film;interjú;Asterix és Obelix;Guillaume Canet;

- Aktualizálta Asterix és Obelix történeteit – Guilleume Canet színész-író-rendező Párizsban adott exkluzív interjút a Népszavának

Már a magyar mozikban is fut A Középső Birodalom. 

Asterix és Obelix a mai napig elképesztően népszerű a képregények között, és számos mozifilm is készült belőle. Mi a siker oka?

René Goscinny humorista és író zsenialitása. Olyan történetet írt, amely akkoriban teljesen lefedte azt a társadalmat, amelyben élt és az akkori megállapításai időtállónak bizonyultak. A hatvanas években szupermodern megközelítés volt ez, és valamilyen formában mindenki magára ismert a Római birodalom által el nem foglalt gall faluban.

Gondolom, önnek a modernizálás feladata jutott.

Igen, de ezt felelősen csak akkor lehet megtenni, ha nem változtatod meg alapjaiban a legfőbb karaktereket. Ha hasonlóan korhű szeretnék lenni, mint Goscinny volt, akkor muszáj beemelnem mai sztereotípiákat. A kezdő jelenetben például ezért vitázik Asterix és Obelix arról, hogy már nem túlságosan trendi annyi húst enni, mint korábban. Ez számomra napi probléma, mert imádom a húst minden formájában, de igyekszem visszafogni magam, mert már a fejünkbe verték, hogy ez nem tesz jót a bolygó ökoszisztémájának.

Amikor Asterix megpróbálja rábeszélni Obelixet a kicsit zöldebb menüre az időszámításunk előtti korban, akkor együtt röhögünk rajtuk, mert önmagunk manifesztációját látjuk bennük.

A Középső Birodalom valóban a popkulturális utalások fellegvára. Ez vonatkozik a zenehasználatra is, például a Dancing Queen az Abbától...

Ez egyrészt az én hozzájárulásom eredménye, de nem feltétlenül enyém az érdem. Ha előveszi a képregényeket, láthatja, hogy minden figurának elképesztően vicces a neve. Ezt gondoltuk tovább, mert bár önálló forgatókönyvet írtam, a kódolást és az atmoszférát mindenképpen meg szerettem volna tartani.

Egyrészt becsülendő, másrészt vakmerő vállalás egy ikonikus kulturális univerzumot nem szimplán interpretálni, hanem „hozzátenni”.

Nem volt más választásom. A korábbi három élőszereplős mozifilm tulajdonképpen csak a címében hordozta Asterix és Obelix figuráját központi hősként, valójában mindegyikben csupán mellékszereplők voltak. Ezt hibának tartom, hiszen ők a legfontosabbak a képregényekben, így ragaszkodtam ahhoz, hogy A Középső Birodalomban szintén így legyen. A másik nyomós érv e mögött, hogy Obelix szerepében lecseréltük Gérard Depardieu-t és emiatt lehetőséget szerettem volna teremteni az új színésznek, Gilles Lellouche-nak, hogy nagyobb tere legyen játszani, felruházzam érzelmekkel, hogy benne legyen a figurában egy nagyobb alakítás lehetősége. Ugyanakkor mindenképpen epikus műben gondolkodtam, melyben a főhőseink beutazzák a világot, és van benne sok akció, bunyó és digitális trükkök. Tudja, ezek a fickók a mi Marvel-kaliberű szuperhőseink. Persze, nekünk nem állt rendelkezésünkre egy Marvel-mozi költségvetése, de ugyanolyan szenzációsak szerettünk volna lenni.

NÉVJEGY

Guillaume Canet Boulogne-Billancourt-ban született 1973-ban. Francia színész, forgatókönyvíró, rendező. Színészként hazájában igazi szupersztár, több mint hetven filmben szerepelt. Rendezőként a Senkinek egy szót se!, az Apró kis hazugságok, a Vérkötelék és Rock’n Roll című művek alapján ismert. Első felesége Diane Kruger színésznő volt, 2007-óta Marion Cotillard partnere. 

Mivel A Középső Birodalom reboot, adódik a kérdés: hány részt tervez?

Ez a közönségtől is függ. Mindazonáltal ez azért is izgalmas kérdés, mert a produkció még a pandémia előtt állt fel. A mozik mai, csökkent látogatottsága már nem indokolja egy ilyen drága film létrehozását. A büdzsé meghaladta a hatvanötmillió eurót, éppen ezért az egész francia filmipar figyeli, hogyan alakulnak majd a bevételek otthon és világszerte. Annyit biztosnak érzek, hogy a film nem lett pocsék, nagyon remélem, hogy a nézők nem csak szeretik, hanem el is mennek rá a moziba.

Ez lehetne a francia Avatar!

Ha az Asterix is hoz tizenötmillió nézőt Franciaországban, akkor végtelenül boldog leszek.

Obelix-nek írt egy szerelmi szálat. Merész!

Asterix és Obelix egy tinédzser lelkével rendelkezik – ez jön át a képregényekből. Így gondoltam, itt az ideje, hogy „kinyíljanak” és életükben először essenek szerelembe. Obelix esetében ez azért is fontos, mert ő a ragaszkodóbb barát és a szerelem kicsit eltávolítja egymástól a két fiút. Jöhet a féltékenység és az egyéb drámák, összevészhetnek, majd kibékülhetnek. Ez is újabb, frissebb dinamikát eredményezett.

Az is a modern trend eredménye, hogy a női karakterek erősek és okosak, a férfiak pedig kissé lükék?

Nem mondanám, hogy a férfiak lükék, inkább csak gyengébbek, mint a nők. 

Asterix esetében ez tudatos volt, hiszen rá kellett ébrednie, hogy a varázsital nélkül ő szinte egy senki és ezt fel kell dolgoznia. Manapság a férfiak egyre érzékenyebbek, sokkal több kérdést tesznek fel maguknak, mint korábban. A másik ok, amiért erősebbek a nők, az ötéves kislányom. Mindig ő járt a fejemben, amikor írtam a forgatókönyvet, hogy ő hogyan tudna azonosulni a filmmel? Így jutott eszembe a fiatal hercegnő, aki egyben harcos s. Amúgy a férfi mögött álló erős nő archetípusa már a képregényben is megvolt. Kleopátra és Cézár viszonya ilyen például, látjuk ott is, hogy ki a főnök.

Az Asterix és Obelix képregények egyszerre tudnak a gyerekekhez és a felnőttekhez szólni.

Így van, és nekem is kiemelten fontos volt, hogy mindkét közönséget megszólítsam a filmmel. Számos tesztvetítése volt A középső birodalomnak és készült egy nyolcvan oldalas elemzés, amelyből kiderült, hogy a gyerekek teljesen mást tartottak érdekesnek és viccesnek, mint az idősebbek. Előbbiek például a bunyókat és a béna kalózokat emelték ki, míg az utóbbibbak Cézár és Kleopátra civódásait. A visszajelzések alapján nagyon sokat finomítottunk a filmen.

Amikor a Vérköteléket rendezte Hollywoodban, sokat panaszkodott a korlátozások miatt, például azért, mert nem tesztelhette a kamerát. Most viszont készített egy hollywoodi filmet Franciaországban. Most jobban érezte magát?

Nem volt felhőtlen ez sem, de emiatt csak magamra mutogathatok. Elképesztően fárasztó és frusztráló volt rendezni és játszani egyszerre. Csináltam már ilyet korábban, volt benne gyakorlatom, de nem egy ekkora produkcióban, ahol nagyon sok döntést kell meghozni. Négy hónapig tartott a forgatás, ez idő alatt tízperceket tudtam pihenni és feltöltődni. A forgatás alatt megismertem a meditáció erejét, ezt a technikát Marion (Cotillard) mutatta meg nekem. Enélkül nem tudtam volna befejezni a filmet.

Ha visszapörgethetné az időt, újfent önmagára osztaná Asterix szerepét? 

Igen, mert nagyon élveztem ezt a szerepet. Számos dolgot viszont másképpen csinálnék az élőkészületek során. Amúgy sokáig úgy volt, hogy nem én leszek Asterix, ám Jerome Seydoux, a Gaumont vezére rácsapott az asztalra, hogy én leszek a főszereplő és kész.

Remélem, két fizetést vett fel!

Hát még szép. Amúgy ez is terv volt, mivel Cézár szerepét kifejezetten magamnak írtam. De már a Rock'n Roll című filmben ellőttük Marionnal, hogy egy párt alakítunk és a szememre vetették, hogy már egyszer „kiszórakoztam” magam a feleségemmel.

De Marion azért csak maradt Kleopátra.

Két klassz szakmai érvem van: pontosan tudom, hogy briliánsan képes üvölteni, illetve, hogy kitűnő komika.

Bódi Péter és Gerőcs Péter a regényeikben szívesen fogalmaznak filmszerűen. A két szerző úgy látja, a vizuális kultúra egyre nagyobb hatással van az irodalomra.