuk a kormány részéről (...) mint hogyha visszautaztunk volna az időben, és az 1970-es évek, vagy (...) a '60-as évek közepén néztük volna meg a Magyar Szocialista Munkáspárt valamelyik termelési jelentését, és tiszta szerencse, hogy nem narancstermelésbe akarnak fogni, mert azt gondolják versenyképesnek, mert a helyzet az, hogy a narancstermelésre sem alkalmas hazánk, és az adottságait tekintve az akkumulátor termelésre sem.”

Kritizálta azt is, hogy a kormánypártok nem vesznek részt a közös gondolkodásban, és ezt a vitát is úgy sikerült megszervezniük, hogy (este) fél tízkor még az előterjesztői expozék zajlanak. A beruházás a leggyengébb elemének hulladékkezelést tartja. Azt hangoztatta, „ezek a veszélyes hulladékok, és ez a hulladékkezelés alapvetően fogja befolyásolni azt a jövőbeli életminőséget, amit itt hagyunk gyermekeinknek és unokáinknak”.