Több, mint 500 milliárd forint pluszterhet róttak a tavalyi évben a kormányzati beavatkozások a magyar bankszektorra: a kamatstop 195, az extraprofit adó 226, a tranzakciós illeték 40, a plusz bankadó 20, a törlesztési moratórium 6 milliárd forint többletet jelentett. A moratórium tavaly ugyan véget ért, de például az extraprofit adót és a tranzakciós illetéket az idén is meg kell fizetniük a bankoknak. Utóbbi jogcímen tavaly november végéig 264 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, az idén 332,4 milliárd forinttal számol a kormány. Szintén marad június 30-ig a – kkv hitelekre is kiterjesztett - kamatstop.
Ezek a többletterhek jó eséllyel megjelennek majd a különböző banki szolgáltatások díjaiban. Az emelésre lehetőségük is van a bankoknak: évi egy alkalommal, áprilisban az előző évi infláció mértékével megegyezően növelhetik díjaikat. Márpedig a KSH adatai alapján tavaly 14,5 százalékra ugrott az infláció.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra számít, hogy
a bankok ki fogják használni ezt a lehetőséget, hiszen a többletterhek mellett őket is érinti az infláció, a rezsiköltségek emelkedése.
Az ügyfelek pedig passzívak, így a pénzintézeteknek még csak attól sem kell tartaniuk, hogy esetleg tömegesen bankot váltanak a magasabb díjak miatt – jegyezte meg. A bankoknak az idén immár harmadik éve minden január végéig ki kell küldeniük elektronikusan vagy levélben egy részletes kimutatást arról, milyen költségek terhelték az előző évben az adott ügyfél számláját. Az utalások, csoportos díjbeszedések, kártyahasználat, számlavezetés év közben aprópénznek tűnő díjai éves összesítésben mellbevágóak lehetnek. Gergely Péter mégsem tapasztalta eddig, hogy februárban hirtelen többen váltanának bankot, vagy bármelyik bank „rákampányolna” erre.
A kötelezően kiküldendő kimutatás viszonylag egyszerűen értelmezhető az átlagemberek számára is. A banki szakemberek tapasztalatai alapján azonban a banki tájékoztató leveleket – legyen szó akár a moratóriumról, akár a hitelkamat fixálásának lehetőségeiről, akár egy számlakimutatásról – a többség meg sem nézi, ki sem nyitja. Gergely Péter szerint az ügyfelek jelentős része ráadásul azt gondolja: egyik bank olyan, mint a másik, nem éri meg a macerát a váltás.
Pedig egy kicsit több odafigyeléssel akár a felére is lehetne csökkenteni a havi bankolási költségeket, éves szinten nem irreális több tízezer forint megspórolása sem. Ma egy átlagos ügyfél havi 2 ezer forintot fizet a banki szolgáltatásokért, de ezen belül hatalmas kilengések vannak. Van egy szűkebb, tudatosabb ügyfélcsoport, aki okosan használja ki a lehetőségeket a költségek mérséklésére, és vannak jó sokan, akik egyáltalán nem foglalkoznak ezzel – mondja Gergely Péter. Erre utal az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank Pénzforgalmi jelentése szerint 10 hasonló számú tranzakciót lebonyolító ügyfél között van legalább egy ügyfél, akinek több, mint tízszer akkora az átlagos havi banki költsége, mint a legkevesebbet fizető másik ügyfélnek – tette hozzá a szakértő.
Több ezer forint lehet a különbség azonos bankolás esetén is
Jelentős különbségek vannak még az azonos banki szokásokkal bíró ügyfeleknek kínált legjobb bankszámlakonstrukciók árában is – derül ki a BiztosDöntés.hu lapunk számára készített kalkulációiból. Egy prémium jövedelemű – azaz legalább nettó 500 ezer forintot kereső – ügyfél éves banki költsége például 0 forinttól 9252 forintig terjed. Pedig minden esetben azonos összegű és darabszámú utalással, csoportos beszedéssel, ATM-es készpénzfelvétellel, kártyás vásárlással számoltak a szakértők. A szerényebb jövedelmű – például havi 150 ezer forintos diákhitelt kapó – egyetemisták esetében 2652-6840 forint között mozog a legjobb ajánlatok éves költsége, egy garantált bérminimumot kereső ügyfél pedig 2652-7692 forintos díjak között válogathat. Nettó 300 ezer forintos jövedelemnél 2 892-9348 forint között szórnak az éves díjak, egy átlagos nyugdíjas éves banki költsége pedig a legkedvezőbb esetekben 3120-7932 forint lehet.
A bankváltást ugyanakkor kétségtelenül nehezíti, hogy egy ügyfél „ezer szállal” kötődik a bankjához.
Ott vesz fel hitelt, ahol számlát nyitott, és ahova a fizetését is utalják, hiszen erre kamatkedvezmény jár. Ha bankot váltana, ezt a kedvezményt elveszítené. Ezt a számlaszámot ismeri a munkáltató is, és ez van beállítva a közüzemi számlák fizetéséhez is.
Azzal is rengeteget lehet azonban spórolni, ha az ügyfél a saját bankján belül keres egy kedvezőbb, a saját bankhasználati szokásaihoz jobban igazodó számlakonstrukciót. A bankok bizonyos jövedelemhatárokat szabnak a kedvezményekhez, a számlavezetés például jellemzően annál kisebb, minél több pénz érkezik rendszeresen a számlára. Az ügyfelek keresete viszont az évek múltán jó eséllyel emelkedik, Gergely Péter szerint tehát már önmagában ezzel is olcsóbb konstrukcióra lehet szert tenni. A bankon belüli számlacsomagváltással pedig még a régi bankszámlaszám is megmarad.
Sok kicsi nagy árat jelent
A legtöbb ügyfél csak a számlavezetés árát nézi meg, pedig az sem mindegy, hogy a havi díj milyen szolgálatásokat tartalmaz, és mi az, amiért még azon felül is fizetni kell. Nagy összeget tehet ki például, ha minden egyes kártyás vásárlás vagy átutalás után érkezik egy sms-értesítés a tranzakcióról. Ennek célja, hogy ne lehessen észrevétlenül pénz lopni a számláról, de a tolvajok vélhetően nem pár ezer forintot vinnének, így elég lehet csak 20 ezer forint feletti összegekhez kérni sms-értesítést, és létezik havi 500 forintért korlátlan sms-szolgáltatás is. A banki applikációk tranzakciókat jelző push üzenetei pedig többnyire ingyenesek.
A havi kétszeri, összesen legfeljebb 150 ezer forintos, ingyenes készpénzfelvételen túli pénzkivételért is jelentős összegeket, akár több ezer forintot is felszámolhatnak a bankok. A bankkártya éves díja 2-8 ezer forint körül mozog, ha pedig lejár a kártya, akkor az új kibocsátása is 2-3 ezer forint lehet még pluszban. Egész évre összesítve a mobil vagy internetes bankból indított utalások költsége is tetemes lehet, hiszen jellemzően darabonként számolnak fel értük bizonyos összeget és/vagy százalékot a bankok. Ennek mértéke többnyire nem megy 0,5 százalék fölé, ám ha például havi 70-80 ezer forintot utalunk – ennyi simán összejöhet két gyermek különóráinak és iskolai menzájának árából -, akkor csupán ennek éves költsége 3-4 ezer forint lehet. Ha pedig valaki a bankfióki ügyintéző segítségével szeretne utalni, annak már darabjáért is több ezer forintot kérhetnek el a bankok.
Egy évtizede velünk van az „átmeneti válságadó”
A bankszámlákat főként a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése drágította meg, azóta a banki szolgáltatások díja a duplájára nőtt. A különböző banki pénzmozgások után az adott összeg 0,3, illetve 0,6 százalékában megszabott illetéket „átmeneti válságadóként” Matolcsy György jelenlegi jegybank elnök vezette be, még nemzetgazdasági miniszterként. A 20 ezer forint alatti utalásokra pár éve eltörölték az illetéket (a bankok egy része ennek ellenére díjat számol fel az ilyen kis tételekre is), de Varga Mihály pénzügyminiszter 2019-es javaslata, amely éves szinten 800 forintra mérsékelte volna a tranzakciós illetéket 20 ezer forint felett, már nem ment át párttársain. A 20 ezer forint feletti, utalt összegek után így – néhány kivétellel - még mindig 0,3 százalékos, maximum 10 ezer forintos adót szed az állam – a maximális összeget tavaly emelték meg 4 ezer forinttal.
A készpénzfelvételnek kétszer ekkora az illetéke, és nincs felső határa: a felvett készpénz 0,6 százalékát kell megfizetni – ez 3 millió forint esetében már 18 ezer forintos költség. Az ügyfeleknek ingyenesen járó, havi kétszeri, legfeljebb összesen 150 ezer forintos készpénzfelvétel után az illetéket szintén be kell fizetniük a bankoknak, annak ellenére, hogy ők nem kérhetnek pénzt ezért az ügyfelektől. Olyan ez, mintha a péknek havonta két kiflit ingyen kellene adnia a vásárlóknak, de az áfát be kellene utána fizetnie – fogalmazott ezzel kapcsolatban még 2020-ban Becsei András, a Magyar Bankszövetség akkori elnöke, az OTP vezérigazgató-helyettese.
A bankkártyás vásárlások illetéke fixen 800, érintéses fizetésre alkalmas kártyáknál pedig 500 forint egy egész évre. Ezt is csak a bankok fizetik az államnak, a kártyás vásárlásokra nem számolnak fel díjat az ügyfeleknek, de vélhetően beépítik ezt a költséget az egyéb díjakba.
Régi sérelme a hazai bankoknak, hogy a tranzakciós illeték versenyhátrányba hozza őket a külföldi – és így illetéket nem fizető – szolgáltatókkal szemben, ezért többször kérték már eltörlését a kormánytól. Ilyen versenytárs például a lassan egymillió hazai ügyféllel rendelkező Revolut, amelynek létezik teljesen ingyenes számlája, ahova bankkártyás vásárlásként, azaz díjmentesen lehet pénzt feltölteni, ingyenesen lehet onnan utalni is, és a bankkártyáért is csak a postaköltséget kérik el. A kormány azonban megfordította a dolgot, és a külföldi pénzügyi szolgáltatókra is kiszabta tavaly a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget. Ehhez szeptemberig be kellett jelentkezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. A NAV a BiztosDöntés.hu kérdésére konkrét nevek nélkül közölte: a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya alá 6 befektetési szolgáltató és 6 pénzforgalmi szolgáltató jelentkezett be.
