Az Orbán-kormány támogatás helyett integrációs programot hirdetett az önkormányzatoknak, amelynek keretében ingyen átadhatják az államnak az energiaválság miatt végképp csődközelbe került víziközműveiket, megszabadulva ezzel az ellátás felelősségétől. Most kiderült, hogy nem csupán a teljes vagyont kéri térítésmentesen az állam, de még az átállás procedúráját is az önkormányzati társulásokkal fizettetné meg. Egy lapunk birtokába került dokumentum szerint az önkormányzati társulások által fenntartott Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) „költségvetéséből finanszírozva” állnának fel azok a munkacsoportok, amelyekre a váltással járó rengeteg adminisztratív és egyeztetési feladatot bíznák.
A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) augusztus elején ismertette ajánlatát a települési önkormányzati szövetségekkel és a polgármesterekkel. Az ellátási kötelezettséget átadni kívánó önkormányzatoknak szeptember 20-ig kell dönteniük, de a teljes vagyonátadást be kell fejezni november elsejére. A program lebonyolítását a Nemzeti Vízművek (NV) Zrt-re bízták. Volencsik Zsolt, a társaság vezérigazgatója
a MaVíz segítségét kérte, mivel „az NV személyi kapacitása jelenleg nem elegendő a várható feladatok ellátására”
– derül ki a Népszava birtokába került belső tájékoztatóból. Vélhetően ezért passzolnák le a munkát és a költségeket az önkormányzati társulásokat tömörítő MaVíz-re.
Jelenleg a MaVíz tömöríti a magyarországi víziközmű-szolgáltatás több mint 95 százalékát lefedő 38 szolgáltatót és több mint száz vízipari céget. A szolgáltatók önkormányzati – esetenként 20-40 település – tulajdonában vannak. A Nemzeti Vízművek (NV) Zrt. szakmai javaslata szerint víziközmű-rendszer átalakításának folyamatát első körben operatív, adminisztratív munkacsoportok készítenék elő, amelyeket később a stratégiai munkacsoportok váltanák fel. A 3 fős munkacsoportok feladata lenne az önkormányzatokkal és a szolgáltatókkal való kapcsolattartás, a tranzakciós szerződések mellékleteinek összeállítása, a szerződések adatainak, a képviselő-testületi határozatban leírtak ellenőrzése, a szerződések előkészítése, a postázás és az irattárazás. A 13 munkacsoport tagjaival 4 hónapra szóló megbízási szerződést kötnének a „a MaVíz költségvetéséből finanszírozva” – olvasható a MaVíz augusztus 18-i elnökségi üléséről készült összefoglalóban. A MaVíz elnökségének ehhez – a tartalékforrások feloldásához, a költségvetés módosításához – össze kell hívnia a társaság közgyűlését.
Az ülésen az is elhangzott, hogy a szolgáltató cégek vezetőinek feladata és felelőssége, hogy a tulajdonosokat minden részletre kiterjedően tájékoztassák a működési nehézségekről és a közfeladat ellátást érintő veszélyről. Arra is fel kell hívniuk a tulajdonos önkormányzatok figyelmét, hogy a jövő évi villamos energiát már idén be kell szerezni és a víziközmű cégek nem tudnak ehhez fedezetigazolást adni. Arról is meg kell kérdezni a tulajdonosokat, hogy be tudják-e fizetni a hiányzó forrásokat, mert ha nem, akkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) visszavonhatja a közműcég szolgáltatási engedélyét.
Az NV Zrt. vezérigazgatója azt is közölte, hogy az augusztus elejei államtitkári tájékoztatón elhangzott szoros ütemezésen nincs módjuk változtatni. A vagyonátadásához minden érintett társulás tulajdonos önkormányzatnak hozzá kell járulnia. A forráshoz jutáshoz azonban elég, ha az állam 5 százaléknyi tulajdonrészt szerez. (Ez akár a visszapótlási kötelezettség megszűnésével elérhető, így az államnak nem kell külső forrást beletennie a cégbe.) Az önkormányzatok szolgáltatóval szembeni adósságát nem engedik el, azt a településeknek a vagyon átadása után „más forrásból kell kifizetni.”
„Már az elején közölték, hogy az állam csak tiszta cégeket vesz át, bármilyen tartozás terheli, akkor azt előbb ki kell egyenlíteni, az önkormányzatoknak nincs módjuk „trükközésre”
– válaszolta a Népszava kérdésére Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke, akit teljesen meglepett a szolgáltató cégek ilyetén bevonása az integrációs folyamatba. - Ez azt jelenti, hogy a közműtársaságok saját tulajdonos önkormányzataikkal mennének szembe a vagyonátadásról szóló tárgyalások közben. A szolgáltatók az integráció levezénylésével megbízott munkacsoportok iránymutatása mellett a szövetség segítségévével gyakorolnának nyomást a települések választott testületeire – teszi hozzá a TÖOSZ elnöke, aki szerint egy biztosan nem történhet meg:
mégpedig az, hogy az önkormányzatok anélkül adnák át a vagyont, hogy az ellátási kötelezettséget ne venné át tőlük az állam.
Schmidt Jenő egyébként tarthatatlannak tartja a november elsejei határidőt, még csak nem is az önkormányzatok, hanem az állam oldaláról, ahol szerinte nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges apparátus még a MaVíz bevonásával sem. Becslése szerint a meglévő 38 víziközmű-szolgáltatóból 20-25-ről lemondanak az önkormányzatok.
A végleges szolgáltatói struktúra kialakítását 2023 végéig szeretné lebonyolítani a Nemzeti Vízművek, miután a közfeladat ellátása állami feladattá válik a teljes körű ellátási felelősség, illetve a víziközmű vagyon állami átvétele után
– olvasható egy másik szint a Népszava birtokába került dokumentumban. Az NV egy miniszteri biztos kinevezésére vár, aki kezelné a felmerülő politikai kérdéseket. A szerkezetátalakítást egyébként szintén a MaVíz tagszervezeteiből verbuvált szakemberekből felállított munkacsoportokra bíznák. Ezek működését részben szintén a MaVíz költségvetéséből finanszíroznák, de felmerül a vízipar szerepe is. Az új struktúrában való „organizált működés” 2024-től indulhat el többek között egységes ügyfélkapcsolati platformok, vállalatirányítási rendszerek és beszerzések, optimalizált működési költségek és digitalizált vízművek és célzott pályázati kiírások mentén.
Szolgáltatási garanciák nélkül nem mondhat le 400 milliárd forint értékű víziközmű-vagyonról a főváros