„A kárókatonák kártétele nem csak abban a tételben nyilvánul meg, ami ténylegesen lecsúszik a torkukon. A halak egy részét hegyes és éles csőrükkel megsebzik. A nyílt sebek táptalajt nyújtanak a kórokozóknak, a hal egészségi állapota leromlik, rosszabb esetben elpusztul. (…) Számomra szomorú látvány, hogy a Tihanyi-félsziget keleti oldalán közlekedve hófehér fák fogadják az arra járókat a Balatoni Limnológiai Intézet épületének szomszédságában, amiket az éjszakázó madarak mindent kiégető ürülékükkel festettek fehérre” – olvasható Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) vezérigazgatójának a berek.hu-n megjelent írásában.
A globális felmelegedés miatt egyre északabbra tolódik a nagy kormoránok költőhelye, míg például Finnországban a 90-es években még nem volt nagy kárókatona-fészkelőhely, jelenleg már húszezer pár költ az országban. Az elmúlt tíz évben az észak-európai állomány több mint 100 ezer párral növekedett. Mivel a Balti-tenger télen befagy, ezek a madarak télen elindulnak délre, hogy táplálékot találjanak. Vonulási időszakban a Balatonon 2000-3000 egyed tartózkodik. Egyre gyakoribb, hogy az itt áttelelő fiatal madarak nem is térnek vissza az eredeti költőhelyre, hanem itt kezdenek el fészkelni. Ezt abból tapasztaljuk, hogy nyáron rendszeresen lőnek ki olyan egyedeket, amelyeken finn, észt, svéd gyűrű van. Miközben a hazai kormoránállomány összességében csökken, a Balaton körüli párok száma folyamatosan növekszik - mondta a BHN haltermelési igazgatója, Fodor Ferenc egy halászati konferencián tartott előadásán.
A BHN halőrei 2021-ben 2501, míg tavaly 1808 kárókatonát lőttek ki. A csökkenés oka, hogy a tógazdaságaikban csökkentették a kilövésre engedélyezett éves kvótát. Ugyanakkor a teljes partvonalra megkapták az engedélyt szeptember 1. és január 31. között külön engedély nélkül végezhető a gyérítés, de csak a nem védett vagy vonulási területeken. A Balatonnál minden esetben minden helyszínre külön engedélyt kell kérni a társaságnak. Fontos, hogy a kárókatonák gyérítse nem járhat más, védett madárfajok zavarásával. A kilövés mellett a riasztást is alkalmazzák hangágyúval, madárijesztőkkel, de ez kevésbé hatékony megoldás, mert ha csak elzavarják a madarakat, azok később visszatérnek. A halastavakkal szemben a Balatonon nagy nehézségekkel szembesülnek a halgazdálkodók. A tópart nagy része beépült, belterület, strand vagy lakóövezet. Nagyon nehéz olyan helyszínt találni, ahol ezt a gyérítést balesetmentesen és eredményesen lehet elvégezni.
Magyarország az észak-európai állományok átvonuló és telelő területe, de itt is tetten érhető az emberi tevékenység negatív hatása - mondta lapunknak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Évszázadokon keresztül már decemberre befagytak az élővizeink, így az átvonuló kormoráncsapatok kénytelenek voltak továbbrepülni délebbre, akár a tengerre. A jégpáncél alatt a halak védve voltak. Az utóbbi évtizedekben a vizeink nagyon ritkán fagynak be a klímaváltozás miatt, ezért a kormoránok nem mennek délebbre még több száz kilométert.
