A hideg időjárás miatt kedden három régióban is életbe lépett az úgynevezett vörös kód, ami valamennyi szociális intézmény számára kötelezővé teszi a hajléktalan- vagy bajba jutott emberek befogadását. A Közép-magyarországi Regionális Diszpécser Szolgálat is kiadta a “vörös riasztást”, amelynek időtartama alatt a fővárosban működő szervezetek számos telephelye éjszakai túlélési pontként üzemel, vagyis a rendkívüli hidegben mindenkit befogadnak. A Menhely Alapítvány által működtetett diszpécser szolgálat a szokásosnál több krízisautót és utcai szociális munkást koordinál annak érdekében, hogy a helyszíni bejelentésekre minél rövidebb idő alatt megérkezzen a segítség. Emellett a BKK járművezetői is jelzik a diszpécser szolgálatnak, ha fedél nélküli, illetve a kihűlés veszélyének kitett embert látnak. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) munkatársai szintén kiemelt figyelemmel kísérik a fedél nélkülieket.
Karácsony Gergely főpolgármester minden budapestit arra kér, hogy hívja a Menhely diszpécserszolgálatát, ha segítségre szoruló hajléktalan emberrel találkozik. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy „a kihűléses halálesetek jelentős része Budapesten sem közterületen történik, hanem fűtetlen lakásokban. Különösen oda kell figyelni az egyedül élő idősekre”.
„A hideg idő miatt érezhetően növekedett az ügyfelek száma a fővárosi fedél nélkülieket segítő intézményekben – válaszolta a Népszava kérdésére a fővárosi önkormányzat. A Menhely által működtetett diszpécser szolgálat adatai szerint
az elmúlt napokban a budapesti éjjeli menedékhelyek kihasználtsága 80 százalékos volt, így összesen 350-400 szabad férőhely van.
Az éjjeli menedékhelyeken és átmeneti szállásokon élők száma, illetve a kapacitások kihasználtsága azonban a krízisidőszakokat leszámítva csökkent az elmúlt 5-7 évben Budapesten. Így a leghidegebb napokban sem emelkedik a telítettség 90 százalék fölé. A szállást nyújtó intézményeket alapvetően nem mennyiségi, hanem minőségi problémák jellemzik.
A fedél nélkül élő emberek számáról (a közterületi hajléktalanságról) nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de valószínűsíthetően csökkent a számuk Budapesten. A hajléktalanság ugyanakkor messze nem csak fővárosi probléma, sőt, jelenleg két megyében – Nógrád és Tolna – is 120 százalékot meghaladó az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága. Így a szociális munkások időnként más településekről - akár távolabbi településekről is - budapesti menedékhelyekre irányítják a fedél nélkülieket – válaszolta a Népszava kérdésére a fővárosi önkormányzat.
Fűtetlen helyiségekben fagytak meg
A viszonylag enyhe tél dacára már a vörös kód kihirdetéséig, január közepéig csaknem százan fagytak halálra az országban. Az áldozatok többsége fűtetlen helyiségekben halt meg, többnyire idős emberek. A Magyar Szociális Fórum adatai szerint a szabad ég alatt megfagyottak között vannak negyven-ötven évesek is. A szám évről-évre ütemesen nő. Tavaly ilyenkor – a 2021 október eleje és 2022 január eleje közötti időszakban – 82-en fagytak meg, egy évvel korábban az év azonos szakában 55-en veszítették így életüket. Az MSZF már korábban is úgy tartotta, hogy az áldozatok száma nem a nagyobb hideg, hanem a lyukacsos szociális háló miatt nő ilyen ütemesen.
Az energiaárak elszállása súlyosan érintette a fővárosi hajléktanellátó szervezeteket is. A növekvő kiadásokat a kormányzati finanszírozás nem követte, sok szervezet egyáltalán nem kapott plusz pénzt a központi költségvetésből. A fővárosi önkormányzat ezért saját Energia és Gazdasági Válság Elleni Alapjából nyújtott 200 millió forint támogatást a Menhely Alapítványnak, hogy abból segítse a rászoruló embereket ellátó – családok átmeneti otthonait, hajléktalan-ellátó intézményeket és utcai gondozó szolgálatokat fenntartó – civil szervezeteket. A fővárosi önkormányzat saját fenntartású hajléktalan-ellátó intézményeinek rezsiköltsége előreláthatóan megduplázódik idén, ami több mint 400 millió forint többletkiadást jelent Budapestnek. A főváros mindezek ellenére nem emelt térítési díjat az átmeneti szállásokon és családok átmeneti otthonaiban.
316 helyett 431-en vannak
Az észak-magyarországi régió három megyéjében, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hevesben és Nógrádban összesen 316, a hajléktalanok számára hivatalosan fenntartott férőhely van, ehhez képest február 7-én éjjel 431-en tartózkodtak ilyen jellegű szálláshelyeken – tudtuk meg a hajléktalanellátók regionális diszpécserszolgálatánál. Kiderült: ez nem köthető az extrém hideg éjszakához, jellemzően máskor is ekkora a létszám, amiből világosan látszik, hogy a hajléktalan emberek számára fenntartott szálláshelyek túlzsúfoltak, ami nem annyira a két kisebb megyében, inkább Borsodban jellemző.
Farkas Attila, Eger alpolgármestere lapunknak elmondta: náluk az éjjeli menedékhely 52 férőhelyén 45-en, az átmeneti szálló 10 férőhelyén heten, míg a bentlakásos ápoló-gondozó szolgálat 28 férőhelyén 25-en tartózkodnak jelenleg. Az önkormányzat döntött arról is, hogy ha az extrém időjárási viszonyok esetén megnő az igény, akkor további plusz tíz férőhelyet kialakítanak az éjjeli menedékhelyen, de egyelőre ezt nem kellett még megtenniük.
Egerben a felsoroltakon kívül 60 olyan hajléktalanról tudnak, aki életvitelszerűen az utcán él, de nem akar szállóra menni, hanem külterületeken, hétvégi házakban húzza meg magát. Róluk az utcai szociális munkások folyamatosan gondoskodnak és informálódnak, s közülük eddig senki sem kérte a nagyobb hideg beálltával, hogy valamelyik hajléktalanszálló szolgáltatását szeretné inkább igénybe venni.
Megtudtuk: a vörös kód életbelépésének első éjszakáján, február 7-én a három megyéből sehonnan sem jeleztek krízishelyzetben lévő, ellátandó, sürgős segítségre szoruló személyt. – Doros Judit
Bár csaknem kétmillióan élnek lakhatási szegénységben Magyarországon, a hajléktalanok száma ötödével csökkent az elmúlt két évben. Becslések szerint 12-14 ezer hajléktalan lehet az országban, felük Budapesten él. A jelenséget nagyrészt a munkaerőhiánnyal magyarázzák a szakemberek, a munkaerőpiac most azokat is felszívja, akiknek egyébként nincs meg a megfelelő iskola végzettsége, sőt szükség esetén szállást is biztosítanak nekik.
Budapesten összesen 31 szervezet foglalkozik hajléktalanellátással. A legnagyobb ezek közül a fővárosi önkormányzat által működtetett BMSZKI, amely a szálláshelyek közel felét – 2500 férőhelyet összesen 19 helyszínen – működteti.
Alaposabban átkutatják az ismert rejtekhelyeket
– Nem szeretik, ha a hajléktalan szem előtt, a belvárosban van. Hát eljöttünk. Itt nem zavarunk senkit. Tulajdonképpen olyan, mintha kempingben lennénk – érvelt meghökkentően Szeged egyik Tisza-parti búvóhelyén a János néven bemutatkozó férfi. Esőtől védett, lejtős részen rendezkedtek be a nála valamivel idősebb Bélával. A városban nincs különösebb harc a jó helyekért, magyarázták, bíznak benne, hogy háborítatlanul maradhatnak a vízre néző kuckójukban, amíg át nem építik a környéket, vagy nagy áradáskor be nem köszön hozzájuk a folyó.
– Beteg vagyok, ct-vizsgálaton voltam, valamit találtak a tüdőmön – szabadkozik Béla az ágyában fekve. Ötödik éve él az utcán, visszaélés miatt veszítette el mindenét, de ennél többet nem volt hajlandó mesélni. János lába alól két éve csúszott ki a talaj, most azt várja, hátha sikerül elintézni a nyugdíját, és akkor kivehet egy kis garzont.
Novembertől áprilisig van nyitva a szálló a „Moszkván”, utalt János a 170 fő befogadására alkalmas Moszkvai körúti éjjeli menedékhelyre. Ebben az időszakban az éjszakát általában ott tölti, ha sikerül rábeszélnie „tatust” – mutatott Bélára. Régi ismerősként üdvözölték a Máltai Szeretetszolgálat két munkatársát.
A kedd este életbe lépett vörös kód riasztás másnapján Nagyné Gulyás Nikolett és Szucsikné Sustik Klára látta el a délelőtti utcai szolgálatot. Náluk két műszakban dolgoznak a segítők, 80-80 „klienssel” foglalkoznak, hetente többször végiglátogatnak mindenkit. A körutakra gyakran megy velük orvos, aki helyben megvizsgálja az ellátottakat, ha kell, oltást ad be nekik. A két segítő gyakorlott szemmel kémlelte a rakpartról az árteret, rutinosan mutatták a helyeket, ahol sátrak szoktak lenni.
– Nincs zoknija? Várjon, keresek magának egyet – nézett Klára a körútjuk egy következő állomásán az autó mellé érkező, nyári cipőt viselő férfi lábára. Ásványvizes palackokba kimért meleg teát, jókora karéjból kent zsíros kenyeret kínáltak azokon a helyeken, amelyeket meglátogattak. A csomagtartóból adományként kapott plédek, ruhák is előkerültek.
Szegeden néhány százan élhetnek fedél nélkül, a szeretetszolgálat és az önkormányzat gondoskodik róluk.
Attól, hogy életbe lépett a vörös kód, a dél-alföldi régió hajléktalan-ellátása, a szegedi utcai szolgálat élete nem sokat változott: ugyanannyit vannak terepen a segítők – szögezték le a szolgálat munkatársai. Ezt Czibulya-Oláh Tímea, a Máltai Szeretetszolgálat Csanádi utcai nappali melegedőjének vezetője is megerősítette. A kollégái viszont ilyenkor a szokottnál is alaposabban nézik át az ismert rejtekhelyeket, és határozottabban igyekeznek rábeszélni az embereket arra, hogy menjenek velük a fűtött szállóra. A rábeszélés néha sikerrel jár.
