;

trauma;krimi;tévésorozat;Profil;kényszerszabadság;amerikai thriller;érzékenyítés;

- Sorozatos profilalkotás (Mészáros Dorka: Mimézis)

Nézzük az elkövet… khm, izé, a szerzőt. Mészáros Dorka 1992-ben született Pápán. Író, kriminológus, kommunikációs szakértő. Az írás mellett interaktív nyomozós vacsoraszínházakat vezet. Kedvenc zenekaraként a finn Nightwisht szokta említeni, kedvenc színeként a zöldet (megjegyzés: a könyvei fülén lévő fényképen kék ruhát visel). A csokis-sós popcornnal állítólag megvesztegethető. Szmöre nevű kutyája szintén nagy kedvenc, jelen könyvét is neki ajánlja! Korábban már az olvasók látókörébe kerülhetett tiniknek írt köteteivel (Én vagy senki, 2016; Kiszámolós, 2020; Felelsz vagy mersz?, 2021), első, felnőtteknek szóló regénye Nem biztos, hogy visszajövök címmel 2021-ben jelent meg. Ennek kapcsán került kikérdezésre általunk: „Bűnök iskolája”, Nyitott mondat, 2021. november 12.

Első számú szereplője: Varga Gergő. Pszichológus­szakértő-gyakornok a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozó főosztályán. Kriminálpszichológus, a profilozás szakértője. Meleg. Kényszerbetegségekben (verbális ismétlés) is megmutatkozó poszttraumás áldozata egy a gimnáziumi évei alatt elszenvedett gyilkossági kísérletsorozatnak (7-11-es gyilkosságok), amit a szerző az Én vagy senki című kötetében feldolgozott; kisebbségi komplexusai ellenére a fizikális megjelenése („gesztenyebarna szempár, fogkrémreklámba illő mosoly”) miatt a nők döglenek utána. Honda motorkerékpárral közlekedik.

Másik kulcsszereplő: Wass Réka, 35 éves rend­őr­nyomozó, aki éppen kényszerszabadságát tölti terhessége okán, mivel egy rendőrségi akció során megerőszakolta egy sorozatelkövető, és a kórházban, kómában töltött hetek ideje alatt kedves anyukája úgy nyilatkozott a nevében, hogy megtartja a magzatot. Heves természetű, kontrollmániás, a munkája megszállottja, korábban szerelmi viszonyban állt munkatársával, Tonkó Gábor (Toni) nyomozóval. Az élete romokban, a kilakoltatás réme fenyegeti. Elemér nevű kutyáját (yorki) a szomszédjától örökölte.

A rendőrségi „család” további tagjai: Márk Levente alezredes, a csapat vezetője, a minden hátteret biztosító, villámhárító apafigura. Tonkó Gábor rendőrnyomozó, terápiára kénytelen járni, mivel magát okolja a Rékát ért erőszak megtörténte miatt. Pusztai Ferdinánd, 20 éves, autista vonásokat mutató hacker, katasztrófaturista, imádja a gyilkosságokat tanulmányozni, testközelből is. Előbb gyanúsítottként állítják elő, aztán a szakértelme miatt ő lesz a csoport informatikai techguruja…

Emberek tucatjai tűnnek el nap mint nap. Sokakat egyáltalán nem is hiányol senki, jó, ha idővel felkerülnek a rendőrség keresési listájára, hirdetményeire. A pszichológusszakértő-gyakornok és a szomszédjáért aggódó terhes rendőr külön-külön kezd magánakcióba egyes eltűntek megtalálása érdekében, ám az esetek összefüggnek, ahogy ők is kénytelenek lesznek összefogni, hogy a híres magyar sorozatgyilkosságokat (Pipás Pistától a méregkeverő tiszazugi asszonyokon keresztül a balástyai és a martfűi rémig) kopírozó tettes kilétére fényt derítsenek. Konfliktusok, személyes ellentétek nehezítik a munkájukat – a gyilkosságok száma meg exponenciálisan nő. Talán túlzásba esve is a szerző részéről: szűk fél év alatt 58 gyilkossági kísérlet, végül 52 halálos áldozat – igazi gyilkológéppel van hát dolgunk!

Mészáros Dorkának íróilag nem kenyere a leírás, ő feszültségkeltő plotokban és elsősorban párbeszédekben látja megvalósíthatónak az akcióthriller műfajának honosítását. Amibe az érzékenyítés és némi társadalomkritika is belefér. Például kissé túlhangsúlyozva (kizárólag a szöveg egyensúlya felől nézve, többször említve) a nők saját testükhöz való jogát a szülés kapcsán: „A magyar szülészeti ellátásról az a benyomás alakult ki benne, hogy egy jobb horrornak is elmenne… indokolatlanul sok császármetszés… vákuummal kihúzzák a gyereket… a szülő nő véleményét semmiről sem kérik ki, vagy ha megpróbál erősködni, leintik. Nem az ő asztala.” (94–95. o.)

Botorság lenne persze az eredetiség, a szépirodalmi igény, a veretes mondatok vagy a figurák megrajzoltságának mélysége felől közelíteni ehhez az akcióthrillerhez, mely elsősorban egy könnyen olvasható, pörgős-mozgalmas, a feszültség fenntartása és a bonyodalom fokozása érdekében újabbnál újabb érdekes momentumokat a kalapjából előhúzó bűnügyi sokkterápia. Aki viszont az amerikai televíziós bűnüldözős-helyszínelős tévésorozatok (CSI, NCIS, Gyilkos elmék, A mentalista stb.) magyar környezetbe ágyazott verbális mutációjára vágyik, nem tévedhet ezzel a folytatást (sorozatlogika) megelőlegező, a szereplők magánéleti eseményeit és viszonyait vörös fonálként futtató (serial) történettel. (General Press, 2022. 287. o.)

Legújabb regényében néhány fiatal néprajzos egyetemista vezető tanárukkal az elhagyatott Tégláspusztára utazik, hogy interjút készítsenek a halottlátónak, gyógyítónak és boszorkánynak tartott Szennai Irénkével. Ám kiderül, hogy az asszony meghalt. A szóbeszédeket követve a nyomozás szálai a szerző korábban írt regényeiben megismert pszichiátriai kísérletekhez és a rejtélyes „fekete hús” eredetéhez vezetnek vissza. A trilógia zárókötete kapcsán az OPNI-féle pszichedelikus kísérletekről, zsákfalvakról, Lovecraftról és ugató kutyákról beszélgettünk a Pécsett élő íróval, Havasréti Józseffel.