A politikai elemzők körében uralkodó vélemény szerint egy időközi választás eredményét sosem szabad túlbecsülni, főként nem szabad abból általános érvényű következtetéseket levonni. A 21 Kutatóközpont ennek ellenére úgy értékelte a jászberényi időközi önkormányzati választást, hogy az „igen fontos eseménye” volt a magyar politikának.
Jászberényben akkora fölénnyel sikerült legyőzni a Fideszt, ami még Budapesten, az ellenzéki fellegvárnak számító XIII. kerületben is szép teljesítmény lenne
– indokolta a minősítést lapunknak nyilatkozva Róna Dániel politológus-közgazdász, a 21 Kutatóközpont igazgatója. Bár azt ő sem gondolja, hogy az ellenzék országos előretörésének jele lenne a jászberényi eredmény, szerinte minden további nélkül kijelenthető, hogy kiugróan nagy siker született, amelynek jelentősége túlmutat a városon.
Kétségtelen, hogy a vasárnap tartott jászberényi időközin – ahogyan arról a Népszava is beszámolt – az ellenzék lemosta a pályáról a Fideszt. Az addigi polgármester, a Közösen Jászberényért Egyesület jelöltjeként induló jobbikos Budai Lóránt kifejezetten magas, 60 százalék körüli részvételi arány mellett a szavazatok több mint kétharmadát elnyerte. Ráadásul mind a tíz egyéni választókörzetben az említett civil szervezet színeiben induló ellenzéki jelöltek nyertek. Fideszesek csak kompenzációs listáról kerültek be a testületbe.
A fideszes polgármester-jelöltnek, Besenyi Orsolyának még a Facebook-oldalát is törölték, hogy minél kevesebb nyoma maradjon a súlyos vereségnek. Kérdéseket küldtünk a Fidesznek, szerettük volna megtudni, hogy a kormánypárt számára milyen tanulsággal szolgálnak a Jászberényben történtek. Nem kaptunk választ.
Hiába mozgatott meg rengeteg pénzt a Fidesz, simán megtartotta Jászberényt az ellenzékA 21 Kutatóközpont elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz nyilvánvalóan azért támogatta a jászberényi testület feloszlatását, mert arra számított, az időközi választáson megszerezheti a polgármesteri széket és növelheti képviselői számát. A Fidesz nem is tévedhetett volna nagyobbat: az eddigi hét helyett a kormánypártnak most már csak négy mandátuma van a testületben, Budai Lóránt legyőzésétől pedig távolabb került, mint valaha.
A rosszul sikerült kalkuláció nemcsak a Fidesz tévedhetetlenségét cáfolja, hanem szervezeti erejének verhetetlenségét is, mindezt egy vidéki kisváros esetében.
A Fidesz mellett a Demokratikus Koalíció (DK) számára is kudarc volt a választási eredmény – állapította meg a 21 Kutatóközpont. Hiszen az időközi választás kiírását a Fidesszel szövetkezve kezdeményezte Gedei József, a posztjáról korábban lemondott (minap a pártból is kilépett) DK-s alpolgármester. A DK nem vett részt az ellenzéki együttműködésben. Aztán kiderült, hogy az ellenzék így is képes lehet győzni. Nem elég, hogy a párt végül képviselő nélkül maradt Jászberényben, még a hitelességén is csorba esett azzal, hogy egyik politikusa együttműködött a Fidesszel – tette szóvá a 21 Kutatóközpont elemzése.
„Nézzük, mire megy a baloldal Gyurcsány Ferenc nélkül…!”Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke oda is szúrt egyet a közösségi oldalán a Gyurcsány Ferenc vezette DK-nak: „Itt az ideje, hogy kimondjuk: semmi alapja nincs Gyurcsány Ferenc azon szólamainak, miszerint nélküle és pártja nélkül nem lehet ellenzéki sikereket elérni. Éppen ellenkezőleg.”
A Political Capital ellenben hangsúlyozta, hogy a DK nem bukott meg. A DK ezúttal elkalkulálta magát, de a jászberényi eredménytől függetlenül Gyurcsány Ferenc továbbra is érvelhet azzal, hogy az ellenzék jelenleg legtámogatottabb pártja, nem kihagyható a kormányváltásért küzdő, együttműködésre kényszerített politikai erők sorából.
Azzal Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója is egyetért, hogy a jászberényi választás nem fog változtatni azon a tényen: jelenleg a DK a legerősebb és legnépszerűbb párt az ellenzéki oldalon. Abban sincs vita, hogy az időközi önkormányzati választáson nem született országos szinten is alkalmazható sikerrecept. Ettől még mindazt, ami Jászberényben lezajlott, a DK szempontjából nehéz lenne másnak nevezni, mint kudarcnak – közölte Róna Dániel. Árulkodó – jegyezte meg –, hogy az ellenzéki pártok közül egyedül a DK vezetői és politikusai nem nyilvánítottak véleményt a jászberényi győzelem után. Róna Dániel szerint
a DK láthatóan kerüli a témát, nem tud mit kezdeni a helyzettel.
Kerestük a DK-t – egyebek mellett Gyöngyösi Márton kijelentésére is reagálást kértünk –, de válaszként csak szűkszavú, kérdéseinket figyelmen kívül hagyó nyilatkozatot kaptunk:
„Helyi konfliktusok miatt a DK a jászberényi időközi választáson nem állított jelölteket. Saját jelöltek híján a DK jászberényi szavazói bölcsen tudták, hogy nem a fideszes, hanem az ellenzéki jelöltekre kell szavazniuk, ezt köszönjük nekik!”
Gyöngyösi Márton és a Jobbik a jászberényi eredményből azt a konklúziót szűrte le, hogy „a helyhatósági választásokon csak pártlogók nélkül szabad elindulni”. Róna Dániel hasonlóan, de ennél árnyaltabban fogalmazott lapunknak. Várakozásai szerint a 2024-es önkormányzati választásokon az ellenzék jelöltjei sok helyen indulnak majd civil szervezet színeiben. Már 2019-ben is többfelé voltak jelei annak, hogy ez jó megoldás lehet. A közös polgármester-jelöltek kiválasztásakor – mondta Róna Dániel –
a „helyi erős emberek” kilétének nagyobb szerepe lehet, mint a pártok közötti erőviszonyoknak.
Vesztes a Mi Hazánk is
László Péter, a Mi Hazánk polgármester-jelöltje csupán 1,4 százalékot szerzett Jászberényben, a 21 Kutatóközpont ezt a pártot is az időközi választás vesztesei közé sorolta. Volt olyan körzet, ahol 16-ról 4 százalékra csökkent a Mi Hazánk támogatottsága 2019 és 2023 között. A Mi Hazánk nem kívánt válaszolni lapunk kérdéseire.
