Brutális ,1287 milliárd forintos hiányt csinált 2022 decemberében az Orbán-kormány . A deficit mértékét jó jelzi, hogy 2019-ben egész évben 1219 milliárd forint volt a hiány. A Pénzügyminisztérium ugyan hétfőn nyilvánosságra hozta a költségvetési folyamatokról készült beszámolóját, ám abból sem derül ki, hogy pontosan hogyan is sikerült ekkora hiányt összehozni. A decemberi túlköltéssel együtt az éves deficit 4753 milliárd forintra emelkedett, ami minimális, 20 milliárdos csökkenés az előző évhez képest. A 2022-es költségvetési folyamatokat teljesen átírta előbb a választásokra készülő kormány 2000 milliárd forintot elérő osztogatása, majd az ukrajnai háború kitörése, ami miatt hasonló nagyságrendben kellett az energiatámogatásokra költenie. A megnövekedett kiadásokat a kormány a megugró inflációs adóbevételekből, illetve mintegy 1000 milliárd forintos nagyságrendben kivetett különadókból, illetve az államadósság növelésből pótolta.
A decemberi, nagyon magas hiány kisebb részét okozták a rezsikiadások, ugyanis a pénzügyminisztériumi beszámolóból kiderül, hogy „rezsivédelmi kiadásokra” az év utolsó hónapjában csak 70 milliárd forintot számoltak el. Ugyanakkor ennél jóval több, 202 milliárd forint ment a távhőcégek támogatására, amit bátran sorolhatunk egy kalap alá a rezsivédelemmel, hisz végső soron ugyanazt célt szolgálja, ám még ez a két tétel sem éri el a decemberi hiány ötödét.
Fiskális alkoholizmus: az Orbán-kormány csak tavaly 4753 milliárd forintos hiányt hozott összeA beszámolóból kiderül, hogy az év utolsó hónapjában a kormány erőteljesen megnyomta a költségvetési szervek kiadásait, összesen 1025 milliárd forint folyt át a minisztériumokon és más költségvetési intézményeken, ez közel kéthavi költést jelent, ám ennek okáról a PM hallgat. Szintén jelentős összeg, 665 milliárd forint ment a minisztériumok egyéb kiadásaira, az is közel duplája a megszokott egyhavi költésnek. Jól láthatóan, a kormány az év utolsó hónapjában nem arra törekedett, hogy a hiányt csökkentse, hanem minél több pénzt akart kifizetni, ezzel egyrészt csökkenti az idei kiadásokat, másrészt a többletpénzzel serkenti az amúgy leálló gazdasági növekedést. A kormányzati pluszköltségének azonban van egy kellemetlen hatása, gerjeszti az inflációt.
Ugyancsak nem tudni mire ment el az a 423 milliárd forint, amit az állami cégek feltőkésítése, támogatása címen költöttek el, ez ez egész évi hasonló kiadások közel negyede.
Elvileg ezen a soron lehetett volna elszámolni a Vodafone megvásárlását is, ám egyrészt a 660 milliárdos ügyletet csak januárban rendezik és azt is hitelből fizeti az állam, vagyis az nem fog megjelenni a költségvetési kiadások között. Nem lehet kizárni, hogy az állami cégek feltőkésítése vagy legalábbis annak egy része ne lenne összefüggésben a rezsitámogatásokkal, ugyanis az állami MVM akár ezen a soron is kaphatna támogatást, de ezt sem tudni biztosan, így a decemberi hiánnyal kapcsolatban inkább csak kérdések vannak.
A 2022-es költségvetési folyamatokról elmondható, hogy a terven felüli infláció több ezer milliárd forint pluszbevételt hozott az államnak. A 2022-es költségvetés készítésekor a kormány 3,8 százalékos inflációval számot, ebből lett 14,5 százalék. Nem meglepő módon, így az államháztartás bevételei 17 százalékkal, azaz 4393 milliárd forinttal volt több az eredeti terveteknél, vagyis a kormánynak év közben úgy keletkezett közel 4400 milliárdos többletbevétele, hogy annak elköltéséről gyakorlatilag saját hatáskörben döntött. A kiadás az év végén 34,5 ezer milliárd forintra rúgtak, ez a költségvetési törvényben engedélyezett 28,5 ezer milliárd forintnál 5993 milliárd forinttal magasabb. Ezt a közel 6 ezer milliárd forintot a úgy költötték el, hogy azok többségére nem volt semmilyen költségvetés előirányzat, magyarán a kormány feletti pénzügyi ellenőrzése teljesen kicsúszott az arra hivatott parlament kezéből.
Tovább szórja a pénzt a kabinet, most „újraiparosításra”
A kormány láthatóan idén sem tud leállni a költekezéssel, erre utal, hogy 700 milliárdos hitelprogramot indított az „újraiparosításra”. A Nagy Márton vezetése alatt alá Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleményben jelentette be, hogy elindítja Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogramot. A programot lebonyolító Eximbank a vállalatok számára nem csupán export-, hanem valamennyi célra felhasználható forint és euró alapú hitelt nyújt, így beruházási- és forgóeszközhitel is elérhető. A vállalatok méretmegkötés nélkül vehetik fel a hiteleket, így a kis- és középvállalatok mellett a nagyvállalatok is hozzáférnek a kedvezményes hitelekhez. A források a hitel méretétől függően kereskedelmi bankokon, vagy közvetlenül az Eximbankon keresztül érhetők el, de minden hitelfelvétel mögött az Eximbank által biztosított forrás áll majd - ismertette a GFM. A program rendkívüli segítséget jelent a vállalkozásoknak abban, hogy a jelenlegi magas kamatkörnyezetben is olcsó (6 százalékos forint-, illetve 3 százalékos euróhitel) forrásokhoz jussanak – közölte a gazdasági tárca. Emlékeztetőül: a Fitch Ratings múlt heti érétkelésében az adósság leminősítésére figyelmeztető negatív kilátás egyik oka épp az volt, hogy a kormány nem lép fel kellő eréllyel az infláció ellen, sőt a kedvezményes hitelprogramokkal, kamatplafonokkal rontja a monetáris politika hatékonyságát, így az infláció elleni küzdelmet.
