Az ötödik Orbán-kormány gazdaságfejlesztési miniszterét egykor korosztálya (a mai negyvenesek) legtehetségesebbjeként tartották számon a Magyar Nemzeti Bankban. Nagy Márton volt az egyetlen vezető közgazdásza a jegybanknak, akit a 2013-ban megérkező új elnök, Matolcsy György átvett elődje, Simor András garniturájából, s rövidesen alelnökévé is tette. Nevéhez fűződik a devizahitelek forintosításának levezénylése is, amely korántsem volt ugyan problémamentes, de talán ennél is fontosabb, hogy sikerült kihúznia a méregfogát annak, hogy a lakossági hitelek a jövőben még válságok idején se dőlhessenek be tömegesen.
Szakmai hitelességét senki nem vonta kétségbe, viszont a pályáját rokonszevvel követők is megrökönyödhettek azon, ahogy Nagy Márton immáron miniszterként, a KSH legfrissebb, előzetes, múlt évi GDP-adatát kommentálta: – A háború és a magyarok által elutasított, káros brüsszeli szankciók sújtotta gazdasági válsághelyzetben is kivételesen teljesített a magyar gazdaság.
Korántsem az úgymond "káros brüsszeli szankciók" által sújtottan, egészen más, okokból - a stasztikusok szerint - a magyar gazdaság 2022 utolsó negyedévében technikai recesszióba került, s jelenleg is ott van! Vagyis két egymást követő negyedévben csökkenő pályára állt. A negatív teljesítményt kivételesnek nevezni, még az egyébként jogosan elégedetlenkedők megnyugtatására szolgáló kormányzati propaganda részeként sem kecsegtethet sok sikerrel. "Az eredmények elismerése mellett a kormány szándéka továbbra is világos .... elkerüljük a recessziót" - mondta a miniszter, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy technikai értelemben ez nem sikerült. Már csak azért sem érthető ez az öntömjénezés, mert a visszaesés egyértelműen az egész világot sújtja, bár emellett jó esély van arra is, hogy röpke néhány hónap alatt megtörténhet a kilábolás. A recesszió bár rendkívül kellemetlen, ám a gazdasági ciklusok állandó velejárója az üzleti élet korrekciója.. Erre jó példa, hogy manapság a hazai vendéglátóhelyek sorra húzzák le a rolójukat, ám a talpon maradtak összesített forgalma képes pótolni, a kirostálodókét. Az Egyesült Államokban az időnként felbukkanó recesszióból, az elmúlt száz esztendőben húszat is összeszámoltak. Ugyanakkor a recessziók kísérőjelenségével, a drámai módon megnövekvő munkanélküliséggel ezúttal nem kell számolnunk. A háztartások most egyik hónapra a másikra egyre kevesebbet fogyasztanak ugyan, de ennek oka korántsem a recesszió, hanem a vágtató infláció az oka. A recesszió állandó kísérőjelensége a beruházások lelassulása. Magyarországon sincs ez másként. Az invesztíciók elapadásában viszont nagy szerepet játszik a friss uniós források hiánya, és az újbóli folyósítás kezdetének bizonytalansága. .
A GDP, az általánosan elfogadott nézet ellenére nem a gazdaság teljesítményének mérésére szolgál, hanem az eredeti funkciója a nemzeti jólét alakulásának követése volna. Manapság viszont ezt a szerepét aligha tölti már be. Több próbálkozás volt már a felváltására. Eredmény nélkül.