;

Jászberény;riport;időközi választás;2023;

- „Nézzük, mire megy a baloldal Gyurcsány Ferenc nélkül…!”

Időközi választást tartottak Jászberényben, ahol tavaly októberben feloszlott a képviselő-testület. Nemcsak a jobb és a baloldal torzsalkodott, az ellenzéki összefogás sorsaiban is nagyok a repedések.

- Utálom a Fideszt – mondta hangosan egy kötött sapkás középkorú asszony, miközben befordult a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium melletti kis utcába a kerékpárjával. Egy fényreklámot nézett, amin a kormánypártok támogatásával, de függetlenként indult Besenyi Orsolya, a helyi kórház orvos igazgatója, fül-orr-gégész neve szerepelt. Plakátjai narancssárgában úsztak, s a kampányra fordított anyagi erőfölényét jól jelezte, hogy a belvárosban legalább 70-80 százalékban az ő „arcával” találkoztunk. Megállítottuk az asszonyt, mondaná el, mi baja a kormánypárttal, de miután bemutatkoztunk, azt mondta, az újságírókat is utálja, és tovapedálozott.

Jászberényben csaknem 21 ezer választópolgár él, a város 10 választókerületre oszlik. A képviselő-testület – a polgármesterrel együtt – 15 főből áll, 10 képviselőt közvetlenül választanak meg, további 4 képviselő pedig a kompenzációs listákról, a töredékszavazatok arányában jut mandátumhoz. Itt azért kellett időközi választást tartani vasárnap, mert októberben feloszlatta magát a képviselő-testület. A volt polgármesteren, Budai Lóránton (Közösen Jászberényért Egyesület) kívül a független Nagy Tímea, a szintén független, de a Fidesz-KDNP által támogatott Besenyi Orsolya és László Péter (Mi Hazánk Mozgalom) szállt ringbe posztért.

Közülük végül Budai Lóránté lett a tisztség, aki a Nemzeti Választási Iroda esti adatai szerint simán győzött, több mint kétszer annyi szavazatot szerzett (8267 voks, 67,24%) a második helyre befutó Besenyi Orsályánál (3671 voks, 29,86%).

A jászberényi patthelyzetet látszólag az okozta, hogy 2019-ben a Fidesz, és a Közösen Jászberényért Egyesület is 7-7 tagot juttatott be az önkormányzatba, ami miatt sokszor a Mi Hazánk képviselője játszhatta a mérleg nyelvét, ám magában az ellenzéki összefogásban is jócskán keletkeztek az elmúlt bő három évben repedések. A belső ügyeket jól ismerő forrásaink szerint a jobbikos városvezető Budai Lóránt és a DK-s alpolgármester Gedei József - aki korábban országgyűlési képviselő majd polgármester is volt – között egyre tapinthatóbb volt a feszültség. Végül Gedei József lemondott alpolgármesteri posztjáról, majd tavaly kezdeményezte a testület feloszlatását, amit viszont a pártjában nem néztek jó szemmel, mondván, nem kell gyengíteni az összefogást. Végül aztán már nemcsak a volt alpolgármester, hanem a polgármester és a Közösen Jászberényért frakció is az önfeloszlatást látta az egyedüli megoldásnak szavazott, hogy új lapokkal lehessen elkezdeni a 2024-es választásokig hátralévő időszakot, egy fideszes „plusz” szavazattal pedig életbe is lépett az erről szóló határozat.

A volt alpolgármester lapunknak azt mondta: ügyvédként számos, a város ügyében hozott döntést nem tartott jogszerűnek, amelyek miatt szerinte több százmilliós kár érte Jászberényt, de a polgármester nem volt hajlandó ezekben az ügyekben egyeztetni. 

A DK helyi szervezete végül „negligálta” a mostani választást is, tagjai nem szerepelnek a képviselőjelöltek között. Úgy értesültünk, hogy Gedei József kilépett a DK-ból és lemondott választókerületi elnöki posztjáról. Ő ezt kérdésünkre nem cáfolta, azt mondta, ezt most vasárnap valóban megtette, de ezzel az információval nem akarta befolyásolni az időközi választás eredményét, így tőlünk is azt kérte, csak az urnák lezárása után hozzuk ezt nyilvánosságra. Sokan a DK távolmaradása miatt egyfajta „ellenzéki erőpróbaként” is tekintettek a jászberényi választásra, mondván, „nézzük, mire megy a baloldal Gyurcsány Ferenc nélkül!”, de az általunk megkérdezett helyiek szerint ez csak egy mondvacsinált ürügy, sokan azt sem tudták, hogy DK-tagok nincsenek a jelölti névsorban.

A jobbikos Budai Lóránt lapunknak azt mondta: a feszültség nem a Közösen Jászberényért Egyesület soraiban van, hanem köztük és a Fidesz között. Azt reméli, hogy az időközi választás eredményeképp most ők erősebb felhatalmazást kapnak, s végre sikerül a város ügyeivel foglalkozni a politikai torzsalkodások helyett, ehhez pedig várják a helyi DK-tagokat is – tette hozzá.

A választáson való részvétel mindenesetre most vasárnap magasabbnak tűnt a 2019-esnél, délután három órakor például már a választásra jogosultak több mint ötven százaléka járult az urnákhoz, ami sokak szerint az összefogásnak kedvez.

A Lehel vezér Gimnázium kapuja előtt ottjártunkkor épp egy kisebb család, nagymama, két asszony, és egy férfi állt. Már szavaztak odabent, és amikor megszólítottuk őket, dőlt belőlük az elkeseredettség.

– Nem lesz itt jó sehogy. 

Se akkor, ha vörös, se ha narancssárga, se ha zöld színben nyer bárki. Olyan mélyek az ellentétek, olyan erős az indulat egyik pártban a másik felé, egyik emberben a másik irányába, hogy 50 év is kevés lesz ezt helyreállítani. Nemcsak Jászberényben van így, országos probléma, de hát mindenki helyben érzi a bőrén leginkább, milyen rossz irányba haladunk – mondták. Nehéz volt eldönteniük odabent, hová húzzák az ikszet, hiszen ismerve a jelenlegi közállapotokat, a Fideszre kellene. - Ahol nem kormánypárti a polgármester, oda nem jön állami pénz – jegyezte meg az egyik nő. A férfi tromfolt, szerinte a jobbikos Budai Lóránt idején is legalább egymilliárdos fejlesztés jött jött a településre, megújultak utak, parkok, jobb lett a közhangulat. - Látja, már családokat is teljesen szétcincál a politika – jegyezte meg keserűen a nagymama.

A harmadik magyar köztársaság egyik alapítója volt. Róla el lehetett hinni, hogy ha a halál kopogtat az ajtaján, vele is vitába száll, nem magáért, a saját életéért, hanem csak úgy a vita kedvéért.