Települések sokaságát állította nehéz döntés elé a víziközmű-csapda, amelybe a kabinet kényszerítette az önkormányzatokat. Mint arról többször írtunk, a víz- és csatornahálózat jobbára önkormányzati tulajdonban van, ám a szolgáltatások díját a kormányzat a rezsicsökkentés jegyében befagyasztotta. Emiatt a bevételek egyre kevésbé fedezték a kiadásokat, a közműcégek többsége veszteségessé vált. Így a hálózatok karbantartására, felújítására sem jutott elég pénz: egy 2018-as felmérés szerint évi kétezer kilométer vízvezetéket kellene felújítani, de csak 350 kilométerre futotta. Erre a kormány azt a „megoldást” kínálta: a települések átadhatják az államnak ingyen a közműcégeket. Ha a települések átadják, akkor jelentős vagyonvesztést szenvednek el, ha viszont megtartják, továbbra is állniuk kell a veszteséget és a felújítás költségeit.
Mindezek tükrében aligha meglepő, hogy települések rendkívül megosztottak abban, mi lehet a legkisebb rossz. Lapunk 13 nagyvárost keresett meg, s kiderült: 6 településen már elhatározták, hogy átadják, vagy már át is adták a közművagyont, 5 helyen nemet mondtak, 2 helyen pedig még nincs döntés.
A vagyon átadása mellett döntött például a fideszes vezetésű Kaposvár. Ez azért is érdekes, mert a Somogyi megyeszékhely fideszes polgármestere, a Szita Károly a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként a napokban tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki az egyeztetésről azt posztolta: „Megvédjük a magyar településeket.”
Szita Károly a 49 településen szolgáltató Kavíz Kft. minden vagyonának ingyenes állami kézbe adását többek között a rezsicsökkentés miatti díjbefagyasztással indokolta, ami beszűkítette a cég fejlesztési lehetőségeit, ráadásul a vállalat bevételei már nem fedezik az üzemeltetési és karbantartási költségeket. A Kavíz tulajdonosainak tavaly 225 millió forintos veszteséget kellett kipótolniuk, az idén pedig már 1,82 milliárdos veszteséggel számolnak. Szita szerint az átadással garantálni tudják a fejlesztéseket, a dolgozók magasabb fizetését, az alacsony árat és a szolgáltatás biztonságát.
– Kaposvár történetének egyik legnagyobb vagyonvesztését készíti elő Szita Károly a kaposvári víziközmű-szolgáltatás állami kézbe adásával – mondta az lapunknak Felder Frigyes LMP-s kaposvári képviselő. – Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy a döntéssel a kaposváriak elvesztik a saját ivóvizük feletti rendelkezést.
A képviselő emiatt népszavazási kezdeményezést adott be a közgyűlésnek az ügyről – „az ivóvíz-szolgáltatás minden kaposvári ember létkérdése, úgy tisztességes, ha erről közösen döntünk” –, de javaslatát napirendre sem vették. Hasonlóképpen a városlakók véleményének megkérdezését tartotta fontosnak Pintér Attila MSZP-s képviselő, aki nehezményezte, hogy a bizottsági szakban úgy kellett döntenie a képviselőknek, hogy azt sem tudták, mekkora vagyonról van szó. Szita Károly azonban kijelentette, ő más formában informálódik a városlakóktól, s pontosan ismeri a véleményüket. A polgármester egyébként a megyeszékhely pénteki közgyűlésén arról beszélt: Kaposváron 60 milliárdba kerülne a víziközmű-hálózat felújítása, a nagyobb városokban pedig összesen 5000 milliárdos tételről lenne szó.
– Székesfehérvárnak jelenleg is érvényes közgyűlési döntése van, hogy átadjuk a víziközműveket az államnak, azonban a tárgyalások számos szakmai és egyéb kérdésben még zajlanak, például az aktuális és jövőbeli fejlesztések, valamint a vagyonátadás ügyeiben
– közölte Cser-Palkovics András, Székesfehérvár kormánypárti polgármestere. Hozzátette, a jelenlegi energiaárak mellett milliárdos vesztesége lesz a Fejérvíznek, ráadásul az ágazat stabilitása, utánpótlása érdekében szükséges béremeléseket sem tudják kigazdálkodni a tulajdonos önkormányzatok.
Baján is átadnák az államnak a víziközműveket. Búcsú Lajos, az önkormányzat kommunikációs munkatársa szerint a rezsicsökkentett árak alapján a cég éves árbevétele nem éri el a költségek felét sem, így a jelenlegi jogszabályi környezetben lehetetlen rentábilis módon biztosítani a szolgáltatást. Hozzátette: a cég várható vesztesége 2023-ban elérheti az 1,5 milliárdot, amit sem Baja, mint főtulajdonos, sem a további tulajdonos kistelepülések nem akarnak és nem is tudnak finanszírozni.
Szolnokon azt tervezik, hogy átadják azt államnak a vízműveket, s emiatt tárgyalásokat is kezdtek az Energiaügyi Minisztériummal. – Az energiaárak megjósolhatatlan változásai az önkormányzatokat is rendkívül nehéz helyzetbe hozzák, ezért a lakosság ellátásbiztonsága érdekében célszerű a víziközmű-vagyont átruházni az államra. A szolgáltató cég idén februárra már komoly fizetési nehézségekkel számol, amelyek kezelése külső forrás bevonása nélkül nem biztosítható – érveltek.
Döntésre várva
Miskolc egyeztet a szaktárcával a szolgáltatás és a vízközművagyon átruházásnak feltételeiről, de döntés egyelőre nincs. Hódmezővásárhely – ahol a víziközművagyon értéke nettó 9 milliárd forint – nem válaszoltak arra, hogy átadják-e a hálózatot.
Szekszárdnak az ERÖV Zrt. szolgáltatja a vizet. A régiós cégnek 52 önkormányzat a gazdája, és valamennyien beleegyeztek, hogy az állam ingyen vegye tulajdonába a részvénytársaságot. A legnagyobb – ám így is kisebbségi – tulajdonos Szekszárd eleinte kemény feltételeket akart szabni a vagyonátadáshoz: állami tulajdon esetén is döntő beleszólást kér a helyi vízműfejlesztésekbe, az iparűzési adó miatt a cég székhelye a városban marad, az új tulajdonos két évig nem emel vízdíjat és állja a veszteségeket. Az ellenzéki javaslatot az akkor még kisebbségben lévő kormánypárti városatyák is megszavazták, ám miután egy időközi választás miatt megváltoztak az erőviszonyok, s a Fidesz-KDNP többségbe került, a testület ez újabb döntésével megszavazta a feltételek nélküli állami tulajdonba adást, melyet Máté Péter kormánypárti frakcióvezető lapunknak azzal indokolt: „láttuk, hogy nincs értelme, a kormány eldöntötte, hogy ennek így kell lennie”.
Békéscsabán azt közölték: már állami tulajdonba is kerültek a nettó 28 milliárd forint értékű víziközmű vagyonelemek, ugyanakkor azóta semmilyen kiadása nem volt a városnak.
Ahol nemet mondtak az államosításra
Pécs nem adta át az államnak vízmű cégét, a Tettye Forrásház Zrt.-t, s nem is tervezi. A 140 ezer lelkes város közgyűlésében az ellenzéki összefogásnak van többsége, és a képviselők stratégiai értékként tekintenek az önkormányzat víziközmű vagyonára, a település vízszolgáltatásának dolgában pedig fontosnak tartják, hogy a helyi közösség dönthessen. A döntést befolyásolta, hogy az állam csak a szolgáltatás alaptevékenységét vette volna át, az ivóvíz-kiszállítást, illetve szippantott szennyvíz elszállítását és kezelését viszont nem. A 4 milliárdos árbevételt elérő Tettye Zrt. az elmúlt években szolid nyereséggel gazdálkodott, ám idén – várhatóan – önkormányzati támogatásra szorul majd. A cég 1544 kilométernyi vezetéket üzemeltet, s eddig - a tíz éve ár-stoppos vízár ellenére is - képes volt karbantartani vezetékrendszerét. Tavaly Pécs 3 milliárdot nyert egy uniós pályázaton a víziközmű-hálózat fejlesztésére, emellett a város egy uniós programnak köszönhetően 9 milliárdot fordíthat csatornahálózatának bővítésére.
Hasonlóképpen gondolkodtak Cegléden is: az önkormányzat még novemberben határozott úgy, hogy az ellátási kötelezettséget nem ruházza át az államra. Az önkormányzat víziközmű-vagyonának bruttó értéke az ingatlanokkal együtt mintegy 8 milliárd forint. Ha csatlakoznának az úgynevezett integrációs programhoz, az a városnak komoly vagyonvesztést jelentene.
Debrecen nem vesz részt a víziközmű-szolgáltatási kötelezettség államnak történő önkéntes átruházásában – közölte a városháza sajtószolgálata. Papp László polgármester korábban kifejtette: az önkormányzat gazdaságfejlesztési okokból meg kívánja tartani a városban a vízügyek irányításának lehetőségét, a Debreceni Vízmű Zrt. pedig olyan mértékben járul hozzá az önkormányzati tulajdonú cégeket összefogó Debreceni Vagyonkezelő Zrt. likviditásához, hogy ha kivennék a rendszerből, az komoly következményekkel járna. A vízműcég a fennállása óta folyamatosan nyereséges volt, a rezsicsökkentés, a befagyasztott díjak óta pedig eredménye nulla-pozitív. A cégnek 2022 lesz az első veszteséges éve.
Mirkóczki Ádám egri polgármester azt mondta: egészen idáig vízmű nyereséges volt, de a rezsiköltségek drasztikus emelkedése miatt idén akár több milliárdos veszteséggel is számolni lehet. Ennek ellenére a vízközmű-szolgáltatást olyan stratégia ágazatnak tekintik, amit nem akarnak átadni az államnak, s ebben a Heves Megyei Vízmű Zrt. működésében érintett települések polgármesterei is zömmel egyetértenek – fogalmazott.
– Szeged nem adja át a víziközművet működtető cégét az államnak. A Szegedi Vízmű Zrt. tavaly nyereségesen működött és előreláthatóan idén is nyereséges lesz. Idén is több milliárd forint értékben fejlesztjük a víziközmű-hálózatunkat, ivóvízvezeték-kiépítést és felújítás végzünk, valamint a vízműtelepekre napelemeket telepítünk és új vízkutakat is fúrunk - írták lapunknak a szegedi városházáról.
Halálos ölelést emlegetnek a településvezetők, amiért az Orbán-kormány a víziközművek átadására kényszeríti őketAz Orbán-kormány nemcsak hogy ingyen akarja a víziközművagyont az önkormányzatoktól, még az átadási kiadásokat is velük fizettetné meg