Kielégíthetetlennek tűnik a kormány étvágya; az iskolák és a kórházak bekebelezése után a szemétszállítás, majd a víziközművek és a történelmi termálfürdők kerültek célkeresztbe. A Népszava értesülése szerint most a rezsitámogatás fejében a közvilágítást venné át az önkormányzatoktól az Orbán-kormány.
Január végén Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként kereste fel a Karmelita kolostorban Orbán Viktort és együtt „áttekintették, hogy az állam milyen segítséget tud adni a nehéz helyzetbe került településeknek”. Szita azzal az ígérettel távozott, hogy a – lélekszámát tekintve – közepes méretű megyei jogú városok, mint amilyen például Kaposvár, 800 millió forint körüli kompenzációra számíthatnak, míg a jelentősebb adóbevétellel rendelkező városok ennél kevesebbet, 200 millió forint körüli összeget kaphatnak. (Az első rezsikompenzációs körből kimaradt önkormányzatok azóta is hiába várnak a támogatásra.)
Már a találkozó előtt beharangozták, hogy Orbán Viktorral a rezsitámogatás mellett arról is szót ejtenek, milyen önkormányzati feladatokat vehetne át az állam a forráshiányos helyhatóságoktól. Kaposvár polgármestere akkor úgy fogalmazott: „sok olyan van, amit szívesen átadnának az önkormányzatok, de kevesebb, aminek átvételére a kormány nyitott is”.
Szita Károly később egy informális beszélgetésen elárulta, hogy a miniszterelnökkel „sorra vették” az átvehető önkormányzati feladatokat, amelyek közül a kormányfő a közvilágítást „választotta”.
Az elmúlt évek államosítási hullámai után meglehetősen leszűkült a lista, és van olyan önkormányzati feladat, amitől eleve elzárkózik a kormány, mint például a szociális intézmények, temetők üzemeltetése. A közösségi közlekedésből pedig láthatóan csak a helyközire tart igényt az Orbán-kabinet. (A napokban bejelentett MÁV-Volán közös bérletek miatt a helyi szolgáltatók még rosszabb helyzetbe kerülhetnek.) A színházak közül pedig már ki is mazsolázta a kormány, ami neki kellett, a művelődési házakat a Lezsák Sándor vezette Népfőiskola Alapítvány által működtetett Nemzeti Művelődési Intézettel (NMI) fogta hálóba.
Lapunk kérdéseire Szita Károly csak annyit válaszolt munkatársán keresztül, hogy Kaposvár számlájára - ahogy tudomása szerint a többi, első körben rezsikompenzációban részesült önkormányzathoz is - megérkezett a pénz, amit energiatakarékosságot célzó beruházásokra fordítanak. A második körösökkel tudomása szerint egyenként tárgyal majd a kormány képviselője. A közvilágítás államosításáról viszont Szita „még nem szeretne semmit sem kommunikálni”, és „ha majd publikus lesz, elmondja”. Kerestük az Energiaügyi Minisztériumot is, de nem kaptunk választ arra, hogy készülnek-e az önkormányzati közvilágítási rendszerek átvételére.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnökéhez még nem jutott el a közvilágítás állami átvételéről szóló felvetés, de nem lepődne meg rajta. Már csak azért sem, mert az áramtermelés és kereskedés eleve állami monopólium, ráadásul igen faramuci a helyzet: másé az oszlop, másé a vezeték, más adja az áramot, míg az önkormányzatok javarészt csak a lámpatesteket biztosítják. A központi költségvetés közvilágításra biztosított normatívája azonban erre is kevés. Az energiaárak elszabadulása óta még nagyobbra nyílt az olló. Sok önkormányzat fenyegetőzött azzal, hogy lekapcsolja az utcai villanyokat, de ezt végül sehol nem tették meg.
– Furcsa is lenne a XXI. században egy ilyen lépés – véli Tab fideszes polgármestere, aki szerint az önkormányzatok mindezekre tekintettel nem igazán tiltakoznának a közvilágítás államosítása miatt.
Ezzel megszabadulnának a korszerűsítés terhétől is. A települések az elmúlt években milliárdokat költöttek energiatakarékos ledes lámpák beszerzésére.
„Budapest közvilágítás korszerűsítési programjában 2024 végéig 19 ezer lámpatest cseréjét irányoztuk elő. Ezt követően évente 25 – 30 ezer lámpatestet cseréltetnénk ki uniós forrásból vagy bankhitelből – válaszolta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszava kérdésére. Csak az idén 482 milliót fordítanak ledes fényforrások beszerelésére.
A közvilágítás igazi vonzerejét a helyreállítási alappal megnyíló csaknem 3400 milliárd forintos hitelkeret jelentheti, amelyet javarészt energetikai programokra költene az Orbán-kabinet.
Főként villamosenergia infrastruktúra bővítést, napelemes fejlesztéseket, megújuló energiaforrásokra való áttérést finanszíroznának az uniós forrásból, de az energiatakarékossági projektek közé könnyen beilleszthető a közvilágítási rendszerek korszerűsítése, amely 40-50 százalékos megtakarítást eredményezhet.
Az már más kérdés, hogy sok helyen az ott élők sötétebbnek találták az utcákat a csere után. Ez volt az első panasz Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az egykori érdekeltsége, az Elios Innovatív Zrt. által végrehajtott korszerűsítésre is. Később sok minden más is kiderült. Az közbeszerzéseket az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálta és az összes, 35 uniós forrásból megvalósult közvilágítási projektnél talált szabálytalanságot, jelentése szerint a cég pályázati győzelmei érdekében szervezett csalási mechanizmust építettek ki. A magyar rendőrség ennek ellenére villámgyorsan lezárta a nyomozást bűncselekmény hiányában, a projektek összértékét, bő 13 milliárd forintot pedig a kormány az államkasszából teljes egészében visszafizette, így veszteség híján abbamaradt az uniós vizsgálat is. Tiborcz István részesedését később megvette régi üzlettársa, Paár Attila milliárdos a West Hungária Bau Kft.-n keresztül.
A belügy mossa kezeit, nem dolga, hogy foglalkozzon a Tiborcz-féle gyatra közvilágítássalAz Elios végelszámolás alatt áll, a vele vagy jogelődjével kapcsolatba került cégek közül azonban több ma is aktív szereplője a piacnak.
Szerződés 999 hónapra
A Közbeszerzési Értesítőben fellelhető közvilágítási tenderek szerint az önkormányzatok több tízezer lámpa cseréjére írtak ki pályázatot az elmúlt években több milliárd forint értékben. A fele részben fővárosi, fele részben az E.on Hungária Energetikai Zrt. tulajdonában lévő Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. az idei korszerűsítés költségének javát - 446 millió forintot - energiamegtakarításból fedezné. A települések többsége azonban szabad források híján másik utat választ és hosszabb távú üzemeltetési szerződés fejében korszerűsítteti rendszerét. Van, ahol egy-két évre, másutt 120 hónapra (Székesfehérvár), de akad olyan önkormányzat is, amely 999 hónapra szerződne. Dömsöd egy évre 13,4 millió forint bérleti és üzemeltetési díjat fizetne a korszerűsítéssel egybekötött rendszervbővítésért és üzemeltetésért szinte beláthatatlan időtávra, 999 hónapra (83 évre) szóló szerződés keretében, amit 180 hónapig fel sem mondhat. Hasonló időtávú tendert hirdetett Tolna városa is, de előzetes vitarendezés miatt visszavonták a felhívást, Abádszalók azonban végigvitte az eljárást.
