;;

Magyarország;lista;infláció;január;2023;

Az év eleji béremeléseket felemésztette az infláció

- Itt a lista, ezek az árucikkek drágultak egy év alatt a legjobban Magyarországon

Van, amelyikért több mint kétszer annyit kell fizetni, mint 2022 elején.

Nemrég derült ki, hogy 2023 januárjában az infláció 27 éve nem tapastzrtalt ütemben gyorsult, 25,7 százalékon állt meg. Ebből az alkalomból a KSH által közölt adatok alapján állítottunk össze egy 10+1-es listát az egy év alatt legjobban dráguló árucikkekről.

Az adatok szerint a toplista élén álló termékekért jellemzően több mint duplaannyit kell fizetni, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben a 400-500 grammos sertészsír drágult: míg 2022 januárjában átlagosan 497 forintot, addig idén januárban már 1070 forintot kell fizetni érte, ami több mint 115 százalékos áremelkedést jelent.

A nem éppen boldogító dobogó második és harmadik fokán a kenyerek állnak: a félbarna kenyér kilójáért tavaly januárban átlagosan 405 forintot kellett fizetni, idén ez már 864 forint, ami bő 113 százalékos drágulás. A fehér kenyér ára is brutális mértékben emelkedett, a tavaly januári 458 forint helyett idén már 966 forintba kerül, itt csaknem 111 százalékos drágulásról kell beszélnünk.

Ezeken kívül további három árucikkért kell idén duplaannyit, vagy annál is többet fizetni a tavalyi árakhoz képest: a brikett 100 kilós kiszerelése 106,9, a 100 grammos, legalább 80 százalékos zsírtartalmú vaj 102,3 százalékkal került többe idén januárban, mint egy évvel korábban, a vezetékes gáz köbméteréért pedig pontosan a dupláját fizetjük: 101 forintról 202-re növekedett az ára.

A „toplista” további helyein ismét élelmiszerek szerepelnek: a 12 százalékos, 325-450 grammos tejfölért 94,7, a trappista sajt kilójáért 93,8, a zsemle darabjáért 91,7, az étkezési sóért kilónként 84,2 százalékkal kell többet fizetni. Végezetül - de nem utolsó sorban - a lista 11. helyére a pasztőrözött, 2,8 százalékos ESL-tej került, ami literenként 83,8 százalékkal drágult meg átlagosan.

Korábban megírtuk, hogy decemberben lassulni látszott az áremelkedések növekedésnek üteme, akkor 24,5 százalékos inflációt mért a KSH. Az elemzők rendkívül bizonytalanok voltak a januári áremelésetekkel kapcsolatban, sajnos azoknak lett igazuk akik azzal számoltak, hogy vastagon fogott a ceruza az év eleji áremeléseknél, a KSH adatai szerint januárban 25,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, holott az elemzők kicsivel 25 százalék feletti árindexre számítottak. Ezt azt jelenti, hogy pénzromlás üteme 27 éves csúcsra emelkedett, a magyar infláció pedig toronymagasan a legnagyobb az Európai Unióban.

Az új városi buszok 2030-ban már nem fognak káros anyagokat kibocsátani.