– Meglepő, hogy az antifa (antifasiszta) mozgalomhoz tartozó aktivisták viperával és más eszközökkel elkövetett véres támadásokat hajtottak végre neonácinak tartott személyek ellen Budapesten. Nem véletlen, hogy a támadók főként külföldiek voltak – nyilatkozta lapunknak Mikecz Dániel mozgalomkutató, a Republikon Intézet politológusa.
Magyarországon a „nem jobboldalon” kevéssé érhetők tetten erőszakos megnyilvánulások – hangsúlyozta. Elvétve előfordult ilyesmi – például a Fidesz-székháznál a netadós tüntetések idején, vagy később, a rabszolgatörvény elleni tiltakozáskor –, de az erőszak akkor sem személyek, hanem tárgyak ellen irányult.
Az antifa mozgalomnak Magyarországon nincs erős gyökere, az a fajta baloldali hagyomány, amely Olaszországban vagy Németországban kialakult, a Kádár-korszak miatt erősen diszkreditálódott, hiteltelenné vált
– folytatta Mikecz Dániel. A jobboldali szélsőségekkel szembeni fellépés főként jogállami, demokrata-liberális értelmezésben jelent meg – utalt egyebek között a kilencvenes években szerveződött Demokratikus Chartára.
– Erőszak alkalmazása sokkal inkább a radikális jobboldali mozgalmiságra jellemző – rögzítette a mozgalomkutató, aki a „radikális jobboldal” terminológiát használja a neonáci irányzatot is magában foglaló szélsőjobboldali szubkultúrára. Mikecz Dániel vízválasztónak tartja a Gyurcsány-kormány elleni 2006-os utcai zavargásokat. A mozgalomkutatásban született felismerés szerint a tüntetések erőszakosságának mértéke összefügg azzal, hogy az adott aktivista közeg, vagy az adott mozgalom összecsapott-e már a rendőrséggel, az állami erőszakszervezetekkel. Márpedig a 2006-os eseményekben jórészt olyan futballhuligánok vettek részt, akiknek ilyen téren már volt tapasztalata, és akik átfedést mutattak a radikális jobboldallal. A futballhuligánok átvitték az erőszakot a politikába.
Újabb bántalmazásra derült fény, amelynek szélsőjobboldaliak lehettek az elkövetői BudapestenA szélsőjobb simán kijátszotta a rendőri tiltást, a magyar állam cége mélyen hallgatKérdésünkre, hogy a külföldi antifák miért éppen most támadtak Budapesten, Mikecz Dániel elmondta: az antifa mozgalomnak az a lényege, hogy ne adjon teret az értelmezésük szerint fasiszta gyülekezéseknek. A budapesti „becsület napja” vagy a Kitörés emléktúra miatt Németországban is mozgolódni kezdett a radikális jobboldal, feltehetően ez keltette fel a német antifák figyelmét.
Nyugat-Európában létezhet olyan benyomás, hogy Orbán Viktor vezetésével fasizálódik az ország.
A német antifákat azonban elsősorban nem az érdekelte, hogy mi történik Magyarországon, hanem az, hogy az itteni eseményekbe a német radikális jobboldal is bekapcsolódik.
Magyarországon a nyugatellenesség, a sérelmi politika, a kisebbségekkel szembeni intolerancia meglévő jelenség, amit a kormány is erősít – jegyezte meg Mikecz Dániel. Éppen ezért a radikális jobboldalnak sok lehetősége van rá, hogy erősödjön és akár a politika fősodorhoz is illeszkedjen. Amikor például Orbán Viktor azt fejtegeti, hogy a politikailag korrekt beszéd korlátozza a szuverenitást, akkor felhatalmazást ad: ki lehet kezdeni azokat a normákat, amelyek arról szólnak, hogy ne bántsunk más csoportokat.
Az antifák múlt heti akciói után legalább egy, de valószínűsíthetően több esetben is szélsőjobboldaliak támadtak meg antifasiszta, vagy annak gondolt embereket. Mikecz Dániel ennek ellenére nem tart erőszakhullámtól, a helyzet eszkalálódásától. Szerinte ugyanakkor arra számítani lehet, hogy az antifák támadásait a kormányzó jobboldal igyekszik majd felhasználni a Fidesz ellen szerveződő baloldali csoportok és mozgalmak lejáratására.
