Európai Unió;Orbán Viktor;Vlagyimir Putyin;Sergio Mattarella;Novák Katalin;orosz-ukrán háború;

- Novák Katalin szerint az orosz-magyar kapcsolatokba senkinek sem szabad romantikát beleképzelnie, csak Vlagyimir Putyint, aki azonban átlépte a Rubicont

A köztársasági elnök egy olasz napilapban Magyarország uniós tagságával kapcsolatban a magyar kormányfő által felszított vitára úgy reagált, hogy az Európai Unió történelmi távlatban még lehet sikertörténet.

Oroszország létezik, amelynek hosszú ideje Vlagyimir Putyin a vezetője. Voltak, vannak és lesznek kapcsolatok a két ország között, ahogy Európa és Oroszország vagy Ukrajna és Oroszország között is. Az orosz-magyar kapcsolatokba senkinek sem szabad romantikát beleképzelnie – jelentette ki Novák Katalin a Corriere della Sera olasz napilapban kedden megjelent interjúban. A magyar államfő, aki kedden és szerdán Rómában tárgyal Sergio Mattarella olasz államfő meghívására, azt magyarázta, hogy ez a nem romantikus kapcsolat azért van, mert „Magyarország kőolajfogyasztásának 55, gázfogyasztásának 80 százalékát Oroszország biztosítja, az ország dolgozik azon, hogy ez a kiszolgáltatottság mielőbb lényegesen csökkenjen”.

Novák Katalin az orosz-ukrán háború kapcsán megjegyezte, hogy „az orosz belpolitikába nem kívánunk beleszólni, de amikor egy másik szuverén országot fegyveresen megtámadnak, akkor már nem hallgathatunk”. Szerinte Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként szövetségesei mellett áll és a mielőbbi fegyvernyugvás a célja, és számára az a kérdés, „hogyan tudjuk megállítani az orosz agressziót úgy, hogy közben elkerüljük a harmadik világháború kitörését”. Mint hangsúlyozta, Kárpátalján százötvenezer magyar él, és hazánk Ukrajnának erején felül segít. Ugyanakkor közölte, „nem tudja elfogadni, hogy éppen a háborútól szenvedő Ukrajnában fordítanak most külön energiát arra, hogy az ott élő nemzeti kisebbségek helyzetét ellehetetlenítsék, pedig az anyanyelvhasználat, a kisebbségi jogok elvitathatatlanok”.

Nekünk, magyaroknak, személyesen nekem is túl élénk még a szovjet birodalmi mentalitás és hatalomgyakorlás emléke. Nem kértünk belőle 1956-ban, nem kértünk belőle 1989-ben, és nem kérnénk belőle ma sem. (...) Európának határozottan ki kell mondania, ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont

– tette hozzá.

Az államfő részben arra a vitára is utalhatott, amelyet múlt héten egy Karmelita kolostorban a Fidesz-közeli káderképző intézet, a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján részt vevő 15 újságírónak szervezett beszélgetésen éppen Orbán Viktor miniszterelnök szított fel, akár viccelődve, hazánk EU-tagságáról. – Európa valódi feladata megtalálni az egységet úgy, hogy közben elfogadjuk: történelmünk, adottságaink, kultúránk, gondolkodásunk sokban különbözik, miközben lényegileg azonos is – fogalmazott Novák Katalin, aki a közös fundamentumot a zsidó-keresztény gyökerekben, a keresztény kultúrában látja. Kiemelte:

Az Európai Unió történelmi távlatban még lehet sikertörténet, ha nem adjuk fel keresztény kultúránkat és továbbra is képesek vagyunk egyhangú, közös döntéseket hozni. (...) A mostani háborús helyzetben erős európai vezetőkre, őszinte zártkörű megbeszélésekre, közös stratégiai gondolkodásra és egymás iránti tiszteletre van szükség.

Novák Katalin  és Volodimir Zelenszkij Kijevben 2022 novemberében

Az EU és Magyarország közötti, a jogállamisággal kapcsolatban kialakult vitáról a köztársasági elnök azt mondta, Magyarország tizenkilenc éve uniós tagállam, „megtanulta a működési logikát, a szabályokat, és ugyanazt a teljes jogú tagságot követeljük a magyaroknak, mint ami bármely alapító vagy később csatlakozó ország polgárainak jár”. – Egy helyet a brüsszeli asztalnál. És szuverenitást Budapesten. Magyarországon a vállalt kötelezettségeket eddig is betartotta, ezután is betartja; az ország véleményét elmondja, a közös döntéseknek részese – fűzte hozzá.

A magyar köztársasági elnök az interjúban beszélt még a Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel való baráti kapcsolatáról, az illegális migráció elleni közös, határozott fellépésről, az EU nyugat-balkáni bővítéséről, a keresztények védelme és a családi értékek melletti kiállásról. Orbán Viktor miniszterelnök illiberális demokráciával kapcsolatos gondolatairól pedig azt mondta, hogy „számomra a hangsúly a demokrácián, a nép akaratán alapuló berendezkedésen és működésen van”. Szerinte Magyarország nem diszkriminálja a nőket és az LMBTQ-személyeket, és „mindenki szabadon élhet, nemtől, vallási, nemzetiségi hovatartozástól, politikai meggyőződésétől, szexuális orientációtól függetlenül”. Sőt, hangoztatta, hogy „a törvények védelmet biztosítanak a szexuális kisebbségeknek is, de a hagyományos családi értékeket kiemelt védelemben részesíti az alaptörvény”.

A társadalmi közöny gyakran nem tudatos, és minél többen vannak jelen, annál kisebb az esély, hogy valaki lép. Nem elég segítségért kiáltani.